A kamarazenei alkotásokat általában a zeneszerzők csúcsteljesítményei között tartják számon, a vonósnégyest pedig a csúcsok csúcsának nevezik, amely kihívást jelent az előadó számára is. Ritka esetben vonósnégyes egy ifjú komponista első darabja, az előadóművészek kapcsán pedig szokták mondani, hogy egy együttesnek több évre, sőt évtizedre van szüksége az összecsiszolódáshoz.
A műfaj Bartókot egész életén keresztül elkísérte, hiszen I. vonósnégyese korai alkotóperiódusában, 1909-ben keletkezett, mintegy kiírva magából a Geyer Stefi iránt érzett reménytelen szerelmet, a VI. kvartett pedig 1939-ből az utolsó Magyarországon írott mű. A hat vonósnégyes az életmű fontos szeletét képezi, számos művész és kutató Beethoven kései kvartettjeinek folytatását látja bennük, és a világ vezető vonósnégyesei tűzik koncertműsorukra és rögzítik lemezre mind a mai napig. Ha már a csúcsoknál tartunk, nemrégiben egy fiatal francia kvartett egyik tagja emlegette az V. vonósnégyest a kvartett-irodalom Mount Everestjeként. A hegymászásban a Bartók műveit zongoristaként, karmesterként és filológusként egyaránt kívülről-belülről ismerő Kocsis Zoltán lesz segítségünkre, a művekből pedig a Kelemen-kvartett ad ízelítőt.
A Fesztiválakadémia Budapest egyik különlegessége, hogy a mesterkurzusokba a közönség is betekinthet előzetes regisztráció alapján. A fesztiválon fellépő világhírű művészek pedig – egyedülálló módon – a növendékekkel együtt próbálnak és lépnek fel egy-egy tétel erejéig a Solti teremben.
„Úgy gondoljuk, sikerült az első Fesztiválakadémiára igen rangos névsort megnyernünk, amely igazi kuriózum a hazai koncertkínálatban. A közönség pedig nemcsak a rendkívüli művészeket hallgathatja meg és különleges, ritkán hallható művekhez kerülhet közel, hanem az alkotás folyamatába is betekinthet.” – nyilatkozott a fesztivál két művészeti vezetője. „Nagy megtiszteltetés, hogy a kamarazene fellegvára – amely gyerekkorunktól fogva mindkettőnk bölcsője és legemlékezetesebb koncertjeink helyszíne volt –, a Zeneakadémia a Fesztiválakadémia számára nyitja meg először a kapuit és ad otthont nekünk.”