Klasszikus

Kocsis Zoltán: "Sok mindent elmulasztottam"

2016.05.27. 10:43
Ajánlom
Hiánypótló munkát végez és hiátust tölt be a zenei életben Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karmester, zongoraművész és zeneszerző, aki jelenleg a Bartók Új Sorozatra és ennek befejezésére koncentrál.

Kocsis Zoltán interjújában hangsúlyozta, hogy soha nem vonzották az olyan feladatok, amelyeket más már sikerrel megoldott. Nem akar beállni negyvenkettediknek előadni Schumann Kreisleriana című művét, amikor előtte negyvenegyen már jól, vagy nagyon jól eljátszották. Inkább Schumann kevésbé ismert szimfonikus és vokális műveit mutatja be, vagy Brahms szerenádjait, amelyek bizonyos szempontból sokkal közelebb állnak hozzá, mint a szimfóniái.

Kocsis Zoltán

Kocsis Zoltán (Fotó/Forrás: Nemzeti Filharmonikusok)

Úgy vélte, hogy sok mindent elmulasztott az életében, így például

komolyabban kellett volna az alkotói pálya felé fordulnia.

Vannak olyan zongoraművek, amelyeknek a lemezfelvételéről le kell mondania, mert az ízületei már nem egészen úgy működnek, mint régebben. Sajnálja, hogy Szergej Rachmaninov első szonátáját nem vette föl 2011-ben, mert most már valószínűleg nem tudja majd. Amire igazán koncentrál és ami jelenleg a legfontosabb számára, az a Bartók Új Sorozat, ennek befejezése egyik fő célkitűzése.

"Bőven van tennivaló" - hangsúlyozta. Tervei közé tartozik újfent megszólaltatni Arnold Schönberg Gurre-Lieder (1911) című kantátáját, valamint Schönberg Von heute auf morgen (1930) és Richard Strauss Intermezzo (1923) című operáját egy este előadni, mert mindkét mű a családi viszályról szól. Biztos abban, hogy vannak Franz Schubertnek olyan kórusművei, vagy akár szokatlan előadói összeállításra írt kompozíciói, amelyeket nem mutattak még be Magyarországon.

Mindig azok a feladatok vonzottak, amelyek mást nem, mert esetleg egy kevésbé ismert szegmensére vonatkoztak az illető szerzőknek, vagy kevésbé látványos eredményekkel kecsegtettek - mondta,

hozzátéve: azért is kezdett el átdolgozásokkal foglalkozni, mert úgy érezte, hogy sok olyan mű van, amelyek méltatlanul háttérbe szorulnak. Ezek közé tartoznak Bartók nagy kórusművei is, és ezért volt jó alkalom a legutóbbi lemezfelvétel a Bartók-sorozatban a Nemzeti Énekkarral, hogy felhívják rájuk a figyelmet.

Kocsis Zoltán

Kocsis Zoltán (Fotó/Forrás: Müpa)

Beethoven egyes mesterművei valamilyen okból szintén ritkán szólalnak meg Magyarországon, holott a szerző nagy vokális darabjai sokkal nagyobb jelentőségűek, mint amilyennek el vannak könyvelve - mondta Kocsis Zoltán. A Nemzeti Filharmonikusokkal Martonvásáron előadták például Beethoven Csataszimfóniáját, amely a zeneszerzőnek nem a legjelentősebb műve ugyan, de véleménye szerint ennek is el kell hangoznia. A Napóleon dicsőítésére készült Eroica sokszor hallható, de a Napóleon bukása felett érzett diadalt is dokumentálni kell - fűzte hozzá.

