Kokas Katalin: „A tradíciót ápolni és őrizni kell”

Kezdjük talán a versennyel, ahol a 15 év alattiak, valamint a 15-22 év közötti korosztály méretteti meg magát. Miért lényeges, hogy a legifjabbak is nemzetközi környezetbe kerüljenek?

Úgy gondoljuk, hogy a versenyzés a legfontosabb inspiráció, bármilyen korosztályról legyen is szó. Ha valaki elkezd hangszeren tanulni, kíváncsi arra, hol tart, és a felkészülési fázis is különlegessé válik, másképp gyakorol, jobban dolgozik. Ugyanakkor a versenyanyaggal való foglalkozás a tanárkollégákat is ösztönzi, az ő szakmai tudásuk is előtérbe kerül. A nemzetközi közeg ráadásul egészen más távlatot jelent: láthatjuk, mi történik külföldön, és hol tartunk mi. A magyar kollégák, a pedagógusok is hallgathatják a fordulókat, a gyerekeket pedig megismerik azok a professzorok, akik a zsűriben ülnek, és a legjobb iskolákból, a Cleveland Institute of Music-ból, a londoni Yehudi Menuhin Schoolból vagy Tokióból érkeztek. Ők mesterkurzust is adnak azoknak, akik kiestek a versenyből. Ez legalább annyira fontos.

A növendékek beülhetnek a Fesztivál Akadémia Budapest próbáira, koncertjeire is. Ez lehet a verseny népszerűségének legfőbb oka is, hiszen idén 23 országból 60 versenyző jelentkezett.

Az életben minden mindennel összekapcsolódik, és ezt próbáltuk a Fesztivál Akadémia Budapesttel is megmutatni. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy legyen jövőképe a zenei életnek Magyarországon, mert foglalkoznunk kell a következő nemzedékkel és azzal, hogy mi történik az oktatásban.

Ezek a növendékek 22 év alattiak – a legfiatalabb versenyző 13 éves –, és nagyon komoly versenyanyaggal készültek fel. Ha hallhatják Vilde Frang, Baráti Kristóf vagy Kelemen Barnabás játékát, a célt is jobban látják.

Kokas Katalin (Fotó/Forrás: Emmer László / Fesztivál Akadémia Budapest)

A választható műveket szemlélve mintha a muzikalitás kapna nagyobb hangsúlyt. Az évről évre változó listát ki állítja össze?

A versenyprogramot a férjemmel, Kelemen Barnabással közösen határozzuk meg. Erős elképzeléseink vannak, de mindig kikérjük közös tanárnőnk, Perényi Eszter tanácsát, akinek hatalmas tapasztalata van abban, milyen egy jó repertoár. Fontos volt, hogy a növendék a technikai tudáson felül megmutathassa a zeneiségét is.

A hosszú távú karriernél ez a képesség meghatározó. A július 13-i és 14-i döntőn a növendékek az Anima Musicae Kamarazenekarral lépnek fel, karmester nélkül, és választhattak Bach, Vivaldi vagy Mozart teljes versenyművei közül, melyekben a magas szintű technikai tudás mellett a muzikalitás még lényegesebb.

A korábbi győztesek pályáját hogyan befolyásolta az itt elért eredményük?

Több olyan díjazottunk is van, akik azóta nagy versenyeket nyertek a világban, és elindult a pályájuk. De olyan japán diákról is tudok, aki jelentkezett hozzánk, nagyon vártuk, de időközben első lett Szöulban, ráadásul Bartók Hegedűversennyel.

Kelemen Barnabás és Kokas Katalin (Fotó/Forrás: Emmer László)

Verseny és fesztivál összefonódik, a szakma krémje tanít majd. A fiatalabbakkal a verseny zsűrije – amelynek elnöke Hagai Shaham, Fehér Ilona egykori tanítványa –, az egyetemistákkal pedig többek között Keller András és a 96 éves Kurtág György foglalkozik majd. Hogy sikerült megnyerni őket?

A legfontosabb kérdezni, nem pedig feladni. Az első Kaposfest előtt Rados Ferenc tanár urat, aki 25 éve nem volt színpadon, felhívtuk, lenne-e kedve játszani. „Végül is, miért ne?” – válaszolta. A főváros törzsközönsége vonult Kaposvárra, amikor Kocsis Zoltánnal Schubert f-moll Fantáziáját játszották. Elképesztő élmény volt, és ő azóta koncertezik! Kurtág Gyuri bácsinak a járvány alatt többször játszhattunk a Kelemen Kvartettel. Bartók 3. és 4. vonósnégyesével dolgoztunk, és úgy gondoltuk, ezt az élményt meg kell osztanunk a fesztivál közönségével is. Felvetettük az ötletet, és ő igent mondott. Gőz László nagyon sokat segített abban, hogy ez is, és a BMC-ben zajló verseny is létrejöhessen!

