Klasszikus

Királynő a szivárvány alatt

2013.11.06. 14:18
Ajánlom
A 21. század első évtizedére a legmagasabb csúcsokat meghódító Joyce DiDonatóról az összes elragadtatást kifejező jelzőt és szóvirágot leírták már a hódolat megvallásától egyébként igencsak tartózkodó kritikusok. A „tökéletes 21. századi díva", akivel isteni kegyelem „egy korban élni", „hangja arany", melyben egyesül „a báj, a kecsesség, az intelligencia és a karizmatikus kisugárzás."

A közelmúltbéli díjak is világosan jelzik, hogy DiDonato valóban pályája zenitjére érkezett. Diva, Divo című lemeze 2012-ben olyan Grammy-díj-nomináltakat utasított maga mögé, mint Natalie Dessay Händel-felvétele, Andreas Scholl Purcell-albuma vagy a nemrégiben a művészetek Palotájában koncertező Ian Bostridge Három barokk tenor című tematikus CD-je.

Ki hinné, hogy a kansasi kis Joyce egykor nem ilyen sikerről álmodozott. Leginkább popénekes és musicalszínész szeretett volna lenni. De szemben egy másik kansasi kislánnyal - Dorothyval az Óz meséből - őt nem ragadta magával egy forgószél. Csendben teltek az évek, majd 1988-ban beiratkozott egy átlagos amerikai egyetemre, hogy énektanári diplomát szerezzen, s leginkább arra gondolt, hogy középiskolában fog zenét tanítani. Ekkoriban még mindig  inkább  vonzódott a könnyebb műfajok, mint az opera felé. Az egyetem után azonban nem ment vissza szülővárosába: a keleti partra utazott, hogy továbbtanuljon, majd újabb költözködés következett, mert felvételt nyert a Santa Fe Opera tehetséggondozó programjába. Itt kisebb szerepekben próbálhatta ki magát, valamint fölkészült néhány beugrásra: a Figaro házasságára, Richard Strauss Saloméjára és Kálmán Imre Marica grófnőjére. Három, egymástól távoli világ...

Santa Féből a Houstoni Operába, majd San Franciscóba vezetett útja. Az időszakot még mindig a tanulás, a lépésről lépésre való építkezés jellemezte, illetve néhány figyelemreméltó, első vagy második díjat hozó versenyszereplés. Amikor 1998-at írunk, karrierjének alakulásában tulajdonképpen még mindig nincs semmi rendkívüli. Hangja kezd megállapodni, beérni. Kínálkozik az összevetés a hasonló korú és hasonló szerepekre (barokk, Mozart- és bel canto operák) specializálódott Cecilia Bartolival, aki egy évtizeddel fiatalabban kezdte meg tündöklését. De nem árt tudnunk: az éneklés világában az ő példája a ritka kivétel.

Az 1998/99-es színházi évadban egy főszerepre DiDonato visszatért a Houstoni Operába. Tod Machover Feltámadás című, Tolsztoj-regényen alapuló darabjában Maszlova szerepét énekelte. Európából nézve mindez - annak ellenére, hogy a művet azóta több színház is műsorra tűzte - amolyan amerikai belügynek tűnik, az öreg kontinensen ritkán avatunk sztárokat egy kortárs operában. Persze a tengerentúlon a „kortárs opera" fogalma is teljesen más. Egy kis rosszmájúságot azért megengedhetünk magunknak: manapság Machover munkáját leggyakrabban úgy emlegetik, hogy „a dalmű, melyben DiDonato alakította a főszerepet". Mindez már az áttörés biztos jele.

A következő év még mindig az új amerikai opera jegyében telt. Egy később komoly szériát futó darab (Mark Adamo: Kisasszonyok) premierjén DiDonato alakította az egyik főszerepet. Ugyanekkor viszont „már" Cherubinóként és Isabellaként (Rossini: Olasz nő Algírban) is megcsillogtathatja énekesi és színészi kvalitásait. Nem is akárhogyan, a milánói Scalába Angelina (Rossini: Hamupipőke), Houstonba Dorabella (Mozart: Così fan tutte) szerepére hívják. Kilép az ígéretes tehetségek köréből, immár az élvonal szűk elitjéhez tartozik, 2000-ben neki ítélik a beszédes elnevezésű ARIA-díjat (Awards Recognizing Individual Artistry - Az egyéni művészeti teljesítmény kitüntetésére szolgáló díj), melyet kiteljesedett művészek számára alapítottak.

