Klasszikus

Kicsoda Hildur Guðnadóttir, a Joker zeneszerzője?

2019.10.13. 08:55
Ajánlom
Egy nő a férfiak által uralt zeneszerzőszakmában, aki a Chernobyl után a Joker eredeti filmzenéjével új színt hoz a film világába.

A Chernobyl című minisorozat eredeti filmzenéje úgy lett Emmy-díjas és úgy ugrott előkelő helyre a listákon, hogy egyetlen hangszer sem hallható benne. Az izlandi zeneszerzőnő, Hildur Guðnadóttir annál a litván atomreaktornál készített hangfelvételeket, ahol a forgatások zajlottak.

 „A zene rendkívül fizikai élmény, és mielőtt narratívát építenék, muszáj megértenem a tárgy fizikáját” – nyilakozta a Berlinben élő művész az Esquire újságírójának. – „Elmentem hát a zenei producerrel és a zörejmesterrel ahhoz az atomerőműhöz, ahol a forgatás zajlott, és órákat töltöttünk a tér hangjainak felvételével, a gépszobák zaját hallgatva.”

Az 1986-os atomkatasztrófáról szóló, viharos és lelkes fogadtatásnak örvendő minisorozat mellett Guðnadóttir még egy munkán dolgozott: ez volt Todd Phillips filmje, a Joker (amelyről kritikánkat itt olvashatja).

Szimpátia az ördöggel – Kritika a Jokerről

Kapcsolódó

Szimpátia az ördöggel – Kritika a Jokerről

A Joker fantáziái veszélyesek, de ez nem jelenti, hogy nem érdemes farkasszemet nézni velük. A Batman-franchise legújabb filmje nem szuperhősfilm, és Joaquin Phoenix zsigeri alakítása teszi naggyá. Spoilermentes kritika.

4769442316_23aae8a641_o-121200.jpg

Hildur Guðnadóttir (Fotó/Forrás: Simona Silvestri / Flickr)

A hetekben bemutatott Joker nem szuperhősfilm, hanem pszichológiai tanulmány egy zavart elméről. A képregények legismertebb antihőse sötét, meghökkentő és kaotikus lélek, a film rendezője azonban szerette volna, ha Arthur Fleck – azaz a Joker – együttérzést ébreszt a nézőben. Így született a film zenéje is. Guðnadóttir különösen nyitott az ilyen témák ábrázolására. „A szólóműveimmel mindig befelé tekintek, magammal és a hangszerrel töltök időt, anélkül, hogy a külvilág behallatszana” – nyilatkozta az NPR-nak. – „A zenéim inkább kontemplatív jellegűek, és valamiképpen mindig a lélek sötétebb oldalára tévednek.”

A Joker zenéje nem úgy keletkezett, ami Hollywoodban a szokásos munkafolyamatot jelentené. Már írtunk a temp music áldatlan gyakorlatáról: ez az a metódus, amely szerint a zeneszerző a film leforgatása után kap egy olyan zenét, amihez hasonlót komponálnia kell. A Joker rendezője azonban a kezdetektől bevonta Guðnadóttirt a munkába. Már a forgatókönyv részleteit elküldte a zeneszerzőnek. „Szóval megírtam a zenét, amilyen atmoszférát a forgatókönyvben éreztem, elképzelve, milyen ritmusa és hangzása lehet az egyes jeleneteknek.”

hildur2-121438.jpg

Hildur Guðnadóttir (Fotó/Forrás: a művész jóvoltából)

Az egyik kulcsjelenet forgatása előtt – amikor Arthur Fleck a Jokerré válik, Todd lejátszotta a zenét a stáb előtt. A forgatókönyv korábbi változatában az szerepelt, hogy a főhős egy nyilvános vécében elrejti a fegyverét, de a zene egész más irányba alakította a jelenetet.

A rendező lejátszotta a zenét újra és újra, ahogy Joaquin karaktere elkezdi a metamorfózisát jelző táncot

– mesélte Lawrence Sher operatőr, aki szerint a zene energiája betöltötte a színészi alakítást, de még az ő kameramunkájára is hatott.

