Klasszikus

Ki volt Nyíregyházi Ervin, az elveszett géniusz?

2018.02.26. 09:27
Ajánlom
Pályája elején a „következő Liszt Ferencként” beszéltek a zongoristaként és zeneszerzőként is nagy feltűnést keltő, csodagyerekként indult muzsikusról, aki végül mentális problémái miatt nem tudott igazán kibontakozni.
Nyíregyházi Ervin fiatalon

Nyíregyházi Ervin fiatalon (Fotó/Forrás: wikimedia commons)

Ennek a művésznek minden hangjában egy nagy érzésekre termett, tragikusan megbicsaklott emberélet szenvedélye zokog. És ez magasan kiemeli ezt a művészt az úgynevezett tehetséges kis zongoristák sorából".

Tóth Aladár zenekritikája Nyíregyházi Ervin 1934-es szerzői estjéről jól szemlélteti a zeneszerző-zongorista tragédiáját, aki éppen abba bukott bele, ami kiemelte őt a tömegből: az öntörvényű, belső feszültségekkel küzdő művészek szélsőségességébe. De mint mindennek, ennek is megvolt az oka.

Nyíregyházi Ervin 1903-ban született zsidó család gyermekeként Budapesten. Háromévesen abszolút hallásáról tett bizonyságot, ötéves korában pedig már magabiztosan olvasott kottát és zongorázni is tanult. Édesapja és nagyapja az Operaház tenoristái voltak, a család ennek révén rendelkezett zenész barátokkal: így Ervin négyévesen már saját kompozícióját mutatta meg Popper Dávidnak és Erkel Gyulának. Két évvel később felvették a Zeneakadémia előkészítő osztályába zongora szakra, ahol Székely Arnold neves zenepedagógus és a korszak híres tanárainak (Siklósi Albert, Thomán István, Weiner Leó) kezei alá került. Weiner Leó elragadtatással nyilatkozta egyszer róla, hogy Beethoven Waldstein-szonátáját jobban játssza, mint Busoni.

Már kisgyerekként úgy olvasta a zenekari partitúrát, mint kortársai a mesekönyveket, és bármilyen hangnemben tudott transzponálni.

Széles repertoárjában szerepelt Beethoven Pathétique-szonátája és Schumann Papillons ciklusa is, Grieg és Csajkovszkij zongoraversenyei. Nemzetközi karrierje is igen hamar elkezdődött: 1911-ben, nyolcéves korában édesapjával Londonba utazott a londoni osztrák–magyar nagykövetség támogatásával, ahol a Buckingham palotában is fellépett, és a sajtó figyelmét is felkeltette.

Azt írták róla, személyében egy újabb Liszt Ferencet köszönthet a közönség, és mindenki kíváncsi volt rá Grieg özvegyétől a norvég királyi párig.

Már ekkor szembetűnő volt erőteljes, vad zongorajátéka, amiről később azt írta a kritika, olyan, mintha "őrületében meg akarná verni a hangszert".

Hatalmas törést okozott azonban kamaszkori fejlődésében édesapja elvesztése: 11 éves volt, amikor apja meghalt, és édesanyjára maradt, akit az utókor egy végtelenül uralkodó, nárcisztikus, fojtogató személyiségként ír le. Az anya tudatosan, ámde ész nélkül próbálta felépíteni fia karrierjét: nem engedte például, hogy Liszt-műveket játsszon, ellenben erőltette a népszerű opuszok játszását, lehetőleg szenzációs tempóban.

Erőszakosan benne tartotta Ervint a csodagyerek szerepben, hiszen ezt tartotta eladhatónak:

még tinédzser korában is rövid nadrágban járatta, és nem engedte levágni hosszú tincseit, a gázsit kamaszkorában is ő vette át helyette, ugyanakkor eltiltotta az általa haszontalannak vélt sakkozási szenvedélyétől. Nem csoda, hogy később, miután anyja a holokauszt áldozata lett – gyakorlatilag életképtelenné vált, és még a cipőfűzőjét sem tudta befűzni egyedül.

De ne ugorjunk ennyire előre! Anyjával először Berlinbe, majd Amerikába költöztek, fiának ugyanis világhírt szánt. Ervinnek erre minden lehetősége megvolt: 1920-ban, tizenhét évesen fellépett a Carnegie Hallban, és ezután mindenki róla beszélt. „Celebje” lett a saját korának, aki azzal is bekerült az újságba, ha elment fodrászhoz. Ez természetesen egy olyan korban történt, amikor a klasszikus zene még a mainstream kultúra részét képezte.

Utólag Ervin mégis úgy emlékezett vissza, hogy Amerikába költözésük volt a vég kezdete.

Miközben Európában is gyorsan feledésbe merült e neve – hiszen ekkor olyan művészek kerültek itt a figyelem középpontjába, mint Horowitz és a szintén csodagyerekként indult Yehudi Menuhin – Amerikában fokozatosan egy lett a sok tehetséges felnőtt között. A koncertszervezők akkor mondtak le róla végleg, amikor beperelte menedszerét, aki, bár anyagilag valóban kihasználta őt, nem tehetett arról, hogy Ervin népszerűsége alábbhagyott. A per következtében feketelistára került az amerikai koncertbizniszben. 

