Klasszikus

Királyi hangversenyterem

2009.07.23. 13:27
Ajánlom
Állítólag Bernard Haitink nevezte a Concertgebouw termét egy alkalommal az épületben működő zenekar legjobb hangszerének, s valóban aligha képzelhető el a világhírű Concertgebouw Zenekara a világhírű terem és egyedülálló akusztikája nélkül. Pedig kezdetben korántsem volt minden ennyire összhangban.

Amikor 1881-ben Amszterdam akkoriban legjelentősebbnek számító koncerttermét műszaki okokból lerombolták, a helyi sajtó újabb bizonyságát látta annak, hogy az állam egyáltalán nem törődik a művészettel. Két lehetséges helyszín maradt ekkor az amszterdami koncertélet túlélése számára: a meglehetősen kicsi Felix Meritis Terem és a Paleis voor Volksvlijt kényelmetlen, híresen rossz akusztikájú nagyterme. A Weekblad De Amsterdammer vezércikkben ostorozta a kormányt, amiért nem vesz példát a környező országokban virágzó koncertéletről, és nemhogy nem támogatja a klasszikus zenei életet, hanem keresztbe tesz neki. 1881. szeptember 15-én végül hat magánszemély vette kezébe az ügyet, és megalakították a Concertgebouw Egyesületet (a holland szó jelentése szó szerint "koncertépület"), hogy előkészítsék egy világszínvonalú hangversenyterem felépítését.

Tanácsadónak felkérték a nem sokkal korábban átadott Rijksmuseum főépítészét, Pierre Cuyperst, aki azt javasolta, az új terem legyen a múzeum szomszédságában, az akkori városhatáron már éppen kívül, Nieuwer-Amstel területén. 1882. március 7-én a Concertgebouw Egyesület tőzsdei céget alapított, elkezdték a részvények árusítását, és a jelentős holland építészt, Adolf Leonard van Gendtet bízták meg a tervek elkészítésével. Van Gendt az épületet a lipcsei Neue Gewandhausról mintázta (utóbbit 1943-ban lebombázták): a kisterem a Concertgebouwban is keresztben helyezkedik el a nagyterem mögött, amelynek "cipős doboz" formája is a lipcsei modellt követi, jóllehet a maga 2037 férőhelyével jócskán felülmúlja azt.

Az építkezés már 1886-ban befejeződött, de az ünnepélyes megnyitóra csak két évvel később kerülhetett sor. A legfőbb hátráltató tényezőnek Nieuwer-Amstel önkormányzata számított, amellyel elkerülhetetlen volt némi civakodás olyan ügyekben, mint egy aprócska csatorna betemetése, a koncertteremhez vezető utak kiépítése, vagy a környék közvilágításának megoldása. Végül aztán 1888. április 11-én került sor a jelentős pompával megrendezett, hivatalos megnyitóra: Wagner, Bach, Händel és Beethoven műveit 500 fős kórus és 120 fős zenekar adta elő az ünnepi közönségnek.

Az első években a nagyterem akusztikája még messze nem számított olyan legen­dásnak, mint a későbbiekben. Évekig tartott a terem finomhangolása, ha nem is végezték olyan tudományos módszerekkel, mint napjainkban a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremét. A terem belső díszítéseinek anyagait és formáit változtatták, amíg el nem érték a kívánt végeredményt, s azóta is a Concertgebouw számít a világ egyik legjobb akusztikájú koncerttermének. Amikor az 1980-as években a termet felújították, külön figyelmet fordítottak arra, hogy a belsőépítészek által használt anyagokat megtartsák, vagy azonos minőségűre cseréljék. Jelenleg a Concertgebouw két termében összesen több mint évi hétszázötven koncert hallható, s az éves nézőszám meghaladja a nyolcszázötvenezret.