„Csodálatos volt, hogy a zene és a képsorok együtt fejlődtek egésszé” – nyilatkozta a zeneszerzőnő. A fürdőszobai jelenet közben felhangzó csellószóló egyébként elektromos hangszeren szól. Ez a halldorophone, amelynek fejlesztésében Guðnadóttir is részt vett.

Hildur Guðnadóttir már másodjára ír zenét olyan filmnek, amelynek főszereplője Joaquin Phoenix, Jóhann Jóhannssonnal komponálta ugyanis a Mária Magdolna score-ját, amelyben a színész Jézust alakítja.

Guðnadóttir édesanyja operaénekes volt, édesapja klarinétművész, zeneszerző és karmester. „Amikor az anyám terhes volt velem, Jacqueline du Pré felvételeit hallgatta, és nagyon inspirálta a története. Biztos volt benne, hogy a gyermekét Hildurnak fogja elnevezni.”

A név izlandi nyelven annyit jelent: Háború, Isten leánya – és du Pré játékmódjára utal.

Nem véletlen, hogy a gyermek később csellóművész lett.

4158752977_9d9e7d1821_o-121308.jpg

Hildur Guðnadóttir (Fotó/Forrás: Doug Smit / Flickr)

A reykjavíki Zeneakadémián tanult, majd Berlinbe került, ahol jelenleg is él. „Sosem volt vágyam, hogy zenekari csellista legyek, sokkal jobban szeretek kísérletezni.” Kemény dió volt diákként, mert nehezen viselte el, hogy megmondják neki, minek hogy kell hangoznia: „hogy van helyes és helytelen. Ez nekem nem volt természetes.” Az volt az elmélete, hogy minél kevesebbet gyakorol, annál jobb lesz. „Nos, utólag elmondhatom, hogy ez nem így van.”

Sokat kísérletezett elektroakusztikus kompozíciókkal, és együtt dolgozott a zseniális Jóhann Jóhannssonnal. Olyan filmekben játszott csellószólót, mint a Sicario, az Érkezés és A visszatérő. Öt szólóalbumot készített, de az ismertséget a filmzene hozta el számára. Most, a Chernobyl és a Joker után azt mondja, szünetet tart. „Jobban szeretnék a zenére összpontosítani, egyedül a zene kedvéért.”

Nők a zenében

Ha végigtekintünk az európai zenetörténeten, alig találunk női neveket. Hildegard von Bingen, Clara Schumann, Fanny Mendelssohn és Ethel Smyth üdítő kivételek, de respektjük elmarad a nagyokétól: sok esetben azért, mert férfiárnyékba kerültek. A jazzben sem jobb a helyzet: Mary Lou Williams vagy Esperanza Spalding inkább kakukktojás, pedig milyen jó, hogy vannak.

Erre a hiányra szeretne rávilágítani március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon indult sorozatunk.

A sorozat további részeit itt érheti el!

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ingyenesen nézheti Andrew Lloyd Webber musicaljeit a YouTube-on

Bár a szolgáltatás ingyenes lesz, a nézőket arra bátorítják, hogy adakozzanak egy-egy alapítványnak a koronavírus-járvány közepette, amikor a színházak bezártak.
Klasszikus

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Könyv

Az orvos, aki naplót vezetett Auschwitzban

Eddy de Wind műve különbözik minden más, a holokausztról és a haláltáborokról szóló beszámolótól, a zsidó orvos feljegyzései ugyanis nem visszaemlékezések, hanem a helyszínen született naplóbejegyzések. A szerző fia arról is mesélt, szülei története hogyan hatott az egész családra.
Színház

„Ami a szőnyeg alatt van” – Bíró Kriszta könyvet ír Molnár Piroskáról

Az életrajzi mű a Corvina Kiadónál készül, szerzője, az Örkény Színház többkötetes íróként is számon tartott művésze régóta jól ismeri Molnár Piroskát, így bizalmasan tud vele beszélgetni a szakmáról és életéről.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Hangszertár

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus interjú

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Klasszikus koronavírus

Autókból zenélnek a MÁV Szimfonikusok

Zenészek vezetik a naponta útnak muzsikáló indított autókat.