Nyíregyházi Ervin egyik feleségével 1937-ben

Nyíregyházi Ervin egyik feleségével 1937-ben

Szélsőséges személyiségjegyei ekkor kezdtek felerősödni. Sokak szerint bordlerline szindrómában szenvedett, de tény, hogy alkoholista és szexmániás lett, és manipulatívan viselkedett környezetével. Tízszer házasodott, de a nőket inkább anyapótléknak használta, nem pedig társként tekintett rájuk. Nemsokára anyagilag teljesen lecsúszott: tíz évig egy szegénynegyedben lakott, sokszor aluljárókban aludt, és zongorája sem volt. Hollywoodban szerencsét próbálva legnagyobb sikere az volt, hogy egy Chopint játszó színész kézdublőre lehetett. Ugyanitt volt egy nagyon balul elsült próbálkozása is, aminek értelmi szerzője Irwin Parnes impresszárió volt, aki kitalálta, hogy

Nyíregyházi egy hóhércsuklyában adhatna koncertet Mr. X, az álarcos zongorista néven, hátha majd sikerül felépíteni a titkozatos művész imidzsét. Nem sikerült, a kritika szerint nevetséges volt ez a performansz. 

Nyiregyházi Ervin Mr. X-ként

Nyiregyházi Ervin Mr. X-ként

Idős korában azonban kapott még egy esélyt az élettől: a hetvenes években hallotta őt valaki egy templomban, amint Liszt Ferenc egyik Assissi Szent Ferenc-legendáját játszotta, lenyűgözően. A felvételt eljuttatták a Nemzetközi Zongorista Könyvtár alelnökéhez, Mr. Gregor Benko úrhoz, aki le volt nyűgözve és továbbította a felvételt a Ford művészeti alapítványához. Ők egy kétéves ösztöndíjjal és három lemezfelvétel lehetőségével ajándékozták meg Nyíregyházit.

Nyíregyházi Ervin már a nyolcvanhoz közeledve újra reflektorfénybe került egyedi és erőteljes stílusával.

Japánban koncertezett, ahol imádta a közönség. Még 1985-ben, 82 évesen is komponált, ezeket a műveket mostanában kezdik felfedezni a zongoristák. Ő azonban ekkor már túlzottan beleélte magát a szenvedő művész szerepbe: nem volt hajlandó feláldozni magát a nyilvánosság oltárán, mesés ajánlatokat is visszautasított, végül 1987-ben "nagy reménységű, elveszett géniuszként" halt meg. 

(forrás: Gramofon Magazin,nytimes.com, parlando.hu)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Elmaradnak a Billy Elliot előadásai

Tizenöt előadás marad el a két éve futó Billy Elliotból. A közelmúltban kormányközeli oldalról kritizált musicalnek egy ezernyolcszáz férőhelyes színházat kellene megtöltenie gyakran naponta kétszer.
Vizuál

Amit ne hagyjon ki a Múzeumok Éjszakáján

Hasznos tudnivalók és szerkesztőségünk tagjainak tippjei.
Színház

Működik a kémia Vecsei H. Miklós és Mészáros Blanka között

Megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok új Shakespeare-bemutatójának, a Rómeó és Júlia próbái Hegedűs D. Géza vezetésével.
Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Zenés színház

Lőrinczy György: Ezen az úton mennék tovább

Az Operettszínház főigazgatója büszke arra, hogy sokszínű intézményt vezethet és újfajta közönséget vonz a színházuk. A kultura.hu-nak adott interjúban azt is bejelentette, újra pályázik a vezetői pozícióra.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus

Ez a klarinétos nem jutott be álmai iskolájába, mert a barátnője hamis elutasító levelet küldött neki

Szegény Eric Abramovitz hétéves kora óta egy Los Angeles-i konzervatóriumban akart tanulni, de a barátnője nem akarta, hogy a fiú olyan messze költözzön tőle, és akcióba lépett.
Klasszikus ajánló

Fidelio Klasszik: Ha leszáll az éj, írni kezd

A Fidelio és a Klasszik Rádió 92.1 közös magazinműsorának június 23-i adásában vendégünk lesz Érdi Szabó Márta, Dr. Földvári-Oláh Csaba, Horváth János Antal és Vaskor Gréta.
Klasszikus hír

Magyar Örökség Díjat kap az Óbudai Danubia Zenekar

A fennállásának 25. évfordulóját ünneplő együttest az MTA dísztermében tüntetik ki szombaton további hat díjazottal együtt.
Klasszikus hír

Senki nem akart négyoldalas Mozart-kéziratot venni 163 millióért

A Figaro házassága utolsó felvonásának egyik zenei vázlata az előzetes becslések szerint 500 ezer euróért kelhetett volna el egy árverésen. Nem vette meg senki.
Klasszikus ajánló

„A kezdetekben minden zene kamarazene volt”

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás világhírű hegedűművészek által alapított Fesztiválakadémiát június 23-29-ig rendezik a Liszt Ferenc Zeneakadémián.