Valószínűleg ön sem gondolkodott még el személyes Kodály Zoltán-toplistáján, ami egyáltalán nem meglepő, de néha érdemes és érdekes lehet belegondolni, hogy egy-egy zeneszerző életművén belül mi vált a zenetörténeti kánon részévé és – legyünk optimisták –mi az, ami csak ezután válik majd azzá.

Kodály Zoltán (Fotó/Forrás: Molnár Edit / MTI)

Nemrég a fiatal karmesterrel, Madaras Gergellyel beszélgettünk Kodály Zoltán nemzetközi szintű játszottságáról, vagy még inkább nem játszottságáról, hiszen kiderült, hogy például a zenekari művek terén akad még bőven hiátus a világ hangversenytermeiben.

Kapcsolódó

„Itt az ideje, hogy változtassunk Kodály megítélésén”

Kodály halálának 50. évfordulóján a Nemzeti Filharmonikusok élén Madaras Gergely vezényli a zeneszerző műveit, valamint a híres tanár, Koessler János egy darabját, a Szimfonikus változatokat. A koncert apropóján Kodályról, Dohnányiról és évfordulókról beszélgettünk a fiatal karmesterrel.

Kodály műveinek egyik legfontosabb kiadója, a bécsi Universal Edition adatbázisában böngészve például megtudhatjuk, hogy a 2017-es évre összesen 45 előadás van bejegyezve, amit ha összehasonlítunk az ugyanennél a kiadónál megjelentetett Bartók-művek játszottságával – 110 előadás ebben az évben –, valóban elenyészőnek hat ez a szám, főleg, hogy most Kodálynak van évfordulója. Az Universal adatai alátámasztják Madaras állítását, miszerint a Galántai táncok a leggyakrabban játszott Kodály-opus, de a Marosszéki táncok és a Háry János-szvit sem marad el sokkal a versenyben. A magyarországi Zeneműkiadó, az Editio Musica Budapest kottakölcsönzései között a Fölszállott a páva-variációk, valamint a Kállai kettős vezet nemzetközi tekintetben, más remekművek pedig valóban ritkán kerülnek terítékre a zenekarok repertoárján.

Egyik legfontosabb zeneforrásunk, a YouTube is érdekes eredményeket mutat megtekintések terén, amelyeknél a legárulkodóbb adat sok esetben az adott mű feltöltésének ideje, hiszen a YouTube történetének a legjátszottabb Kodály-műve a vegyes karra komponált Adventi ének a svájci L'Accroche-Chœur ensemble vocal Fribourg kórusának előadásában. Az 1 163 153 megtekintés (2017. március 6-i adat, reggel 06:35) nyilván annak is köszönhető, hogy a videót több mint nyolc éve, 2008. november 30-án töltötték fel. Tegyük hozzá, az előadás minőségére valóban nem lehet túl sok panasz, de talán magától senkinek nem jutott volna eszébe, hogy éppen ezzel a kórussal hallgasson Kodályt.

A YouTube második helyen végzett felvételét már magunktól is ajánljuk, hiszen a legendás csellista, Starker János játssza rajta Kodály Szólószonátájának első tételét egy tokiói koncertfelvételen. A 2008. május 25-én feltöltött videót eddig 577 340-en látták, ami az előző videó nézettségéhez képest szinte eltörpül, de ne feledjük, hogy Starker volt az, aki nemzetközi szinten megismertette a közönséget Kodály Zoltán kompozíciójával, amely ma már nem hiányozhat egyetlen magára valamit is adó csellista repertoárjából.

A harmadik helyen a YouTube-on hazai felvétel végzett, hasonlóan félmilliós megtekintéssel (515 877): a 2013-as Ars Sacra Fesztivált megnyitó flash mobról készült videón megindító előadásban hallhatjuk az egyik legismertebb kórusművet, az Esti dalt, amelyet még a King's Singers is gyakran műsorára tűz.

És ha már megemlítettük a fantasztikus brit énekegyüttest, hallgassuk meg velük is Kodály remekművét:

A zenehallgatás másik legnépszerűbb forrása napjainkban minden bizonnyal a Spotify, így ennek az adatbázisát is megvizsgáltuk, ahol Kodály zeneszerzői oldaláról az is kiderül, hogy világszerte havonta 40 685 hallgatója van a Kodály-felvételeknek, földrajzi eloszlás tekintetében pedig minden bizonnyal meglepődünk azon, hogy a legtöbben – legalábbis Spotify-on – Mexikóvárosban hallgatják a magyar zeneszerző műveit. Érdekes, hogy a listában felsorolt további négy város között egyáltalán nem szerepel Budapest vagy egyéb magyar város. A további helyezettek Manhattan (New York, USA), Santiago (Chile), São Paulo (Brazília) és Madrid (Spanyolország).

Ezen a fórumon a legtöbbet játszott tétel szintén a Kodály Szólószonáta eleje, viszont egy filmzenei albumról, Alisa Weilerstein előadásában: a 2014-es Ha maradnék (If I Stay) című romantikus dráma egyik trackje ugyanis a Kodály-mű részlete.

Az imént belinkelt albumon található Kodály-tétel 1 268 422 meghallgatásnál tart, amely után hatalmas szakadék következik, amíg elérjük a következő népszerű tételt (282 768 meghallgatással). Ez ugyancsak a Szólószonáta egyik felvétele, annak is a harmadik tétele a belga csellista, Roel Dieltiens előadásában:

Talán ezek után nem lepődünk meg, hogy harmadik helyen (254 349 lejátszás) a dobogó felső fokán álló filmzene előadójának, Alisa Weilersteinnek az albumáról találjuk meg ismét az első tételt Kodály op. 8-as alkotásából.

Összeállításunk végén álljon itt még néhány kedvenc felvételünk a legendás előadások közül, hogy ne csak a mai trendeket vegyük górcső alá. A Fölszállott a páva-variációkat 1939. november 23-án a világhírű holland zenekar, a Royal Concertgebouw Orchestra mutatta be, legendás karmesterük, Willem Mengelberg vezényletével. Szerencsére tavaly óta meghallgatható a YouTube-on az ősbemutató felvétele:

Kodály Zoltán segítette az arra érdemes növendékeket, amivel csak tehette, de talán a kései tanítványok közül kiemelkedik Vásáry Tamás, akinek a mester még egy Steinway zongorát is vett, amelyen készülhetett a diplomakoncertjére. A komponistának különösen tetszett az akkor még igen fiatal zongorista előadásában Marosszéki táncok című zongoradarabja, így ezt idézzük most egy 1997-es felvételről:

Végül pedig mindenki Bánk bánja, Simándy József szólójával idézzük magyar zsoltárunkat, a Psalmus Hungaricust – azt a művet, amit annak idején Anton Webern is vezényelt –, talán az egyik leghíresebb felvételen: a Magyar Rádió és Televízió Énekkarát, valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényli.