Klasszikus

Kibővített vonósnégyes

2012.08.14. 07:03
Ajánlom
Nincsenek könnyű helyzetben a modern hangszereken játszó vonószenekarok. Az eredetileg is csak vonósokból álló együttesre írt repertoár nagy része 1800 előtt keletkezett, az ekkor íródott darabokat azonban egyre inkább "kisajátítják" a historikus együttesek.

Ugyan a 19. században is született pár időtálló vonószenekari mű, a romantika alapvetően a nagyobb együtteseket kedvelte. Jelentős mennyiségű vonószenekari darab csak a 20. században született - akik ezzel nem akarnak kísérletezni, azoknak maradnak az átiratok. Feltételezem, hogy részben ez volt az oka annak, hogy elsősorban eredetileg vonósnégyesre szánt művek zenekarra alkalmazott változatait játszotta a Liszt Ferenc Kamarazenekar a 21. Zempléni Fesztivál nyitóhangversenyén. Vonós kamaraművek zenekarra való átültetése ugyan már a 19. század eleje óta szokásos, de persze voltak, akik teljesen elutasították az ötletet (Brahms) és voltak, akik rajongtak érte (Chopin). Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics az utóbbiak közé tartozott, így a koncerten elsőként felhangzó 8. vonósnégyeséből lett Rudolf Barsaj-féle Kamaraszimfóniát hiteles műalaknak ismerte el. Kicsit furcsának találtam, hogy egy alapvetően ünnepi - mégiscsak egy fesztivál megnyitásáról van szó - koncertet egy ilyen komor, a lerombolt Drezdában tett látogatás ihlette művel indítanak. Mindenesetre annyiból kiváló választás volt, hogy a Rolla János vezette Liszt Ferenc Kamarazenekar a hosszú Largo tételekben megcsillanthatta a védjegyüknek számító dús, bársonyos vonóshangzást - amit az Allegro molto tételben talán kicsit túlzásba is vittek. Képességeik bemutatásához kitűnő helyszínnek bizonyult a fesztivál hagyományaitól eltérő sárospataki Református templom, amely gazdasági megfontolásból helyettesítette a vár udvarát. Lehet, hogy a Sosztakovics-mű egy utalás akart lenni a fesztivál sanyarú pénzügyi helyzetére, a szervezés nehézségeire?

Carl Maria von Weber B-dúr klarinétkvinttetjét szintén sokat játsszák vonóskíséretes klarinétversenyként, engem azonban ezúttal sem győzött meg e műalak létjogosultsága. Kétségtelen, hogy előfordulnak benne concertáló részek, viszont sok olyan szakasz is van, amikor a klarinét csak "egy a sok közül". Ilyenkor sajnos nagyon felborul az arány azzal, hogy a vonós szólamok megsokszorozódnak, a klarinét viszont nem. Az előadást ennek ellenére nem érheti egyetlen bíráló szó sem: Varga Gábor lélegzetelállítóan klarinétozott. Kezei között a hangszer sírt és nevetett, csiripelt és sóhajtozott; egyszóval Varga instrumentumának minden olyan tulajdonságát megmutatta, ami miatt annak idején Webernek is megtetszett az. Rolláék precízen kísértek, néha talán egy kicsit jobban előtérbe jöhettek volna - eredetileg mégiscsak egy kamaraműről van szó.

Nagyon örültem, hogy Felix Mendelssohn korai, a-moll vonósnégyese is szerepelt a műsorban: a művet sokan Beethoven kései kvartettjeivel tartják egyenértékűnek, mégis ritkán kerül pódiumra. Ha már a vonósnégyesek nem játsszák, akkor játssza a Liszt Ferenc Kamarazenekar! Szerencsére a műnek egyáltalán nem ártott a vonószenekari előadás, pláne ebben az elsőrangú előadásában, Rolla János kiválóan megszólaltatott hegedű-recitativóival. A hangversenynek ez volt az a pontja, ahol elhittem, hogy a vonószenekar tényleg tud egyfajta kibővített vonósnégyesként funkcionálni; tud olyan finom, bensőséges és érzékeny lenni, amit egy kamaraformációtól elvárunk. Persze ennyi (ha jól számoltam: tizenhét) embernek sokkal nehezebb ilyen fokon együtt játszani, mint négynek, így tényleg csak a kalapomat tudom emelni a Liszt Ferenc Kamarazenekar előadása előtt.

Részemről itt véget is érhetett volna a koncert, hiszen ez a darab ebben az interpretációban méltó lezárása lett volna az ünnepi nyitóhangversenynek, ám csak ekkor jöttek a tűzijátékok. Paganini Moto Perpetuója Tfirst Zoltán (a zenekar egyik hegedűse) átiratában ugyan még szerepelt a hivatalosan meghirdetett műsorban, de ezt követően még két ráadásszámot is adtak (ha jól tippelek, két Sarasate-kompozíciót). Sajnos hiába a példaértékű megszólaltatás, a darabok minősége miatt így mégsem a "csúcson" fejeződött be a koncert. Másfelől értem a gesztust, hiszen a közönség majdhogynem tombolt. (A koncert után a tőlem nem messze ülő úriember meg is jegyezte, hogy milyen bőkezű volt ma a zenekar, hiszen a koncert végi két ráadás mellett még az első félidő végén a klarinétverseny végét is megismételték). A hangversenyeket pedig a közönségnek rendezik és nem a finnyás kritikusoknak, úgyhogy ez így van rendjén.

Grieg: Holberg-szvit - Prelude, Sarabande

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Modigliani napi száz rajzot is készített, de ugyanilyen tempóban meg is semmisítette műveit

1920. január 24-én, alig 36 évesen hunyt el Amedeo Modigliani olasz festő, szobrász. A szegénységben élő művész jellegzetes elnyújtott alakjai ma már csillagászati összegekért kelnek el az árveréseken.
Vizuál

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Klasszikus

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.
Zenés színház

Világhírű baritonunk – 80 éves Miller Lajos

A hetvenes években aratta első komoly sikereit az Operaház színpadán, és baritonszerepekben sokak szívébe belopta magát. Európa és Amerika legrangosabb operaházaiban énekelt, az utóbbi években pedig a magyar vidéken szervezett koncerteket. Miller Lajost köszöntjük.
Könyv

Bartis Attilának adják a Bartók Imre által visszautasított Térey-díjat

Ezzel az író lesz a 45. Térey-ösztöndíjas, miután Bartók nem kívánt élni az ösztöndíj kínálta lehetőséggel - közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) szerdán.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus lemez

Nicola Benedetti is fellép a Grammy-átadón

A skót hegedűművész is ott lesz január 26-án az egyik legnagyobb zenei díj átadóján. Az is lehet, hogy kap valamit.
Klasszikus hír

Bionikus kesztyűben újra képes zongorázni a brazil zongoraművész

Több mint 20 év után ismét képes mindkét kezével zongorázni Joao Carlos Martins brazil zongoraművész, Johann Sebastian Bach zenéjének egyik legnevesebb előadója.
Klasszikus hír

Tabea Zimmermann brácsaművész az idei Siemens-díj nyertese

Az elismerés nem csekély, negyedmillió eurós pénzjutalommal is jár.
Klasszikus gyász

Elhunyt Kraszna László klarinétművész, tanár

Halálhírét a Snétberger Zenei Tehetség Központ közölte, ahol az utóbbi években tanított. Korábban az Állami Hangversenyzenekar művésze volt, ő alapított a Budapesti Klarinétegyüttest.
Klasszikus Nők a zenében

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.