A kitüntetettek; Király László zeneszerző, Polner Zoltán költő és Gyüdi Sándor karmester, színházigazgató. A zeneművet április 9-én 22 órától a Bartók Rádió felvételről sugározza; a felvételt a szegedi dómban rögzítették a darab ősbemutatóján.
A szegedi dóm belső tere (Fotó/Forrás: Gémes Sándor)
Király László, a mű zeneszerzője Polner Zoltán szegedi költő verseire és Cyprian Kamil Norwid lengyel költő Gyászódájára, valamint a latin nyelvű halotti mise szövegére 2012-13-ban írta a Katyńi Requiemet, mely Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójának kezdeményezésére és zenekarának felkérésére született. Az ősbemutatót 2015. november 8-án vezényelte a szegedi dómban.
Az elismerés a köszönet kifejezése azért a gesztusért, amelyet a kitüntetettek a zenemű megalkotásával Lengyelország és a lengyelek irányába tettek. A Katyńi Requiem eszerint a legnagyobb szabású kompozíció a katyńi tömeggyilkosság áldozatainak emléket állító zeneművek közül, Lengyelországban sem született hozzá fogható.
A katyńi mészárlás a lengyel történelem leggyászosabb eseményei közé tartozik; a nyugat-oroszországi Szmolenszkhez közeli Katyń és két másik helyszínen az egykori szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) 1940 tavaszán mintegy 22 ezer, Lengyelország keleti területeinek szovjet megtámadása után hadifogságba esett lengyel tisztet, tartalékost és polgári személyt gyilkolt meg Sztálin és a legfelső szovjet vezetés utasítására. A katyńi áldozatokat az ottani erdőben hantolták el. A szovjet vezetés egészen a rendszerváltozásig a németekre fogta a Szovjetuniót megtámadó hitleri hadsereg által 1943-ban feltárt tömeggyilkosság elkövetését.
Katyń kettős tragédia Lengyelország számára: 2010. április 10-én, a vérengzés 70. évfordulójára a helyszíni megemlékezésre utazó magas rangú lengyel állami küldöttség, élén Lech Kaczyński államfővel repülőszerencsétlenség áldozata lett, amikor a Tu-154-es kormánygép a szmolenszki repülőtér közelében leszállás közben lezuhant és kigyulladt.
Lengyelországban 2008 óta április 13. a katyńi vérengzés áldozatainak emléknapja, mert 1943-ban a németek ezen a napon hozták nyilvánosságra a tömeggyilkosságot.
hírlevél
