A hangversenyen a bécsi klasszika két ikonikus alakja, Wolfgang Amadeus Mozart és Joseph Haydn színpadi ihletettségű művein keresztül tárul fel a 18. század zenés színházának világa. A koncert szólistái a nemzetközileg elismert szoprán, Kolonits Klára, valamint a fiatal generáció egyik legkiemelkedőbb zongoraművésze, Berecz Mihály lesznek. A zenekart Záborszky Kálmán vezényli.
Furfangos szolga, álruhás apród, nagyotmondó madarász – ki ne ismerné e meseszereplőket? A 18. században az egész estés, komikus operák vonzották a nagyközönséget, és a zeneszerzőket is izgalmas feladat elé állították: komponistaként ne pusztán az egyes karakterek megrajzolására törekedjenek, hanem minden zenei eszközzel a cselekmény drámai folyamatát szolgálják. A bécsi klasszika mestereit is érdekelte a műfaj:
Mozartnak, beszámolója alapján, már a színházi közeg is elég volt ahhoz, hogy önkívületi állapotba kerüljön.
Az Esterházy hercegek udvari kappelmeistere, Haydn hasonlóan rajongott a vokális műfajokért, és I. Pompakedvelő Miklós kívánságára 1766-tól ideje nagy részét operák írásával töltötte.
Bár a bécsi mestereket nem kizárólag operakomponistaként tartjuk számon, színpadi zenéjük hatása tisztán hangszeres műveikben is tetten érhető. Mozart 1774-ben keletkezett A-dúr szimfóniája e tekintetben valóságos mérföldkő, tételei már-már jelenetekké elevenednek. A nyitótétel intim kamarazenei hangját, szerelmi áriákhoz hasonló lírai Andante dallamok követik, majd a szokatlanul lassú, néhol baljós Finale zárja. Haydn kései zongoraversenye ugyancsak színpadi hatásokról tanúskodik: a D-dúr concerto élénk nyitótétele a szólista és zenekar változatos párbeszédére épül s a Finálét a cigányprímások bravúrjait utánzó „style hongrois” teszi igazán képszerűvé. De hogyan is ismerhetnénk meg jobban a két zeneszerző világát, mint színpadi ihletettségű műveiken keresztül?
A Szöktetés a szerájból nyitánya egzotikus hangszerelésével első taktusaitól az opera miliőjét jeleníti meg a színgazdag török zenével,
míg a koncertáriákban Mozart és Haydn a szöveg rezdüléseit követik hűen – plasztikusan kifejezve Berenice jelenetének zaklatottságát, a Misera dove son… szoprán áriájának gyötrődését, s a Ch'io mi scordi di te?… elfeledéstől való félelmét a mindent elsöprő szerelemig.
Klasszikus mesterek a színház vonzásában
október 5. 18:00, Zeneakadémia
Műsor:
Wolfgang Amadeus Mozart: Szöktetés a szerájból – Nyitány K. 384
Wolfgang Amadeus Mozart: A-dúr szimfónia K. 201
Wolfgang Amadeus Mozart: Ch’io mi scordi di te?… Non temer, amato bene K. 505 –
koncertária
Wolfgang Amadeus Mozart: Misera, dove son! Ah, non son io che parlo K. 369
Joseph Haydn: D-dúr zongoraverseny Hob. XVIII:11
Joseph Haydn: Scena di Berenice Hob. XXIVa:10
Közreműködik:
Kolonits Klára – szoprán
Berecz Mihály – zongora
Vezényel: Záborszky Kálmán
A koncertről további információ itt érhető el. >>>
Fejléckép: Berecz Mihály, Kolonits Klára és Záborszky Kálmán (fotó/forrás: Emmer László / Szent István Filharmonikusok)
hírlevél
