Klasszikus

Kodály felesége bízik a Kodály-módszer jövőjében

2015.10.03. 11:16
Ajánlom
Kodály Zoltán (1882-1967) második felesége mindezt abból az alkalomból mondta el, hogy éppen 40 évvel ezelőtt hozták létre a kecskeméti Kodály Intézetet és a Nemzetközi Kodály Társaságot, amelynek tiszteletbeli elnöke.

A visszavonultan élő, a sajtónak csak kivételes alkalmakkor nyilatkozó Kodályné Péczely Sarolta kiemelte: mindig reménykedett abban, hogy lehetőség lesz visszahozni azt a világot, amely Kodály Zoltán idejében volt, mert akkor az általa elképzelt zeneoktatási rendszer valóban működött, több mint száz olyan iskola volt, ahol ténylegesen megvalósították férje elképzeléseit.

Kodály Zoltán módszerének lényege, hogy a gyermek az óvodától kezdve naponta találkozzon az énekléssel. Neki köszönhetően számos ének-zenei általános iskola alakult, ahol heti hat zeneóra mellett a karéneklés is kötelező volt. Az ilyen iskolákba járó gyermekek amellett, hogy zeneértő felnőttekké váltak, jobban tudnak teljesíteni és jobbak a fizikai képességeik is.

"Sajnos a körülmények úgy hozták, hogy ezeknek az iskoláknak a száma, ahol napi énekóra volt és ennek áldásos hatását más tantárgyakban is megtapasztalhatták, mára megfogyatkozott. Pedig - bár a személyes jelenléte természetesen nagyon hiányzik - azt, hogy Kodály szerint mit kellene tenni, ma is pontosan tudjuk, ezt nem kell kitalálni" - mondta Péczely Sarolta. Kodály Zoltán özvegye kifejtette: a Kodály-módszer alkalmazása az elmúlt évtizedekben időszakonként és országonként eltérő intenzitással folyt, előfordult olyan is, hogy bizonyos országok "ügyesen előrementek", és talán bizonyos tekintetben még előttünk is jártak.

Péczely Sarolta

Péczely Sarolta (1940) tanulmányait az Orsolya-rend dombóvári tanintézményében kezdte. A középiskolát és konzervatóriumi tanulmányait zongora szakon Pécsett végezte, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán énektanár és karvezető szakon tanult. 1972-1980 között Berlinben a Hans Eisler Hochschule für Musikban magánének szakon szerzett diplomát, 1959-ben ment feleségül Kodály Zoltánhoz. A Színház- és Filmművészeti Főiskola és a Liszt Ferenc zeneművészeti Főiskola tanáraként is dolgozott, egyetemi docens. Magyarországon kívül főleg Németországban, Olaszországban, Finnországban, az Egyesült Államokban és Japánban tartott rendszeresen dalesteket, mesterkurzusokat. A Nemzetközi Kodály Társaság tiszteletbeli elnöke, a Jyväskylä Egyetem díszdoktora. Kecskemét és Budapest is Pro Urbe kitüntetéssel ismerte el tevékenységét, a Finn Fehér Rózsa Rend tulajdonosa. Nevéhez fűződik a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet és a budapesti Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum megalapítása.

"Most ott tartunk, hogy itthon talán egy kicsit leapadtan látjuk a módszert. Ugyanakkor bizakodó vagyok a mindennapi éneklésre vonatkozó miniszteri kezdeményezéssel kapcsolatban" - fogalmazott. Reményei szerint a mindennapi éneklés a Kodály-módszert felélesztve folyhatna, összekötve a zenei írás-olvasás tanulásával. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy ezt csak körültekintően szabadna bevezetni, először azokban az iskolákban, ahol van rá igény és a lehetőségek is adottak. "Ebben reménykedem, ezért is vállaltam, hogy részt veszek a kezdeményezésben, mert úgy érzem, hogy talán el tudunk indítani valamit ezen a téren" - fűzte hozzá.

A Kodály-módszer nemzetközi terjedéséről felidézte, hogy kezdetben Amerikában és Japánban volt a legnagyobb érdeklődés, de hamarosan Franciaországban és Angliában is erősödött a jelenlét. "Tulajdonképpen ezek az országok azóta is folytatják az alkalmazását. A görögök is csatlakoztak, van ott egy nagyon sikeres konzervatórium. Kínában is nagyon érdekes fejlemények vannak most, ők is igen jól és zeneileg megalapozottan végzik a módszer meghonosítását" - sorolta a példákat.

