Klasszikus

Kodály második szerzői estje

2015.12.07. 09:07
Ajánlom
A Zeneakadémia Legendás koncertek sorozatának következő, december 16-i hangversenyén a Kodály Vonósnégyes Fülei Balázs, Bretz Gábor és Fenyő László közreműködésével Kodály 1918. május 7-i második zeneszerzői estjének műsorát játssza újra.

A 133 évvel ezelőtt született Kodály e meghatározó szerzői estjén a Zeneakadémián Bartók Béla, Kálmán Oszkár és a Waldbauer-Kerpely Kvartett a zeneszerző két világháború közt született műveit adta elő. A hangverseny kritikai fogadtatása ellentmondásos volt. Meglepő például, hogy a korabeli kritikusok között akad olyan, aki a harmincas évei derekán járó Kodályt még fiatal zeneszerzőnek tekinti, olyan pályakezdő, saját hangját még tétován keresgélő alkotónak, aki rászorul az atyáskodó dorgálásra.

Kodály Vonósnégyes

Kodály Vonósnégyes

A beszámolók szinte hemzsegnek a „de” kötőszócskától: „igazi tehetség, de még nem forrt ki”, vagy „nagy és izmos, de tévúton járó tehetség”. Néhányan a folkloristát hallják ki a darabokból, „a népművészet természetes szépségei bizonnyal nélkülözhetetlen elemei minden egészséges művész fejlődésének, de ha előtérbe állítják, nemcsak erőltetett primitívséget okoz, hanem egyhangúságot is”. Mindez mai szemmel nézve már csak azért is furcsa, mivel a műsoron, ha nem is legnagyobb szabású, de zeneszerzői szempontból igen összetett, experimentalista művek szerepelnek.

A legelső darab a hegedűre és csellóra komponált Duó, melyet Kodály 1914-ben, az I. világháború hadüzenetét követően komponált. Születési körülményeiről később a komponista a következőket írta: „A háborúüzenet napja feleségestől Zermattban talált. [...] Egy tiroli határközségben kellett vesztegelnünk napokig. Itt jelent meg hirtelen a duó víziója. Kottapapírt Feldkirchben nem lehetett kapni, ezért az első tétel, amit ott írtam le szinte végig változatlanul, iskolai kótás füzetbe van írva. Hogy mások valaha megtalálnak benne akár a hegyóriások leírhatatlan nagyságából, akár egy hirtelen háború homályos sejtelmeiből valamit, nagy kérdés marad.”Ezt követően Kodály két dalciklusából hallhat a közönség dalokat, amelyek egykor az első Kékszakállúként ismert Kálmán Oszkár adott elő, most pedig a Scalától a Metropolitanig számtalan operaházban otthonosan mozgó basszus, Bretz Gábor énekel majd a Zeneakadémia Kamarazene Műhelyét is vezető Fülei Balázzsal.

Az est második felében Kodály technikailag egyik legnehezebb művét, a Szólószonátát játssza a Nemzetközi Pablo Casals Gordonkaverseny győzteseként is elismert, több mint egy éve a Kelemen Kvartett tagjaként rendszeresen hallható Fenyő László. A szólószonáta már csak azért is különleges helyet foglal el Kodály életművében, mert a hangszerek közül sok zeneszerzővel ellentétben ő a csellót ismerte leginkább, így szinte az összes létező játékmód feltűnik a három tételes műben. Az estet, amely Kodály kevésbé ismert kamarazenei oldalát mutatja meg a zeneszerző II. vonósnégyese zárja.

A Zeneakadémia hallgatóiból közel ötven éve alakult Kodály Vonósnégyes 1972-től viseli a zeneszerző nevét, akinek művei különösen fontos szerepet játszanak az együttes életében. A Falvay Attila, Bangó Ferenc, Fejérvári János és Éder György alkotta együttes Európa, Észak-Amerika és Ázsia koncerttermeinek és zenei fesztiváljainak állandó vendégeként ma este földrajzi távolságok helyett időben utazva, a Waldbauer-Kerpely Kvartettet közel száz év távlatából megidézve lép közönség elé.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Hogy lesz egy párkapcsolati drámából krimi?

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása február 23-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Kálid Artúrral, Szigetvári Dáviddal, Tóth Endrével és Zsuráfszky Zoltánnal.
Klasszikus interjú

Bencze Máté: "Sikerült olyan átütő erővel játszanom, hogy ez a közönségnek is átjöjjön"

Virtuózok közönségdíjas, Eurovision Young Musicians döntős, és múlt hétvégén a szerbiai FEMUS 2019 nemzetközi fúvósverseny minden elérhető díját is besöpörte. Európa egyik legmagasabb klasszikus zenészével, a 203 centis, 18 éves hajdúböszörményi szaxofonossal, Bencze Mátéval beszélgettünk.
Klasszikus hírek

José Cura a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek állandó vendégművésze lesz

A jövő évadtól induló együttműködés részeként november 13-án Verdi Requiemjét vezényli a Müpában az argentin művész.
Klasszikus ajánló

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Klasszikus interjú

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.