Kocsis Zoltán

Kocsis Zoltán (Fotó/Forrás: Nemzeti Filharmonikusok)

A művésznek vannak további grandiózus tervei, amelyek megvalósításához partneri együttműködésre van szükség többek között a Müpával és az Operaházzal. Elmondta: a Müpában fut egy sorozat, amelyben Strauss Magyarországon még soha elő nem adott operáit mutatják be. Ebből hátra van még többek között a Guntram (1894) és a Feuersnot (1901), valamint a Danae szerelme (1938-1940). Szintén partneri együttműködésre volna szükség Rachmaninov három operájának egyetlen estén való előadására. Nemrég mutatták be Rachmaninov Aleko című operáját, - ez az évad egyik legfontosabb eseménye volt - de a másik két opera is megérdemli a színre vitelt - vélekedett.

Kocsis Zoltán és Berecz Mihály próbál

Kocsis Zoltán és Berecz Mihály próbál (Fotó/Forrás: Kakuszi Zoltán)

Kocsis Zoltán minden év május 30-án, a születésnapján koncertet ad a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat javára. Az idei esten Kodály Zoltán, Bartók Béla, Rachmaninov és Kreisler művei hangoznak el, fellép Pasztircsák Polina ének- és Kelemen Barnabás hegedűművész. Emellett készül a május 27-i Kertész Imre-emlékestre, itt Bartók, Kodály, Kurtág és Rachmaninov műveit adja elő Pasztircsák Polina közreműködésével.

Kitért arra is: nagyon sajnálja, hogy megszűnt a Holmi című folyóirat, mert az egyetlen olyan lap volt, amelyben terjedelmi kötöttségek nélkül publikálhatott, mivel gyakran ír értekező prózát. "A gondolkodás, az agy frissen tartása mindennél fontosabb, ezt segíti elő a zenéről való írás."

Kocsis Zoltán

Kocsis Zoltán (Fotó/Forrás: Nemzeti Filharmonikusok)

Kocsis Zoltán beszélt arról is, hogy nem jósol hosszú időt az európai kultúrának, a folyamatot visszafordíthatatlannak tartja. Nem látja a megújításra irányuló tendenciákat sem, amelyek révén sikerrel lehetne fölvenni a harcot a kultúránkat elsöprő jelenségek ellen. Ha őszintén szembenézünk a helyzettel és önmagunkkal, akkor azt láthatjuk, hogy a keleti kultúrák - beleértve az arabot - nekünk sokkal többet jelentenek, mint a mi kultúránk nekik - mondta.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Könyv

Nyerd meg a nyári könyvtáradat!

Egy könyvcsomag hat szóért vagy ötven kötet egyetlen vásárlásért. Júliusban több kiadó is segít, hogy akár egész évre elég olvasnivalónk legyen.
Könyv

Ausztrália kedvenc krimiírója a természetet is szereplővé emelte

Jane Harper Ausztrália talán legsikeresebb krimiírója, aki magyarul a Gabo Kiadónál megjelent három regényében (Aszály, A természet ereje, Az elveszett férfi) úgy mutatja be a könyörtelen ausztrál környezetet, ahogyan korábban senki; zűrös családokról és kisközösségekről szóló történetei a hazai olvasókat is lebilincselték. A szerzőt fordítója, Roboz Gábor kérdezte.
Színház

Télig tart a nyár Szentendrén

A Szentendrei Teátrum augusztusban két ősbemutatóval indul és a nyár végével sem zárul. A kőszínházi évadban további bemutatók és előadások várják a közönséget Szentendrén.
Klasszikus

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Klasszikus hír

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Klasszikus hír

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Klasszikus magazin

„Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester” – vallotta a ma 160 éve született Gustav Mahler

160 éve született a budapesti Operaház egykori igazgatója, a későromantikus zene utolsó nagy mestere, Gustav Mahler.
Klasszikus hír

Ennio Morriconénak szentelte a járvány utáni első koncertjét a milánói Scala

A 91 évesen elhunyt olasz zeneszerzőnek, karmesternek szentelte az újranyitás utáni első, közönség előtt tartott koncertjét a milánói Scala operaház hétfő este.