Klasszikus

Klónozott Mandarin

2006.04.13. 00:00
Ajánlom
Úgy tűnik, Magyarországon nincs Bartók-bemutató botrány nélkül. Így történt most, a Magyar Állami Operaház legújabb produkciójánál is, melynek során Bartók Béla három színpadi műve került a közönség elé.

A röviden csak "három Bartók" néven emlegetett, egész estés produkció létrejöttéről még az Operaház előző vezetése, a Szinetár Miklós-Petrovics Emil páros döntött. Magától értetődő, hogy az idei Bartók-jubileum nem múlhat el a szerző színpadi műveinek felújítása nélkül. Ám a bemutatót megelőzően Vásárhelyi Gábor, Bartók Béla egyik jogutódja aggályainak adott hangot az előadással, különösen A csodálatos mandarinnal kapcsolatban. Bartók színpadi műveinek minden előadása, adaptációja előtt ki kell kérni a jogutódok véleményét, beleegyezését. Ez a helyzet régóta húzódó, kemény hangú viták tárgya, mely többek szerint csak akkor oldódik meg, ha lejár a szerzői jog törvény által előírt védelme, ami 2015-ben (vagyis Bartók halála után hetven évvel) esedékes. A csodálatos mandarin átértelmezése kapcsán legutóbb 2001-ben emelték fel hangjukat az örökösök, részben Mészáros Márta rendező és Bozsik Yvette táncművész-koreográfus filmje, részben pedig Horváth Csaba táncművész-koreográfus alkotása ellen.

A három színpadi mű előadási jogát még maga Bartók Béla adta az Operaháznak: A fából faragott királyfiét 1916-ban, A kékszakállú herceg váráét 1918-ban, A csodálatos mandarinét pedig 1940-ben. Tavaly decemberben viszont Vásárhelyi Gábor azonnali hatállyal felmondta ezt a szerződést, mondván: a felhasználási jogokat át kívánja adni az Universal Edition ügynökségnek - döntését az európai uniós csatlakozással megváltozott jogi helyzettel indokolta. A szerződés felmondását az Operaház vezetése nem tekintette jogosnak, és a sikertelen tárgyalások ellenére sem állt el a márciusi Bartók-bemutatótól. Bár Vásárhelyi Gábor kilátásba helyezte, hogy perelni fog, végül a produkciótól való nyilvános elhatárolódás mellett döntött.

A kékszakállú herceg vára, A csodálatos mandarin és A fából faragott királyfi kisebb megszakításokkal ugyan, de eddig is szerepelt a dalszínház műsorán, igaz, inkább külön-külön, és nem együtt. Főleg nem úgy, hogy mindhárom közös rendezői elgondoláson alapul. Most a korábbi intendáns-főigazgatóra, Szinetár Miklósra várt a feladat, hogy rendezőként összefogja a három művet. A produkció alaptémája a férfi-nő kapcsolat, annak formái, változatai és fejlődése. Így a művek nem keletkezésük sorrendjében, hanem a rendezői koncepciónak megfelelően követik egymást.

A nyitódarab, A fából faragott királyfi koreográfiáját Román Sándor jegyzi, aki eddigi, elsősorban a populáris-kommerciális kategóriába sorolható munkáival ellentétben nagy alázattal közelített a meseszerű történethez. "Ez egy remekmű, fel kell nőni hozzá - összegzett Román a bemutató előtt. - Aki eddig hozzányúlt, sikert ért el vele. Én sem szeretnék lemaradni." Valószínűleg nem is fog, mivel gyönyörű ruhákban, jobbára klasszikus balettként említhető kiváló táncjáték, valódi mese született. Az pedig már a rendezői alapelv része, hogy a főszereplőket különféle próbák elé állító, a cselekményt szövő Tündér a szokásosnál hangsúlyosabb és - a Királylány riválisaként - kissé eltérőbb szerepet kapott.

Az új Bartók-est második elemében, Lőcsei Jenő Mandarin-koreográfiájában a jogutód leginkább azt nehezményezte, hogy a szereplők megsokszorozódnak a színpadon. Pedig a "klónozott" lány és csavargók nem túl eredeti ötleténél jóval nagyobb baj, hogy a produkció nem azt adja vissza, amit Bartók elementáris erejű zenéje kifejez. Hiába vetítenek vonalkódokat, hiába érkezik a Lány mintegy "húsáruként", lábánál fogva csörlőkre akasztva két bőrönd között, hiába szaggatja meg ruháit és vetkőzik meztelenre a Mandarin, hiába szeretkeznek a szemünk láttára, az előadás erőtlen és hatástalan marad. Hiányérzetünket fokozza a sejtés, hogy nemcsak a karakterekben, hanem a táncosokban is maradt még tartalék, többet ki tudnának hozni magukból - ha a koreográfus és a rendező is azt szeretné.

