Klasszikus

Kicsoda Hildur Guðnadóttir, a Joker zeneszerzője?

2019.10.13. 08:55
Ajánlom
Egy nő a férfiak által uralt zeneszerzőszakmában, aki a Chernobyl után a Joker eredeti filmzenéjével új színt hoz a film világába.

A Chernobyl című minisorozat eredeti filmzenéje úgy lett Emmy-díjas és úgy ugrott előkelő helyre a listákon, hogy egyetlen hangszer sem hallható benne. Az izlandi zeneszerzőnő, Hildur Guðnadóttir annál a litván atomreaktornál készített hangfelvételeket, ahol a forgatások zajlottak.

 „A zene rendkívül fizikai élmény, és mielőtt narratívát építenék, muszáj megértenem a tárgy fizikáját” – nyilakozta a Berlinben élő művész az Esquire újságírójának. – „Elmentem hát a zenei producerrel és a zörejmesterrel ahhoz az atomerőműhöz, ahol a forgatás zajlott, és órákat töltöttünk a tér hangjainak felvételével, a gépszobák zaját hallgatva.”

Az 1986-os atomkatasztrófáról szóló, viharos és lelkes fogadtatásnak örvendő minisorozat mellett Guðnadóttir még egy munkán dolgozott: ez volt Todd Phillips filmje, a Joker (amelyről kritikánkat itt olvashatja).

Szimpátia az ördöggel – Kritika a Jokerről

Kapcsolódó

Szimpátia az ördöggel – Kritika a Jokerről

A Joker fantáziái veszélyesek, de ez nem jelenti, hogy nem érdemes farkasszemet nézni velük. A Batman-franchise legújabb filmje nem szuperhősfilm, és Joaquin Phoenix zsigeri alakítása teszi naggyá. Spoilermentes kritika.

4769442316_23aae8a641_o-121200.jpg

Hildur Guðnadóttir (Fotó/Forrás: Simona Silvestri / Flickr)

A hetekben bemutatott Joker nem szuperhősfilm, hanem pszichológiai tanulmány egy zavart elméről. A képregények legismertebb antihőse sötét, meghökkentő és kaotikus lélek, a film rendezője azonban szerette volna, ha Arthur Fleck – azaz a Joker – együttérzést ébreszt a nézőben. Így született a film zenéje is. Guðnadóttir különösen nyitott az ilyen témák ábrázolására. „A szólóműveimmel mindig befelé tekintek, magammal és a hangszerrel töltök időt, anélkül, hogy a külvilág behallatszana” – nyilatkozta az NPR-nak. – „A zenéim inkább kontemplatív jellegűek, és valamiképpen mindig a lélek sötétebb oldalára tévednek.”

A Joker zenéje nem úgy keletkezett, ami Hollywoodban a szokásos munkafolyamatot jelentené. Már írtunk a temp music áldatlan gyakorlatáról: ez az a metódus, amely szerint a zeneszerző a film leforgatása után kap egy olyan zenét, amihez hasonlót komponálnia kell. A Joker rendezője azonban a kezdetektől bevonta Guðnadóttirt a munkába. Már a forgatókönyv részleteit elküldte a zeneszerzőnek. „Szóval megírtam a zenét, amilyen atmoszférát a forgatókönyvben éreztem, elképzelve, milyen ritmusa és hangzása lehet az egyes jeleneteknek.”

hildur2-121438.jpg

Hildur Guðnadóttir (Fotó/Forrás: a művész jóvoltából)

Az egyik kulcsjelenet forgatása előtt – amikor Arthur Fleck a Jokerré válik, Todd lejátszotta a zenét a stáb előtt. A forgatókönyv korábbi változatában az szerepelt, hogy a főhős egy nyilvános vécében elrejti a fegyverét, de a zene egész más irányba alakította a jelenetet.

A rendező lejátszotta a zenét újra és újra, ahogy Joaquin karaktere elkezdi a metamorfózisát jelző táncot

– mesélte Lawrence Sher operatőr, aki szerint a zene energiája betöltötte a színészi alakítást, de még az ő kameramunkájára is hatott.

„Csodálatos volt, hogy a zene és a képsorok együtt fejlődtek egésszé” – nyilatkozta a zeneszerzőnő. A fürdőszobai jelenet közben felhangzó csellószóló egyébként elektromos hangszeren szól. Ez a halldorophone, amelynek fejlesztésében Guðnadóttir is részt vett.

