Klasszikus

Kodály második szerzői estje

2015.12.07. 09:07
Ajánlom
A Zeneakadémia Legendás koncertek sorozatának következő, december 16-i hangversenyén a Kodály Vonósnégyes Fülei Balázs, Bretz Gábor és Fenyő László közreműködésével Kodály 1918. május 7-i második zeneszerzői estjének műsorát játssza újra.

A 133 évvel ezelőtt született Kodály e meghatározó szerzői estjén a Zeneakadémián Bartók Béla, Kálmán Oszkár és a Waldbauer-Kerpely Kvartett a zeneszerző két világháború közt született műveit adta elő. A hangverseny kritikai fogadtatása ellentmondásos volt. Meglepő például, hogy a korabeli kritikusok között akad olyan, aki a harmincas évei derekán járó Kodályt még fiatal zeneszerzőnek tekinti, olyan pályakezdő, saját hangját még tétován keresgélő alkotónak, aki rászorul az atyáskodó dorgálásra.

Kodály Vonósnégyes

Kodály Vonósnégyes

A beszámolók szinte hemzsegnek a „de” kötőszócskától: „igazi tehetség, de még nem forrt ki”, vagy „nagy és izmos, de tévúton járó tehetség”. Néhányan a folkloristát hallják ki a darabokból, „a népművészet természetes szépségei bizonnyal nélkülözhetetlen elemei minden egészséges művész fejlődésének, de ha előtérbe állítják, nemcsak erőltetett primitívséget okoz, hanem egyhangúságot is”. Mindez mai szemmel nézve már csak azért is furcsa, mivel a műsoron, ha nem is legnagyobb szabású, de zeneszerzői szempontból igen összetett, experimentalista művek szerepelnek.

A legelső darab a hegedűre és csellóra komponált Duó, melyet Kodály 1914-ben, az I. világháború hadüzenetét követően komponált. Születési körülményeiről később a komponista a következőket írta: „A háborúüzenet napja feleségestől Zermattban talált. [...] Egy tiroli határközségben kellett vesztegelnünk napokig. Itt jelent meg hirtelen a duó víziója. Kottapapírt Feldkirchben nem lehetett kapni, ezért az első tétel, amit ott írtam le szinte végig változatlanul, iskolai kótás füzetbe van írva. Hogy mások valaha megtalálnak benne akár a hegyóriások leírhatatlan nagyságából, akár egy hirtelen háború homályos sejtelmeiből valamit, nagy kérdés marad.”Ezt követően Kodály két dalciklusából hallhat a közönség dalokat, amelyek egykor az első Kékszakállúként ismert Kálmán Oszkár adott elő, most pedig a Scalától a Metropolitanig számtalan operaházban otthonosan mozgó basszus, Bretz Gábor énekel majd a Zeneakadémia Kamarazene Műhelyét is vezető Fülei Balázzsal.

Az est második felében Kodály technikailag egyik legnehezebb művét, a Szólószonátát játssza a Nemzetközi Pablo Casals Gordonkaverseny győzteseként is elismert, több mint egy éve a Kelemen Kvartett tagjaként rendszeresen hallható Fenyő László. A szólószonáta már csak azért is különleges helyet foglal el Kodály életművében, mert a hangszerek közül sok zeneszerzővel ellentétben ő a csellót ismerte leginkább, így szinte az összes létező játékmód feltűnik a három tételes műben. Az estet, amely Kodály kevésbé ismert kamarazenei oldalát mutatja meg a zeneszerző II. vonósnégyese zárja.

A Zeneakadémia hallgatóiból közel ötven éve alakult Kodály Vonósnégyes 1972-től viseli a zeneszerző nevét, akinek művei különösen fontos szerepet játszanak az együttes életében. A Falvay Attila, Bangó Ferenc, Fejérvári János és Éder György alkotta együttes Európa, Észak-Amerika és Ázsia koncerttermeinek és zenei fesztiváljainak állandó vendégeként ma este földrajzi távolságok helyett időben utazva, a Waldbauer-Kerpely Kvartettet közel száz év távlatából megidézve lép közönség elé.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Lányával, Norával zenél Fischer Iván a Fesztiválzenekar új évadában

A Budapesti Fesztiválzenekar bejelentette új évadát, amelynek fénypontjába Monteverdi Orfeója kerül Fischer Iván befejezésével.
Zenés színház

Kovács János az Operaház korrepetitorainak munkáját méltatta

"Szívből gratulálok nagyszerű billentyűs kollégáimnak" - írja.
Könyv

A város legolcsóbb könyvesboltjának árait a vásárlók sem hiszik el

Egy-egy kötet árcéduláját meglátva sokan azt hiszik, antikváriumban járnak, esetleg hogy a könyvek biztos "leestek" a teherautóról, vagy hasonló homályos úton kerültek a polcokra. Pedig nem így van. De akkor hogy kerülhetnek sztárszerzők és Nobel-díjas alkotók művei pár száz forintba? Cikkünkből ez is kiderül.
Klasszikus

Jascha Heifetz ujjai lassított felvételen: ezért volt ő a 20. század Paganinije!

A filmrészlet az 1951-es Of Men and Music című portréból megmutatja, hogy a mindig tökélyre törekvő Heifetz milyen technikás játékos volt.
Klasszikus

Lehet, hogy hiába gyakorolsz, minden a genetikán múlik

Sokan úgy tartják, hogy a kimagasló eredményekhez gyakorlás, gyakorlás és gyakorlás kell. Nos, ez nem igaz, sokkal több múlik a genetikán.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Lányával, Norával zenél Fischer Iván a Fesztiválzenekar új évadában

A Budapesti Fesztiválzenekar bejelentette új évadát, amelynek fénypontjába Monteverdi Orfeója kerül Fischer Iván befejezésével.
Klasszikus hír

Eötvös Péter az Évad Művésze a Müpa 15. évadában

Bryn Terfel, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, Waltraud Meier, a Concentus Musicus Wien, Paavo Järvi és Rolando Villazón is fellép a Müpa 2019/20-as évadában.
Klasszikus hír

Tóth-Vajna Zsombor kapta a Bach Mindenkinek Fesztivál díját

A fiatal billentyűs művész tegnap vette át az elismerést.
Klasszikus magazin

Lehet, hogy hiába gyakorolsz, minden a genetikán múlik

Sokan úgy tartják, hogy a kimagasló eredményekhez gyakorlás, gyakorlás és gyakorlás kell. Nos, ez nem igaz, sokkal több múlik a genetikán.
Klasszikus magazin

Jascha Heifetz ujjai lassított felvételen: ezért volt ő a 20. század Paganinije!

A filmrészlet az 1951-es Of Men and Music című portréból megmutatja, hogy a mindig tökélyre törekvő Heifetz milyen technikás játékos volt.