A művek születésének időrendjében első helyen álló Kékszakállúból az operaházi est zárótétele lett. Sötét könyvtárszoba a herceg vára dívánnyal, asztallal. Judit felszólítására előkerülnek a kulcsok, megnyílnak az ajtók (az első négy szó szerint). A kínzókamrát a földből kinövő lándzsák, a fegyvereket vörös fény, a kincseket ládikó, benne gyöngyök és a legszebbik - ám véres - korona, a kertet kintről befelé szálldogálló szirmok jelzik. A herceg birodalmát rejtő ötödik ajtónál eltűnik a díszlet hátsó része, előbb fehér, később vörös színt kap a stilizált lépcsőkkel, ajtókkal, ablakokkal telerajzolt fal. A könynyek tavára aztán minden kifehéredik, az utolsó ajtónál pedig elsötétül. A sötét háttér elé három tükör ereszkedik - akár azt is hihetnénk, hogy Judit önmagát láthatja meg, fedezheti fel a régi asszonyokban. Aztán mégsem, mert hirtelen előlépnek a korábbi nők: A fából faragott királyfi Királylánya, Tündére és A csodálatos mandarin Lánya, akiknek köszönhetően összeér, eggyé válik a három történet - meglehetősen erőltetetten.

Bartók operáját sokan, sokféleképpen színpadra álmodták már, több-kevesebb sikerrel. Hogy vannak az Operaházban most bemutatottnál jóval eredetibb, revelatívabb produkciók (mint például Kovalik Balázs 2001-es rendezése), annak részben az az oka, hogy Szinetár rendezőként végig a hagyományosság - néha szájbarágás - és a modernség határán mozog. Lehet, hogy ez a kicsit modern, kicsit hagyományos elgondolás sok esetben működik, de a Kékszakállúnál biztosan nem.

Mégis, a közhelyes megoldások mellett van miért örülni: egyrészt mert végre premiert láthattunk a Magyar Állami Operaházban (legutóbb tavaly nyáron volt), másrészt mert Bartók színpadi hármasa együtt került fel a dalszínház műsorára.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Vásároljon bérletet, mentse meg a Cirko Mozit!

A Cirko-Gejzír Mozi közönsége segítségét kérni, és egy olyan bérletet kínál, amely onnantól érvényes, amikor a tulajdonosa használni kezdi. De nagy segítség számukra, ha már most megveszi.
Színház

Megkezdte munkáját Antal Zsolt az SZFE Elméleti Intézetének élén

Sára Balázs és Bodolay Géza után újabb intézetvezető kezdte meg munkáját a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
Zenés színház

75 éves a színpad és a filmvászon koronázatlan királynője, Bette Midler

December 1-jén ünnepli hetvenötödik születésnapját Bette Midler amerikai színésznő, énekesnő, aki több mint fél évszázados karrierje alatt négy Grammy-díjat, négy Golden Globe-díjat, három Emmy-díjat, két Tony-díjat vehetett át, emellett hatszor kapta meg a legjobb komikának járó American Comedy Award kitüntetést.
Jazz/World

Három napon át minden a jazz körül forog

A kilenc éve minden évben április 30-án megrendezett Nemzetközi Jazznap (International Jazz Day) magyar eseményeit a koronavírus-járvány miatt elhalasztották, azonban a szervezők most online pótolják az elmaradt koncerteket, amiket három napon keresztül, öt budapesti és egy felvidéki helyszínről közvetítenek.
Színház

Online tartja legújabb bemutatóját a Pesti Színház

Elmesélhető-e a 20. század történelme egyetlen család, ház vagy kő történetén keresztül? Marius von Mayenburg A kő című drámájában generációról generációra hagyományozott titkok, falakba eltemetett történetek kerülnek felszínre, megértetve valamit saját múltunkból, de leginkább a jelenünkből. Michal Dočekal, a Prágai Városi Színházak igazgatójának rendezése december 5-én látható élő stream formájában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Közönség nélkül tartják meg a Bécsi Filharmonikusok újévi koncertjét

Közönség nélkül tartják meg a Bécsi Filharmonikusok újévi koncertjét, mivel Ausztriában január 7-ig tilos közönség előtt koncerteket tartani.
Klasszikus ajánló

30. születésnapját ünnepli az Orfeo Zenekar

A zenekar Haydn és Mozart-művekből álló koncerttel ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját 2021. január 19-én a Zeneakadémián.
Klasszikus mvm

A zeneművészet fiatal tehetségeit díjazta az MVM

A zeneművészet legtehetségesebb fiatal képviselői tizenharmadik alkalommal vehették át a Junior Prima Díj magyar zeneművészet kategóriájának elismeréseit. Az MVM Zrt. idén is tíz hazai tehetséget díjazott, ez alkalommal először bárki ingyenesen nyomon követhette az online megrendezett díjátadót és a fiatal zenei géniuszok gálakoncertjét 2020. november 26-án, az mvmjuniorprima.hu oldalon.
Klasszikus online közvetítés

Online koncertek a Filharmónia Magyarországtól

A 17 éves zongorista Bach, Beethoven és Schumann műveit adja elő a pécsi Kodály Központban. A Filharmónia Magyarország közvetítéseit ajánljuk.
Klasszikus hír

Japán zeneszerző nyerte idén a Zeneakadémia Bartók Világversenyét

Sinszuke Okamoto nyerte el idén a komponistáknak meghirdetett Bartók Világverseny első díját. A győztes mű szerepel majd a 2021-es, vonósnégyes formációknak szóló megmérettetésen is.