Klasszikus

Kocsár Miséje a Mátyás-templomban

2010.04.21. 13:32
Ajánlom
Április 25-én a tíz órási mise keretében a Kodály Zoltán Magyar Kórusikola Jubilate leánykara énekel. Előadásukban többek között Kocsár Miklós Miséje hangzik fel.

Kocsár Miklós 1933. december 21-én született Debrecenben. 1954-59-ig Farkas Ferenctől tanult zeneszerzést a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. A következő évtized elején kötött házasságot Herboly Ildikó karvezető-zenetanárral, a Kodály-módszer jelentős képviselőjével. 1963-ban néhány hónapig a Zeneműkiadó szerkesztője, 1963-72-ig a Madách Színház zenei vezetője és karmestere volt. 1972-től máig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zeneszerzés tanára. Emellett 1974-től a Magyar Rádió népzenei rovatának vezetőjeként, 1983-tól pedig zenei főosztályvezető-helyettesként dolgozott. Pályája a kamarazenéből s elsősorban a fúvós zenéből indult ki. Kantátákat, misét, oratóriumot, zenekari darabokat, versenyműveket, hangszeres szólódarabokat és dalokat egyaránt írt. Ünnepelt kórusszerző, kórusműveit többnyire magyar költők verseire írta, különböző korszakaiban más-más költő művei foglalkoztatták. Gyermekkarait Weöres Sándor verseire komponálta, női- és vegyes karaiban többek között Juhász Gyula, Nagy László, Csanádi Imre és Kányádi Sándor verseit használta fel.

Ittzés Mihály a Forrás folyóiratban megjelent cikkében (Egyzeneköltő az ezredfordulón. Vonások a hetvenesztendős Kocsár Miklós zeneszerzői arcképéhez) a következő mondatokkal jellemzi a művet: „A zeneszerző vallomása szerint egy furcsa véletlennek köszönhette, hogy „rákapott" a liturgikus és egyéb vallásos szövegekre. Egy ifjú szerző Glóriájának értékelésében kellett részt vennie egy alkalommal. A fiatal pályatárs zenei megoldásainak ügyetlensége késztette arra, hogy maga is zenébe foglalja az Istent dicsőítő misetétel szöveget. Már csak az alkalom kellett ahhoz, hogy a teljes misét, a reneszánsz szellemében, kíséret nélküli egynemű karra, női vagy gyermekhangokra kidolgozza. Ez lett első miséje, a Missa in A címen világhírűvé lett kompozíció. Egészében is, egyes tételeinek előadásával is világszerte az egyik legtöbbet énekelt alkotása. Az induláskor még nem tudta a szerző, hogy kik lesznek előadói, de a Kocsár-művek hiteles tolmácsolóiként is ismert és elismert nyíregyházi Cantemus kórus, sok-sok más darab mellett, ennek is fontos népszerűsítője lett. [...] Mindez a mai felbolydult világban a csak ritkán volt letisztultságot, harmóniát és szépséget keresve. Ihletetten, a személyesség és a közösség hangjának hitelével szólal meg. Nem érezhetjük, érthetjük azonban ezeket az alkotásokat sem a mából múltba menekülés útjának. Olyan darabok, amelyek a közvetlen vallásos és az általános emberi mondanivalót ötvözve nem a „csak innen el" nosztalgiáját juttatják érvényre művészi eszközeikkel, hanem egy emelkedettebb emberség nevében kiegyensúlyozzák az életmű más műfajokban megnyilvánuló sötétebb színeit, és egy hőn óhajtott, de elveszett művészeti aranykort, s talán a Paradicsomot akarják elénk varázsolni."

Az alábbi videón Kocsár Salve Regináját énekli a Nyíregyházi Pro Musica Legánykar dr. Szabó Dénes vezényletével.

2010. április 25. 10:00
Mátyás-templom
A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Jubilate leánykara énekel

Km.: Harmath Dénes (orgona)
Vez.: ifj. Sapszon Ferenc
Kocsár Miklós: Missa in A; gregorián Introitus, Alleluja, Communio; Lehotka G.: Sequentia de Virgine Maria; Orbán Gy.: Lauda Sion; Regina coeli

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A néző bosszantása és kényeztetése – jegyzetek az idei POSZT-ról

Ha valaki valóban egy fesztiválra kíváncsi, arról szeretne összbenyomást kapni, leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Csak látszólag egyszerű megoldás, hogy módszeresen végignézi valamennyi előadást.
Zenés színház

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Tánc

40 évesen Júliát táncolni? Nem lehetetlen!

Kenneth MacMillan Rómeó és Júlia-koreográfiájának címszerepében debütál New Yorkban a 40 éves ragyogó szépség, Stella Abrera.
Zenés színház

Bartók Plusz Operafesztivál: Rohanok koncertről koncertre

Milyen jó is azoknak, akik nem szeretik a klasszikus zenét! Jaj nem, persze nem úgy értem, szóval milyen könnyű is azoknak... Hm, nem, nem könnyű, sőt... Akkor meg milyen jó azoknak, akik két-három helyen is tudnak lenni egyszerre! Olyan meg nincs...
Vizuál

Hollywood elfeledett férfi ikonja

James Dean és Marlon Brando mellett a legnagyobb sztárok közé tartozott - míg rájuk azonban ma is emlékszünk, Montgomery Cliftnek csak zseniális filmjei maradtak fent.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.
Klasszikus virtuózok

Daganatos betegségből gyógyuló sorstársainak gyűjt a Virtuózok döntőse

Lukács Gergely tavaly a döntőig jutott a Virtuózok tehetségkutató műsorban. A tubaművész most egy fontos ügy érdekében kéri közönségének támogatását. A rákból felépült művész a Démétér ház daganatos betegségből gyógyuló lakóinak szeretne segíteni, akik ugyanazt a nehéz utat járják végig, amit egykor ő.
Klasszikus klassz a parton

Íme, a Klassz a pARTon! fesztivál teljes programja

Ötvenkét ingyenes koncerttel várja látogatóit a Balaton, a Duna és az Adriai-tenger partján Érdi Tamás fesztiválja július 8. és szeptember 22. között. Mutatjuk, hol hallgasson klasszikus zenét, ha nyaral.
Klasszikus hír

Magyar taggal bővült az Európai Zenei Tanács elnöksége

Az európai zenei ernyőszervezet vezetésének Zsoldos Dávid személyében 13 év után újra magyar tagja van.
Klasszikus fidelio klasszik

Fidelio Klasszik: Hogyan válhat szemléletformálóvá egy kulturális esemény?

A Fidelio és a Klasszik Rádió 92.1 közös magazinműsorának június 16-i adásában vendégünk lesz Fekete Péter, Göttinger Pál, Hamar Zsolt és Pataki András.