Kirill Troussov is fellép a MÁV Zenekar jubileumi koncertjén

A Szőke Tibor-mesterbérlet idei második koncertjén Johannes Brahms életművének három kiemelkedően fontos darabja szólal meg Thomas Sanderling vezényletével. Elsőként a vidám hangulatú Akadémiai ünnepi nyitány, amely Brahms többnyire borongós művei között ritka kivételnek számít. Jókedvű, helyenként a humor eszközeit is felhasználó zene, és ami legfőbb sajátossága: a benne megszólaló témák ismert diákdalok feldolgozásai.

Ezt követi a Hegedűverseny, amely a hangszer versenymű-irodalmának egyik kiemelkedő remeke. A darab már az érett zeneszerző műve, 1878 nyarán, a Wörthi-tó partján készült, ugyanott, ahol egy évvel korábban a II. szimfónia. Szembetűnő a párhuzam: a szimfónia hangneme is D-dúr, mindkét műre a békés, örömteli, a természet közelségétől ihletett hangulatvilág jellemző. A darabot a német hegedűművész, Kirill Troussov szólaltatja meg, aki a MÁV Szimfonikus Zenekar visszatérő vendégművésze.

Az est második részében Brahms IV. szimfóniája hangzik el, amelyet a mester stájerországi nyaralása alatt kezdett komponálni, 51 éves korában, majd a következő évben fejezte be, és ugyanebben az évben mutatták be Meiningenben, a kor leghíresebb karmestere, Hans von Bülow vezényletével. A szimfónia egészét, még a gyors tételeket is, áthatja valamiféle sötét, borongós hangulatvilág — ennek ellenére a mű már a bemutatón hatalmas sikert aratott, és azóta sem vesztett népszerűségéből.

Thomas Sanderling (Fotó/Forrás: MÁV Szimfonikus Zenekar)

100 éves évforduló

A Brahms-esten emlékezik meg a MÁV Szimfonikus Zenekar a száz évvel ezelőtt, 1924. február 10-én alapított elődjéről, a Vasutas Ének- és Zenetársaságról. A 8 órai Újság című délutáni lap 1924. február 9-i számában volt olvasható a következő hír: „A vasutasok dalos ünnepe. Vasárnap, február 10-én délelőtt 10 órakor tartja a Vasutas Ének- és Zenetársaság alakuló gyűlését a MÁV északi főműhely színháztermében (a mai Törekvés Kultúrház – a szerk.) Az alakuló gyűlés után az összes budapesti vasutas dal- és zenekarok bevonásával monstre hangversenyt tartanak, amelyre a magyar vasutasok előkelőségei is bejelentették megjelenésüket. A hangversenyen belépődíjat nem szednek és azon minden dal és énekes barátot vendégül szívesen látnak.”

A Vasutas Ének- és Zenetársaság 1934. január 18-i koncertjének műsorát ismertető plakát (Fotó/Forrás: MÁV Szimfonikus Zenekar)

Az alakuló gyűlést megtartották, az arról készült jegyzőkönyv tartalmazza az alapító okiratot, amelyet az alakuló gyűlés egyhangúlag elfogadott. Az 1924. február 10-én tartott alakuló közgyűlés után a társaság azonnal megkezdte működését.

Az új zenekar 1925 májusában játszott először a Városi Színházban (a mai Erkel Színház). Erről a Vasúti és Közlekedési Közlöny 1926. május 9-i számában a következő beszámoló jelent meg: „A zenekultúra iránt való lelkesedés és a komoly munka ritka bizonyságát adta a budapesti üzletvezetőség kebelében alakult Vasutas Ének- és Zenetársaság. Megalakulása óta alig telt el egy esztendő és e hó 2-án, a Városi Színházban rendezett matinéján a nagyközönség előtt is bemutatkozhatott. A zenekar meglepő zenei intelligenciáról és biztonságról tett bizonyságot. A megjelent díszes közönség őszinte elismeréssel fogadta a komoly zenei élvezetet.”

A Társaság munkanaplói 1924-től 1943-ig húsz évet ölelnek fel, pontosan feltüntetve a rendezvények időpontját, helyszínét, műsorát és a közreműködő művészek nevét. A muzsikusok közel 50 helyszínen léptek fel, 35 alkalommal Budapesten, ebből ötször a Zeneakadémián, számos alkalommal a Vigadóban, egyszer a Városi Színházban, kétszer a Magyar Keresztény Szociális Vasutasok Országos Gazdasági Egyesülete székházában, a Kenyérmező utcában, kétszer a Bakáts téri templomban és kétszer a Ferencvárosi Vasutasok Dal- és Könyvtár Egyesülete Péceli utcai székházában. Ez az épület – felújítva – 2023 óta a mai MÁV Szimfonikus Zenekar székháza.

A Vasutas Ének- és Zenetársaság koncertje 1938-ban (Fotó/Forrás: MÁV Szimfonikus Zenekar)

Az énekkar vezető karnagya Seres László volt, a zenekar művészeti vezetője 1942-ig Ábrányi Emil zeneszerző, karmester, 1942-től pedig Kenessey Jenő zeneszerző, karmester volt. Az évenkénti fellépések száma azt jelzi, hogy nem rendszeres próbamunkát végző, hivatásos zenekarról van szó, ugyanakkor a műsorokon szereplő művek nehézségi fokából, valamint abból, hogy a hangversenyeken közreműködő művészek országos hírű, rangos énekesek, hangszeres szólisták, balettművészek és karmesterek voltak, arra kell következtetnünk, hogy jól képzett, a szereplésekre komoly próbák sorozatával felkészülő muzsikusok alkották az együttest – foglalja össze visszatekintő írásában Fenyő Gábor.

A meghívókon, szórólapokon a közreműködők felsorolásában olyan megfogalmazásokkal találkozhatunk, mint „50 tagú MÁV Zenekar” vagy „a Máv. Symfonikus Zenekara”. 1934. március 4-én Tatán, az Esterházy Miklós Gimnáziumban tartott hangversenyt így hirdették: a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar és Énekkar hangversenye, a műsor Erkel: Hunyadi László-nyitány, Schubert: h-moll (Befejezetlen) szimfónia, Bizet: Az arles-i lány – szvit, Beethoven: Egmont nyitány, vezényelt: Ábrányi Emil.

1940-től Varga László üzletigazgató lett a Társaság elnöke. A háború kitörése után egyre nehezebbé vált a Társaság helyzete, majd a háborúval teljesen megszűntek fellépési lehetőségeik. Végül a belügyminiszter feloszlatta az a zenekar elődegyesületét, az erről szóló hivatalos közlemény a Magyar Közlöny 1946. februári számában jelent meg. A MÁV Szimfonikus Zenekar ekkor már tíz hónapja működött, Alapító Okiratát ugyanaz a Varga László, a Magyar Államvasutak elnök-vezérigazgatója írta alá, aki az elődegyesület utolsó elnöke volt.

Fejléckép: Kirill Troussov (fotó/forrás: M.Borggreve / MÁV Szimfonikus Zenekar)