Klasszikus

Kobajasi Kenicsiró a Nemzeti Filharmonikusokkal

2016.05.02. 18:45
Ajánlom
Magával ragadó lendület. Ez jellemzi a Nemzeti Filharmonikusok május 4-i zeneakadémiai hangversenyét, amelyet a zenekar örökös tiszteletbeli elnök-karnagya, Kobajasi Kenicsiró vezényel.

A koncert karmestere sokat köszönhet Magyarországnak, Magyarország pedig neki. Kobajasi Kenicsiró még a Ferencsik-korszak idején kötelezte el magát az akkori Állami Hangversenyzenekar mellett, és lett a hazai közönség kedvence – azóta is ünnep, ha fellép. A Magyar Kultúra Követe címmel és más rangos állami elismerésekkel kitüntetett dirigens ezúttal a bécsi klasszika két slágerét vezényli.

Kobajasi Kenicsiró

Kobajasi Kenicsiró (Fotó/Forrás: Müpa)

Beethoven Hetedikje egyike volt azoknak a sikerszámoknak, amelyben a hallgató egyszerre érezte a japán karmester rendkívüli szuggesztivitását, magával sodró lendületét és a zenéből hihetetlen erőket felszabadítani képes drámai érzékét. Persze maga a mű is hálás, lévén a zeneirodalom egyik legváltozatosabb, legkontrasztosabb és legtömörebben fogalmazott alkotása. Richard Wagner egyenesen a tánc apoteózisának nevezte, annyiféle ritmus, karakter jelenik meg benne, a zárótételben valóságos dionüszoszi forgataggal. A kompozíció 1811-1812-ben készült, a kézirat tanúsága szerint a befejezés dátuma május 13.

Kobajasi Kenicsiró

Kobajasi Kenicsiró (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea)

A darab érzelemvilágát a világtörténelmi események (napóleoni háborúk) és a szerző magánéletének derűsebb időszakához (melynek nevezetes epizódja a csehországi Teplitzben eltöltött nyaralás, amikor Beethoven zárkózott, emberkerülő természete ellenére élénk társasági életet élt) kapcsolódó élmények határozzák meg. A szimfónia olyan hangot üt meg, melynek eddig sem Beethovennél, sem más szerzőnél nem akadt példája.

A zene történetében igen sok nagy remekműhöz tapadt az idők során egy-egy olyan történet, amely hozzájárult a mű népszerűvé válásához. Időnként e történeteknek köszönhető a művek "mellékneve" is. Legnagyobb részükről kiderült, hogy a legendák világába tartoznak. Ám a legvalószínűtlenebbek egyike, a Mozart Rekviem ilyen "kísérő története" igaznak bizonyult. Az élete utolsó évében járó Mozart éppen A varázsfuvolán dolgozott, amikor titokzatos, magát megnevezni nem akaró idegen jelent meg nála, hogy a mestertől gyászmisét rendeljen. A fekete ruhás idegen több ízben is sürgette Mozartot. A zeneszerző ekkor már súlyos beteg volt, és így hihető az a hagyományozott kijelentése, hogy érzése szerint saját gyászmiséjét írja. A halálos betegség meg is akadályozta Mozartot abban, hogy a Requiemet befejezze. Állítólag még utolsó napjaiban is a mű dallamait dúdolta. Mozart halála után a legkedvesebb tanítványa, Franz Xaver Süssmayr fejezte be a félbemaradt töredéket.

Kobajasi Kenicsiró

Kobajasi Kenicsiró (Fotó/Forrás: Derencsenyi Istvan)

A zenetudomány még ma sem döntötte el, még ma is vitázik a felett, vajon állottak-e Süssmayr rendelkezésére vázlatok, vagy pedig saját ihletéből írta meg a hiányzó Sanctust, Benedictust és az Agnus Dei első szakaszát. Mindenesetre teljesen alkalmazkodott Mozart stílusához, és ezzel egyrészt gyönyörű példáját adta a tanítványi alázatnak, másrészt bizonyította, hogy szerencsés pillanatokban a középszerű, nem kimagasló tehetségű tanítvány is felnőhet mesteréhez. A titokzatos megrendelőről pedig kiderült, hogy egy mindig más tollával ékeskedő, magát zeneszerzőnek kiadó arisztokrata, gróf Walsegg volt. Az első előadás valószínűleg Walsegg kastélyának kápolnájában, feleségének requiemjén zajlott le, a gróf szerzőségével. Mozart özvegye, Constanze azonban rövidesen nyilvánosságra hozta a művet, mint férje alkotását, s még ő gondoskodott a mű első nyomtatott kiadásáról is.

