Kocsár Miklós 1933. december 21-én született Debrecenben. 1954-59-ig Farkas Ferenctől tanult zeneszerzést a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. A következő évtized elején kötött házasságot Herboly Ildikó karvezető-zenetanárral, a Kodály-módszer jelentős képviselőjével. 1963-ban néhány hónapig a Zeneműkiadó szerkesztője, 1963-72-ig a Madách Színház zenei vezetője és karmestere volt. 1972-től máig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zeneszerzés tanára. Emellett 1974-től a Magyar Rádió népzenei rovatának vezetőjeként, 1983-tól pedig zenei főosztályvezető-helyettesként dolgozott. Pályája a kamarazenéből s elsősorban a fúvós zenéből indult ki. Kantátákat, misét, oratóriumot, zenekari darabokat, versenyműveket, hangszeres szólódarabokat és dalokat egyaránt írt. Ünnepelt kórusszerző, kórusműveit többnyire magyar költők verseire írta, különböző korszakaiban más-más költő művei foglalkoztatták. Gyermekkarait Weöres Sándor verseire komponálta, női- és vegyes karaiban többek között Juhász Gyula, Nagy László, Csanádi Imre és Kányádi Sándor verseit használta fel.
Ittzés Mihály a Forrás folyóiratban megjelent cikkében (Egyzeneköltő az ezredfordulón. Vonások a hetvenesztendős Kocsár Miklós zeneszerzői arcképéhez) a következő mondatokkal jellemzi a művet: „A zeneszerző vallomása szerint egy furcsa véletlennek köszönhette, hogy „rákapott" a liturgikus és egyéb vallásos szövegekre. Egy ifjú szerző Glóriájának értékelésében kellett részt vennie egy alkalommal. A fiatal pályatárs zenei megoldásainak ügyetlensége késztette arra, hogy maga is zenébe foglalja az Istent dicsőítő misetétel szöveget. Már csak az alkalom kellett ahhoz, hogy a teljes misét, a reneszánsz szellemében, kíséret nélküli egynemű karra, női vagy gyermekhangokra kidolgozza. Ez lett első miséje, a Missa in A címen világhírűvé lett kompozíció. Egészében is, egyes tételeinek előadásával is világszerte az egyik legtöbbet énekelt alkotása. Az induláskor még nem tudta a szerző, hogy kik lesznek előadói, de a Kocsár-művek hiteles tolmácsolóiként is ismert és elismert nyíregyházi Cantemus kórus, sok-sok más darab mellett, ennek is fontos népszerűsítője lett. [...] Mindez a mai felbolydult világban a csak ritkán volt letisztultságot, harmóniát és szépséget keresve. Ihletetten, a személyesség és a közösség hangjának hitelével szólal meg. Nem érezhetjük, érthetjük azonban ezeket az alkotásokat sem a mából múltba menekülés útjának. Olyan darabok, amelyek a közvetlen vallásos és az általános emberi mondanivalót ötvözve nem a „csak innen el" nosztalgiáját juttatják érvényre művészi eszközeikkel, hanem egy emelkedettebb emberség nevében kiegyensúlyozzák az életmű más műfajokban megnyilvánuló sötétebb színeit, és egy hőn óhajtott, de elveszett művészeti aranykort, s talán a Paradicsomot akarják elénk varázsolni."
Az alábbi videón Kocsár Salve Regináját énekli a Nyíregyházi Pro Musica Legánykar dr. Szabó Dénes vezényletével.
2010. április 25. 10:00
Mátyás-templom
A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Jubilate leánykara énekel
Km.: Harmath Dénes (orgona)
Vez.: ifj. Sapszon Ferenc
Kocsár Miklós: Missa in A; gregorián Introitus, Alleluja, Communio; Lehotka G.: Sequentia de Virgine Maria; Orbán Gy.: Lauda Sion; Regina coeli
hírlevél