A rezidens zenekar néhány hónappal a terem átadása után alakult, s első koncertjét 1888. november 3-án adta. Kezdetben Willem Kes irányította az együttest, őt követte a zeneigazgató posztján Willem Mengelberg, aki 1895-től 1945-ig, ötven éven át határozta meg a Concertgebouw Orchestra hangzását és szellemiségét (nem mellesleg 1939 márciusában ő mutatta be a Concertgebouw termében Bartók Hegedűversenyét Székely Zoltánnal). Mivel a náci megszállás alatt is működtette az együttest, a háború után Mengelbergnek mennie kellett, őt Eduard van Beinum követte a "trónon". 1952-ben a zenekar függetlenné vált - intézményi szinten legalábbis - a koncertteremtől, de továbbra is annak első számú használója maradt. A 20. század második felében olyan karmes­terek álltak az együttes élén, mint Eugen Jochum, Bernard Haitink, illetve 1988 óta Riccardo Chailly. A 100. születésnap azért is fontos évszám a Concertgebouw Orchestra életében, mert ekkor váltak "királyi" zenekarrá, ettől kezdve használhatják a nevük előtt a "royal" jelzőt. És bár jogi értelemben az épület nem vált százhúsz éves története során királyivá, ma már legalább annyira Hollandia jelképének számít, mint a tulipán vagy a szélmalom, s múltját, illetve jelenét tekintve nyugodtan nevezhetjük a hangversenytermek királyának.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Súlyosan megsérült a Budapesti Operettszínház egyik táncosa a terézvárosi házomlásnál

Június 27-én, a reggeli órákban leomlott egy ház tetőszerkezete a 6. kerületi az Aradi utca és Jókai utca sarkán. A leeső szerkezeti elemek a Jókai utcára zuhantak, maguk alá temetve a Budapesti Operettszínház egyik táncművészét, aki éppen próbára tartott.
Színház

„Kételyek és kétségek visznek előre” – Beszélgetés Blaskó Péterrel

Hamarosan a Nemzeti Színházban is látható lesz Blaskó Péter „családi előadása”, a GRANE – Képzelgések a Peer Gynt nyomán, amelyet lánya, Blaskó Borbála rendezett, és fia is szerepel a Bethlen Téri Színház produkciójában. A színművésszel ősztől Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című drámájában is találkozhatunk, Udvaros Dorottya oldalán.
Klasszikus

Új vizekre hajózhatunk a Nemzeti Filharmonikusok új évadában

Régi és új zene, különleges hangszeres művek és egész estés operaprodukciók, beavatókoncertek és kórushangversenyek várják a közönséget a 2022/23-as évadában a Nemzeti Filharmonikusok koncertjein.
Vizuál

Last Minute kiállítások június utolsó hetére

Ezúttal olyan ritkaságszámba menő csoportos és egyéni tárlatokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek ezen a héten még megnézhetők. A válogatásban szerepel vadonatúj kiállítótér rég nem látott művésszel, jól ismert galéria 24 kortárs művész munkáját bemutató tárlattal, valamint digitális művészeti triennálé.
Zenés színház

Cser Krisztián, Szántó Andrea, Rácz Rita és Balázsi Gergő Ármin is a Magyar Állami Operaház kamaraművésze

Bár július folyamán még tartanak előadásokat, a Magyar Állami Operaház hagyományos évadzáró Csillagóra-gáláján kamaraművészi és más rangos díjakkal tüntette ki munkatársait.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Kihirdették a Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Verseny győzteseit

Hat fiatal vonós hangszeres művész jutott a június 17-26. között Debrecenben megrendezett Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Verseny döntőjébe, akik gálakoncerten mutatkozhattak be a közönség előtt.
Klasszikus hír

Új vizekre hajózhatunk a Nemzeti Filharmonikusok új évadában

Régi és új zene, különleges hangszeres művek és egész estés operaprodukciók, beavatókoncertek és kórushangversenyek várják a közönséget a 2022/23-as évadában a Nemzeti Filharmonikusok koncertjein.
Klasszikus beszámoló

Visszatérés a Walhallába

A Covid miatti kényszerű kihagyás miatt idén végre visszatérhetett a Budapesti Wagner-napok közönsége a Müpába, ahol már az első fanfárként felcsendülő Walhalla-motívum közben sokan érezték, ismét egy különleges utazás részesei lehetnek. Beszámoló az első Ring-sorozatról és a Rienziről.
Klasszikus hír

Fiatal művészeknek szervez mesterkurzust Miranda Liu

A New Millenium Nemzetközi Akadémia (NMIA) minőségi oktatást és online tanulási lehetőségeket kínál feltörekvő kreatív művészeknek, akik egy mesterkurzus keretein belül tanulhatnak világhírű zenészektől, művészmenedzserektől és szakértőktől.
Klasszikus ajánló

Újabb fellépőket jelentett be a Liszt Ünnep – jön az első Isolation Budapest 

Elton John kedvenc előadóját, a berlini Berghaint is meghódító, sötét, intim hangulatú balladáiról ismert torontói énekesnőt, és a brit The Times 2021-es favoritját is elhozza Budapestre a Liszt Ünnep és az Akvárium Klub vadonatúj zenei minifesztiválja, amelyre június 24-én kezdődik meg a jegyértékesítés.