A díjnak megfelelően sorra hódítja meg a világ legkülönbözőbb színpadait: Washington, Amszterdam, Párizs, München. Leginkább nadrágszerepek (Cherubino vagy Händel Julius Caesarjából Sesto) és bel canto feladatok (például Rosina a Sevillai borbélyból) találják meg; az egy évtized múlva Grammyvel elismert Diva, Divo CD éppen ezt, a mezzoszopránokra oly jellemző kettős színpadi létezést tematizálja majd. A világméretű operai körforgásban munkakapcsolatba kerül szakmája legjelesebb karmestereivel, például Zubin Mehtával, Riccardo Mutival, Sir John Eliot Gardinerrel, William Christie-vel vagy Marc Minkowskival. Nadrágszerepeinek számát az elmúlt évtizedben olyan sajátos „határesetekkel" gyarapítja, mint Rómeó (Bellini: I Capuletti e i Montecchi), a zeneszerző (Richard Strauss: Ariadne Naxos szigetén), Octavian (R. Strauss: A rózsalovag) vagy Stephano (Gounod: Rómeó és Júlia).

Színpadi teljesítménye egy alkalommal az újságok és a televíziók baleseti krónikájában is vezető hír volt. A londoni Covent Gardenben Donna Elvira (Don Giovanni) és Rosina (A sevillai borbély) szerepére szerződött, a Rossini-darab egyik előadásán megcsúszott és komoly lábsérülést (szárkapocscsont-törést) szenvedett. Az első felvonást még bicegve végigénekelte, a folytatást mankóval; öt előadást pedig kerekes székben ülve. Ezeket az estéket természetesen őrjöngő siker övezte, a produkcióról készült fotók pedig elárasztották a világhálót.

Eddigi pályáján harmincnál több operaszerepet énekelt. Mozarttól és Rossinitől hatot-hatot, Händeltől ötöt, Bellinitől, Donizettitől, Richard Strausstól és Berlioztól kettőt-kettőt. Négy új amerikai operában lépett fel, Michael Daugherty Jackie O című darabjában például ő alakította Grace Kellyt. Az 1997-ben bemutatott opera valóságos „celeb-party", a címszerepelő (Jacqueline Kennedy Onassis) és Grace Kelly mellett olyan figurák tűnnek fel benne, mint Maria Callas, Andy Warhol, John F. Kennedy vagy Liz Taylor.

Idén, 2013-ban új rendezésben került a Covent Garden színpadára Rossinitől A tó asszonya. A produkció a Santa Fe Opera nyári fesztiválján is szerepelt. A nagy érdeklődés miatt - a kétezer ülőhelyes ház fél évszázados történetében először - egy ráadás előadást kellett beiktatni. Szeptemberben, a BBC Proms ünnepi záró koncertjének ékköve DiDonato volt. A ráadásszámok „sávjában" ma már klasszikusnak számító musicalslágereket is énekelt, például a Szivárványdalt az Óz, a csodák csodája musicalből. Kerek, amerikai történet, valóra vált a kansasi kislány álma.

Mint a legtöbb mai énekes sztár, Joyce DiDonato is évről évre kirukkol egy-egy izgalmas portrélemezzel vagy teljes operafelvétellel. Nemrégiben rögzítette például Händel Alcináját. A címszerep a szerző egyik legkomplexebb női karaktere, a tekintélyes brit szaklap, a Gramophone kritikusa szerint DiDonato a szerelmében sértett varázslónő elesettségét és hiúságát, bosszúálló szenvedélyét és megtörtségét ezer színnel festette meg. Hasonlóan lelkes fogadtatásban részesült a Floridante, melyben Elmirát személyesítette meg. The Deepest Desire című CD-jére Leonard Bernstein, Aaron Copland és a legújabb időkben komoly operasikereket arató Jake Heggie dalaiból válogatott. Önálló CD-t szentelt Rossini múzsájának, Isabella Colbrannak, Furore címmel pedig Händel legszenvedélyesebb áriából, őrülési jeleneteiből készített válogatáslemezt. Ebben a sorba illeszkedik legújabb, világszerte nagy sikert arató felvétele, a Drama Queens, melynek anyagából lemezbemutató koncerten hallhat részleteket a Müpa közönsége.


„Nekünk, énekeseknek - vallja Joyce DiDonato - megadatott, hogy belső démonainkkal szerepeinken keresztül küzdjünk meg", és a barokk korszak operáiban bőséggel találkozhatunk ártó szellemekkel viaskodó, fenséges és esendő asszonyokkal, tragikus sorsokkal, szélsőséges örömökkel és bánatokkal; rajongva, kislányosan szerető vagy megalázott feleségként megtört, hatalmukat féltő vagy hatalmukban megroppanó királynőkkel. „A mi királynőink - mondja a zenetudós-karmester Alan Curtis, az Il Complesso Barocco vezetője - igencsak tarka társaságot alkotnak, de ez is volt a célunk. Az extrém színpadi helyzetek lehetőséget adtak arra, hogy a lehető legváltozatosabb stílusú zenéket kombináljuk egymással. Ez a válogatás olyan érzelmi állapotokat mutat meg, melyekkel a hétköznapokban soha nem találkozhatunk". DiDonato szerint e fenséges asszonyoknak nincs semmi takargatnivalójuk, és soha nem kérnek senkitől elnézést. Nincs is szükségük terapeutára. Aki pedig DiDonatót hallgatja, biztosan megspórol magának egy terápiát. A közel egy évszázadot átfogó program az operatörténet legizgalmasabb és legváltozatosabb korszakát reprezentálja, Monteverditől Hasséig, Cestitől Händelig és Portáig. Sok felfedeznivaló kincset rejt e korszak, a nagy mesterektől éppúgy, mint a kisebbektől, például Giacomellitől vagy Orlandinitől. Előbbit fenséges monumentalitású, márványszerű, utóbbit pompás, játékosan virtuóz áriára inspirálta Irene hercegnő, illetve Berenice királynő alakja. DiDonato pedig képes arra, hogy egy-egy áriában valóban egy teljes sorsot, egy teljes operát varázsoljon a nézők elé. „Nincs szüksége sem díszletre, sem jelmezre" olvashatjuk egy lelkes kritikában. „Joyce DiDonato évek óta a koloratúr mezzoszopránok királynője, s most a legjobb formájában hallhatjuk".