Hildur Guðnadóttir már másodjára ír zenét olyan filmnek, amelynek főszereplője Joaquin Phoenix, Jóhann Jóhannssonnal komponálta ugyanis a Mária Magdolna score-ját, amelyben a színész Jézust alakítja.

Guðnadóttir édesanyja operaénekes volt, édesapja klarinétművész, zeneszerző és karmester. „Amikor az anyám terhes volt velem, Jacqueline du Pré felvételeit hallgatta, és nagyon inspirálta a története. Biztos volt benne, hogy a gyermekét Hildurnak fogja elnevezni.”

A név izlandi nyelven annyit jelent: Háború, Isten leánya – és du Pré játékmódjára utal.

Nem véletlen, hogy a gyermek később csellóművész lett.

4158752977_9d9e7d1821_o-121308.jpg

Hildur Guðnadóttir (Fotó/Forrás: Doug Smit / Flickr)

A reykjavíki Zeneakadémián tanult, majd Berlinbe került, ahol jelenleg is él. „Sosem volt vágyam, hogy zenekari csellista legyek, sokkal jobban szeretek kísérletezni.” Kemény dió volt diákként, mert nehezen viselte el, hogy megmondják neki, minek hogy kell hangoznia: „hogy van helyes és helytelen. Ez nekem nem volt természetes.” Az volt az elmélete, hogy minél kevesebbet gyakorol, annál jobb lesz. „Nos, utólag elmondhatom, hogy ez nem így van.”

Sokat kísérletezett elektroakusztikus kompozíciókkal, és együtt dolgozott a zseniális Jóhann Jóhannssonnal. Olyan filmekben játszott csellószólót, mint a Sicario, az Érkezés és A visszatérő. Öt szólóalbumot készített, de az ismertséget a filmzene hozta el számára. Most, a Chernobyl és a Joker után azt mondja, szünetet tart. „Jobban szeretnék a zenére összpontosítani, egyedül a zene kedvéért.”

Nők a zenében

Ha végigtekintünk az európai zenetörténeten, alig találunk női neveket. Hildegard von Bingen, Clara Schumann, Fanny Mendelssohn és Ethel Smyth üdítő kivételek, de respektjük elmarad a nagyokétól: sok esetben azért, mert férfiárnyékba kerültek. A jazzben sem jobb a helyzet: Mary Lou Williams vagy Esperanza Spalding inkább kakukktojás, pedig milyen jó, hogy vannak.

Erre a hiányra szeretne rávilágítani március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon indult sorozatunk.

A sorozat további részeit itt érheti el!

Legnépszerűbb

Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Színház

Szarka Gábor büszke: „az utolsó simításokat” végzik

A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) történetének legjelentősebb fejlesztési programja vette kezdetét, amelynek első lépéseként új intézetnevekkel és megújult, modern oktatási helyszínekkel várják a hallgatókat és oktatókat - közölte Szarka Gábor kancellár az SZFE új, naphegyi campusának csütörtöki sajtóbejárásán.
Zenés színház

„Mindannyian vágyunk erre az idilli szerelemre” – János vitéz az Operett Online-on

Kacsóh Pongrác gyönyörű daljátékával folytatódik a Budapesti Operettszínház közvetítés-sorozata január 22-én. A Petőfi Sándor elbeszéléséből írt János vitéz Bozsik Yvette rendezésében újfajta értelmezést kap, eggyé olvad benne a túlvilági és a földi lét.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus mti

Vajda Gergely a francia Ars Nova újzenei együttes rezidens művésze lett

Évente három-négy alkalommal vezényli majd az együttest, első közös koncertjükön pedig Kurtág György-művek hangzanak el.
Klasszikus ajánló

Medveczky Ádám lesz a 2022-es Újévi nyitány karnagya

A két évvel ezelőtt hagyományteremtő jelleggel, az MTVA, a Zeneakadémia és a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek összefogásával indult együttműködés a jövő évben is folytatódik. A 2022-es Újévi nyitányt Medveczky Ádám Kossuth-díjas karnagy fogja dirigálni.
Klasszikus hír

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.
Klasszikus Film

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Klasszikus ajánló

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.