Kodály Zoltán (83) és Péczely Sarolta (25) 1966-ban

Kodály Zoltán (83) és Péczely Sarolta (25) 1966-ban (Fotó/Forrás: Budun Archívum)

A Kecskeméti Kodály Intézet 40 évvel ezelőtti megszületése szerinte annak volt köszönhető, hogy a város felismerte: azzal, hogy tesz valamit Kodályért, beírhatja a nevét a világ kulturális életébe. "Valóban így is történt, az intézet ma is él és virágzik"- emelte ki. "Kodály halála után felkeresett az akkori kecskeméti tanácselnök és azt mondta, hogy miután Kecskemét Kodály szülővárosa, úgy gondolják, hogy szeretnének valamit tenni érte. Kodály egyébként mindvégig jó kapcsolatban volt a várossal, gyakran lejárt oda, meglátogatni az iskolát. Először egy múzeumról kezdtünk gondolkodni, de hamarosan kiderült, hogy a budapesti, köröndi lakást nem tudom szétszedni. Végül miután két sikeres nemzetközi szemináriumot tartottunk Kecskeméten a Kodály-módszerről, úgy látszott, hogy ennek alapján igény lenne egy pedagógiával foglalkozó intézményre. Így alakult meg a kecskeméti Kodály Intézet, melynek létrehozásában Kecskemét egész vezetősége - ma sem értem, hogy történhetett így - teljesen mellettem állt" - mesélt a 40 évvel ezelőtti alapításról Kodály Zoltánné.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Zenés színház

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Klasszikus

A Fesztiválzenekar két tagja eljárt egy tüzes tangót, aztán lecsapott Stravinsky

Két pár táncos láb a hegedűszólamból, közös éneklés, és egy olyan Tavaszi áldozat, hogy a fal adta a másikat. Ezzel töltötte meg háromszor a Müpát a Fesztiválzenekar.
Tánc

Így néznek ki a fizetések nemek szerint a balettban

A női vezetők hiánya a balettben régi vita tárgyát képezi. Azonban most elindult egy oldal, a Dance Data Project, ami új kérdéseket vet fel.
Könyv

"Várom a behívót, nem sürgetem, de nem is halogatom. Itt az ideje" – 30 éve halt meg Márai Sándor

Minden művét anyanyelvén írta. Szemlélete, világfelfogása, értékrendszere a polgári liberális hagyományban gyökerezett, amelynek értékeit egész életében megalkuvás nélkül védelmezte. Költőként indult, regényeivel, elbeszéléseivel, esszéivel mégis a magyar próza egyik mesterévé vált, színművei, hangjátékai is sikert arattak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus molnár levente

Megjelent Molnár Levente első szólóalbuma

A Liszt-díjas bariton több mint 70 perces, 13 áriát és egy duettet tartalmazó nagylemeze a Nagyok, melankolikusok, vidámak, hősök címet viseli.
Klasszikus kritika

A Fesztiválzenekar két tagja eljárt egy tüzes tangót, aztán lecsapott Stravinsky

Két pár táncos láb a hegedűszólamból, közös éneklés, és egy olyan Tavaszi áldozat, hogy a fal adta a másikat. Ezzel töltötte meg háromszor a Müpát a Fesztiválzenekar.
Klasszikus ajánló

Hogy lesz egy párkapcsolati drámából krimi?

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása február 23-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Kálid Artúrral, Szigetvári Dáviddal, Tóth Endrével és Zsuráfszky Zoltánnal.
Klasszikus interjú

Bencze Máté: "Sikerült olyan átütő erővel játszanom, hogy ez a közönségnek is átjöjjön"

Virtuózok közönségdíjas, Eurovision Young Musicians döntős, és múlt hétvégén a szerbiai FEMUS 2019 nemzetközi fúvósverseny minden elérhető díját is besöpörte. Európa egyik legmagasabb klasszikus zenészével, a 203 centis, 18 éves hajdúböszörményi szaxofonossal, Bencze Mátéval beszélgettünk.
Klasszikus hírek

José Cura a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek állandó vendégművésze lesz

A jövő évadtól induló együttműködés részeként november 13-án Verdi Requiemjét vezényli a Müpában az argentin művész.