A számos tételében a romantika szélsőséges érzelemvilágát előlegező, végletesen és végzetesen gyönyörű művet kiváló énekes szólisták előadásában, úgy, mint Fodor Beatrix, Wiedemann Bernadett, Kiss Tivadar és Blazsó Domonkos, valamint a megalakulásának harmincadik évfordulóját ünneplő Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba) közreműködésével hallhatjuk.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Nincs lezárva – kritika Az ember tragédiája 2.0-ról

Ilyet még nem láttunk. Éva a Titanic első tisztjével, Ádám a nagyváradi gettóban, Lucifer a spanyol kommunista párt főtitkáraként. Aztán mindhárman fennakadnak egy csendes-óceáni szemétszigeten. Négy kortárs író variációja Az ember tragédiájára.
Vizuál

„Járt-e Cecile a Török utcában?” - film készült a Kék rókából 

A megújuló Duna televízióban látható először Herczeg Ferenc legnépszerűbb művéből, a Kék rókából készült egészestés romantikus játékfilm. Pacskovszky József filmes adaptációja a '30-as évek Budapestjén játszódó izgalmas szerelmi történet közepébe, egy „modern házassági sokszögbe" repít vissza.
Plusz

Egy koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda

Január 22-én egy exkluzív koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda Ütőegyüttes, hogy a Műcsarnok Prima díjas kiállítója, Barabás Márton tárlatvezetését gazdagítsák a Magyar Kultúra Napján.
Zenés színház

Egy halálraítélt utolsó percei – Újra műsoron Jake Heggie operája, a Ments meg, Uram!

Mindössze egyetlen élő előadást ért meg a járványhelyzet miatt az Opera tavalyi kortárs bemutatója. Január 21-től ismét a közönség elé kerül Jake Heggie-nek az azonos című film története alapján készült operája, a Ments meg, Uram!
Klasszikus

„A csúcsbarokk leginkább félreismert zeneszerzője” – Beszélgetés Vashegyi Györggyel

Egy elfeledett alkotó, aki a legnagyobb mesterekkel lehet egyenrangú, évszázadokon keresztül előadatlanul szunnyadó remekművek, melyek a közismert alkotásokat is új megvilágításba helyezhetik – Vashegyi Györggyel a Cziffra100 keretében tartott, január 26-i koncert kapcsán beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Kulcsok a hétvégi Richard Strauss-maratonhoz

A 20. század egyik legnépszerűbb zeneszerzője, Richard Strauss bőségesen merített a mitológia és az irodalom legfontosabb történeteiből. Kik is voltak azok a személyek, valós és kitalált alakok, akik a komponista legnépszerűbb műveit ihlették? Kislexikonunk a Müpa hétvégi Richard Strauss-maratonjához is vezérfonalul szolgálhat.
Klasszikus ajánló

Versenyművet ihletett az Oscar-díjas filmzene

A Pannon Filharmonikusok a tőle megszokott lendülettel, különleges zenetörténeti érdekességgel indítja az új évet a Müpában közönségének. A január 28-án pénteken, 19.30-tól felhangzó műsor egyik főszereplője „a vörös hegedű”, amelyet a káprázatos Elina Vähälä hegedűművésznő szólaltat meg.
Klasszikus gyász

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.
Klasszikus ajánló

Fölszállott a Páva - Kodály előtt tiszteleg a Modern Art Orchestra és a Nemzeti Énekkar ősbemutatója

Fölszállott a Páva - a Tribute to Zoltán Kodály címmel új koncertprogrammal jelentkezik a Modern Art Orchestra. A koncert a teljes Kodály-életmű keresztmetszetét felrajzolja, a nagyhatású zeneszerző korai impresszionista darabjaitól, a népdalokat feldolgozó kórusművekig.
Klasszikus interjú

„A csúcsbarokk leginkább félreismert zeneszerzője” – Beszélgetés Vashegyi Györggyel

Egy elfeledett alkotó, aki a legnagyobb mesterekkel lehet egyenrangú, évszázadokon keresztül előadatlanul szunnyadó remekművek, melyek a közismert alkotásokat is új megvilágításba helyezhetik – Vashegyi Györggyel a Cziffra100 keretében tartott, január 26-i koncert kapcsán beszélgettünk.