Klasszikus

Klarinét újra és újra

2015.09.10. 07:28
Ajánlom
Magyarországon negyvenöt év után újra nemzetközi klarinétverseny kerül megrendezésre, Kovács Béla Kossuth-díjas klarinétművész Zeneakadémián végzett 40 éves pedagógiai munkásságának tiszteletére. A verseny egyik szervezőjével és zsűritagjával, Varga Istvánnal beszélgettünk.
Varga István

Varga István

Októberben kerül sor Békéscsabán az I. Kovács Béla Nemzetközi Klarinétversenyre. Miért kellett ennyi évet várni?

- Engem mint klarinétművészt és a Zeneakadémia művésztanárát meglep, és egy kicsit rossz szájízzel veszem tudomásul, hogy mi fafúvósok, csak irigykedve néztük sok éven keresztül az énekeseket és a zongoristákat, akiknek rendszeresen voltak lehetőségeik az elmúlt években, hogy nemzetközi mércével, de hazai pályán méressék meg magukat. Hazánk nagyon komoly fúvós kultúrával rendelkezik, ennek ellenére az utolsó nemzetközi versenyt 1970-ben rendezték meg a klarinét számára. Magam tízedik éve próbálom keresni a lehetőségeket, de mindig azt tapasztaltam, hogy a hazai zenei közeg, különösen a budapesti, nem mozdul meg a klarinét hallatán.

Amíg Balassa György élt és dolgozott a Zeneakadémián, addig rendkívül sok magyar klarinétost, fuvolistát, oboistát és fagottost adtunk a világnak, akik több alkalommal rangos nemzetközi versenyeken mérethettek meg itthon is. Balassa tanár úr 1950-80 között folyamatosan jelen volt minden nemzetközi eseménynél és bár azóta is rengeteg tehetségünk van, halála után megrekedtek a folyamatok, az ö szellemiségét nélküle nagyon nehéz volt továbbvinni.

Kovács Béla

Kovács Béla

- Hogyan sikerült mostanra megteremteni a feltételeket?

- Tízedik éve rendezek nyári tábort Békéscsabán, ahol az akkori kulturális vezető, majd később alpolgármester Köles István, aki maga is amatőr szaxofonos volt, patronálta évről évre a foglalkozásokat. Két évvel ezelőtt épült meg a város csodálatos kulturális központja, ami minden igények megfelel. A városvezetéssel, köztük Herczeg Tamással a verseny igazgatójával és a Csabagyöngye Kulturális Centrum igazgatóhelyettesével, valamint Bíró Csabával, az önkormányzat Ifjúsági, Sport és Kulturális Bizottságának vezetőjével ekkor láttuk meg a valódi lehetőséget arra, hogy a lecsó és kolbász fesztivál mellett egy klarinétverseny is megvalósulhasson. Gyula és Békéscsaba jó eséllyel válik majd fesztiválvárossá, hiszen az adottságaik megvannak, én egy olaszos kistérségnek látom most ezt a két települést, ahova nagyon jó érzés turistának is menni.

- A verseny elsősorban Kovács Béla zeneszerző, pedagógus és klarinétművész előtt tiszteleg.

- Kovács Béla volt az, aki elsőként kapott Kossuth-díjat fafúvós művészként. Magyarországon mindenki számára egyértelmű, hogy zeneszerzőként, pedagógusként és hangszeres művészként is, egész életét a klarinétnak szentelte. Hosszú éveket töltött az Operaházban szólóklarinétosként, tagja volt a Magyar Fúvósötösnek, jelenleg pedig professor emeritusa a Zeneakadémiának. Kortárs zeneszerző, de mégis olyan műveket hoz létre, amelyek stílusgyakorlatokból bomlanak ki. Ezeket a darabokat ma már mindenki ismeri a világon.

Csabagyöngye Kulturális Központ

Csabagyöngye Kulturális Központ

- Miért fontos egy fiatal hangszeres számára, hogy versenylehetőséghez jusson?

- Hasznosnak gondolom a versenyhelyzetet, magam sokat versenyeztem, és persze messze nem értek egyet azzal, hogy pontozni kell, de én azt vallom, hogy azért érdemes versenyezni és versenyeztetni, mert azt a felkészülést, amit egy versenymotiváció jelent, senki nem tudja elvenni vagy elvitatni a hallgatóktól. A legfontosabb ugyanis az, hogy a fiatalok a felkészülés során olyan darabokat sajátítanak el, amelyeket később a repertoárjukra tudnak venni, és a világ bármelyik színpadán előadni.

Jože Kotar 

Jože Kotar 

- Kik azok, akik végül melléálltak a kezdeményezésnek?

- Támogatóink között van Békéscsaba városa, a Rose Hangszerüzlet és a francia Vandoren cég, illetve a Zeneakadémia és személyesen Vigh Andrea, aki fővédnökként rengeteg segítséget nyújtott. Kovács Béla 50-50 ezer forintot ajánlott fel az ő művét legjobban interpretáló versenyzők számára.

A zsűriben Kovács Béla és jómagam mellett, Philippe Cuper a Párizsi Opera klarinétosa, a Kovács-tanítvány François Benda és Jože Kotar a Ljubljanai Szimfonikusok művésze foglal majd helyet.

- Milyen időtávban gondolkodnak a versennyel kapcsolatban?

- Semmiképpen nem egy alkalomra gondoltunk, kétévente szeretnénk megrendezni az eseményt. Hozzá kell még tennem, hogy az említett Köles István emlékére már rendeztünk versenyt, amit szintén szeretnénk majd nemzetközivé tenni, s persze az is elképzelhető, hogy együtt kerülnek megrendezésre szaxofon és klarinét kategóriákban. A hosszú távú elképzelésben természetesen Békéscsaba kapná a főszerepet.

- Hogyan zajlik majd a verseny?

François Benda 

François Benda  (Fotó/Forrás: Friederike Roth)

- Ötvenkilenc fiatal adta be a jelentkezését, akiket az előszűrő alkalmával Szatmári Zsolt a Nemzeti Filharmonikusoktól, Várnai Beáta az Operától és Szepesi János a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarától hallgatott meg. Az ő döntésük alapján negyvenöten maradtak az első fordulóra, 17 magyar és 28 külföldi, főként Európából, de Japánból és Koreából is érkező versenyző.

A verseny minden fordulója nyilvános. Az első fordulóban két kötelező darabot várunk, Weber Esz-dúr concertinóját és Stravinsky 3 szólódarabját valamint választandó egy Kovács Béla darab. Itt a négy Hommage - à Bartók, à Debussy, à de Falla, à Richard Strauss - jöhet szóba.

Philippe Cuper

Philippe Cuper

Ezekhez a művekhez tavaly keletkezett zongorakíséret, így ebben a formájukban még nem hangoztak el. A második fordulóba várhatóan 15 versenyző jut majd tovább, itt Debussy 1. rapszódiája és Alban Berg 4 darabja a kötelező. A választható mű szintén Kovács Béla, de már a korábbi művekből. Itt olyan darabokról van szó mint az After you, Mr. Gershwin, a Salute, signore Rossini!, az Ich begrüsse Sie, Herr Johann Strauss! és az Il carnevale di Venezia. A döntőbe várhatóan négy fő kerül majd, ahol Mozart A-dúr klarinétversenye az egyetlen kötelező, ez viszont már zenekari kísérettel. A Békéscsabai Szimfonikusokat Csurgó Tamás vezényli.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Bencze Máté: "Sikerült olyan átütő erővel játszanom, hogy ez a közönségnek is átjöjjön"

Virtuózok közönségdíjas, Eurovision Young Musicians döntős, és múlt hétvégén a szerbiai FEMUS 2019 nemzetközi fúvósverseny minden elérhető díját is besöpörte. Európa egyik legmagasabb klasszikus zenészével, a 203 centis, 18 éves hajdúböszörményi szaxofonossal, Bencze Mátéval beszélgettünk.
Klasszikus hírek

José Cura a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek állandó vendégművésze lesz

A jövő évadtól induló együttműködés részeként november 13-án Verdi Requiemjét vezényli a Müpában az argentin művész.
Klasszikus ajánló

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Klasszikus interjú

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Klasszikus interjú

„A Kárpát-medencei népzene ihletforrás számomra”

A Bartók Világverseny első helyezése után az Artisjus Junior díját is begyűjtötte Dobos Dániel. A fiatal zeneszerzőt inspirációkról, jövőbeli célokról kérdeztük bemutatkozó interjúnkban.