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

„Írás és olvasás ikrek” - Vámos Miklós a Lírástudókban

A könyvesboltok újdonságai között segít eligazodni a Líra Könyv és a Fidelio május 12-én, szerda este fél 8-kor jelentkező irodalmi podcastja. A friss könyvajánlókat és tartalmas beszélgetéseket kínáló műsor házigazdája Szabó T. Anna, az adás vendége Vámos Miklós író.
Színház

Gyabronka József, Háy János és Alföldi Róbert az újranyitó Átrium színpadán

Május 21-től újra élő előadásokat tart az Átrium. A budai intézmény első produkciója a Fehér nyuszi, vörös nyuszi című darab Gyabronka József előadásában, ezt követően egy Háy János-premierrel, valamint a Mefisztó című kortárs zenés kabaréval várják a közönséget.
Színház

Eredeti Örkény-egypercessel köszöntötték Mácsai Pált a jubileumi Azt meséld el Pista! után

Május 12-én különleges évfordulót ünnepelt az Örkény Színház, ugyanis 700. alkalommal tűzték műsorra Mácsai Pál egyszemélyes előadását, az Azt meséld el, Pista!-t.
Klasszikus

A Budapesti Fesztiválzenekar emlékkoncertet tart a koronavírus áldozatainak emlékére

A május 26-i ingyenes emlékkoncertet a Budapest Kongresszusi Központban rendezik meg, ahol a Budapesti Fesztiválzenekar és egy erre az alkalomra összeálló kórus, Fischer Iván vezényletével Mozart Requiemjét adja elő. A koncertet aznap az RTL Klub-on is meg lehet tekinteni.
Jazz/World

"Tragikus végű játszma" – A kékszakállú herceg várát új formába öntötte Sárik Péter

Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájára Sárik Péter zeneszerző, jazz-zongoraművész készített jazzátiratot, melyet először élőben augusztusban hallhat a közönség a Zempléni Fesztiválon.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Cziffra és Liszt műveket játszik a két zongoravirtuóz, Boris Berezovsky és Balázs János

Június 9-én Liszt Ferenc és Cziffra György szólózongora művei és négykezes átiratai hangoznak el Boris Berezovsky és Balázs János zongoraestjén. A Cziffra György-emlékév kiemelt eseményét a MOMkultban rendezik meg, melyet a közönség már élőben élvezhet.
Klasszikus hír

Magyar népdalt énekel Emma Kirkby a Kórusok Éjszakája jóvoltából

A Kórusok Éjszakája kórusfesztivál megálmodói a Csíkszerda Egyesület tagjai, akik a világhírű angol szopránnal, Emma Kirkbyvel készítenek közös videót, melyben a Csillagok, csillagok kezdetű magyar népdalt éneklik közösen.
Klasszikus gyász

Elhunyt Balassa Sándor zeneszerző, a nemzet művésze

Életének 87. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt Balassa Sándor Erkel Ferenc- és Kossuth-díjas zeneszerző, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) egyik alapítója és rendes tagja – közölte az MTI-vel az MMA.
Klasszikus hír

A Budapesti Fesztiválzenekar emlékkoncertet tart a koronavírus áldozatainak emlékére

A május 26-i ingyenes emlékkoncertet a Budapest Kongresszusi Központban rendezik meg, ahol a Budapesti Fesztiválzenekar és egy erre az alkalomra összeálló kórus, Fischer Iván vezényletével Mozart Requiemjét adja elő. A koncertet aznap az RTL Klub-on is meg lehet tekinteni.
Klasszikus hír

Haydn és magyar nóta az Óbudai Danubia Zenekar online kínálatában

Az Óbudai Danubia Zenekar május 15-én a Best of BMC sorozat keretében Haydn műveit szólaltatja meg, míg május 22-én a magyar nóta értékeit felvillantva, Liszt Ferenc valamint Brahms művei mellett, Ott Rezső kifejezetten erre az alkalomra írt szimfonikus magyar nótacsokrát játssza.