Hat, egyetemistákból álló kvartett érkezik egyébként a mesterkurzusokra és ötven egyéni hangszeres jelentkező. A vonósnégyeseket Kelemen Barnabás, Fenyő László, Maxim Rysanov is hallgatja, majd kiválasztunk egyet, akik Kurtág Györgynek játszhatnak. Keller András is foglalkozik velük – ahogy a Kelemen Kvartett-tel is. Ez egy jelzés, hogy mindig tanulni, fejlődni kell, tanácsot is lehet kérni, mert egy művész soha sincs készen.

Július 16-án 11:00-kor a BMC nagytermében lesz a Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny ünnepélyes díjátadója és gálahangversenye, ahol legalább két versenyművet hallhatunk a két első díjastól, továbbá a Keller Kvartett és Berecz Mihály előadásában Mozart Esz-dúr zongoranégyesét. Ez is ingyenes koncert lesz, mely átmenetet szolgál, hiszen egyben az egyetemisták nyitókoncertje is.

Kokas Katalin (Fotó/Forrás: Posztós János / Fesztivál Akadémia Budapest)

11 esti nagykoncert, 8 helyszín, irodalmi és színházi vonal is megjelenik a Fesztivál Akadémia Budapest programjain. Mit emelnél ki a gazdag kínálatból?

A július 15-i nyitóhangversenyt mindenképp, mert ez egy főhajtás Kocsis Zoltán emléke előtt, akitől nagyon sokat tanultunk, akinek nagyon sokat köszönhetünk mindannyian. Bartók Szonátája két zongorára és ütőhangszerekre számára alapmű volt. Balog Józseffel játszotta utoljára, illetve Rácz Zoltánnal és Holló Auréllal. Hozzájuk társul most Berecz Mihály, aki viszont életében először fogja előadni ezt a művet. Ily módon

Ukrán népdallal nyitunk, Bogányi Gergely, Kokas Dóra, Kelemen Barnabás és Kovács Ágnes előadásában, jelezve azt, hogy bár zenészként fölötte szeretnénk állni a világ történéseinek, nem tudunk elfeledkezni róla. A második félidőben Stravinsky A katona története szólal meg, így orosz mű is elhangzik. A katona története Ascher Tamás rendezésében igazi színházi produkcióvá válik, jelzés értékű díszletekkel. Molnár Piroska a mesélő, Bezerédi Zoltán az ördög, ifj. Vidnyánszky Attila a katona. Kelemen Barnabás vezényel, én hegedülni fogok, Kelemen Hanna lányunk pedig a királylány lesz. Joó Szabolcs az ütőhangszeres, és a trombitások Paganinijének hívott Szergej Nakarjakov is fellép, a bőgőnél pedig egyik kedvenc nagybőgősünk, Knut Erik Sundquist áll, Bogányi Bence fagotton, Sztán Attila harsonán, Bartek Zsolt klarinéton játszik.

A Fesztivál Akadémia Budapest elődjének számító Kaposfest egyedülálló, izzó hangulatát, a koncertek beavató jellegét sikerült átmenteni?

Ha egy kisvárosban hozol létre valamit, ami ott még nem volt, az forradalmibb tett, mint Budapesten megtenni ugyanezt, ahol intenzíven virágzik évközben a zenei élet. Baráti Kristóf, Várdai István és Hornyák Balázs átvették, és nagyon szépen gondozzák tovább a kaposvári fesztivált.

A Fesztivál Akadémia Budapest hangversenye a Zeneakadémián (Fotó/Forrás: Fesztivál Akadémia Budapest)

Batta András, a Zeneakadémia akkori rektora keresett meg minket Barnabással, hogy folytassuk a fesztivált Budapesten. Az eredeti elképzelés kibővített változatát hoztuk létre, melyben a Zeneakadémia nemcsak mint a világ legszebb előadóterme, hanem mint oktatóintézmény is megjelenik. Ide hívhatjuk tehát az egyetemistákat, a legfiatalabb növendékeket, a tanárokat, sőt, az amatőr zenészeket is. Művészkollégák foglalkoznak velük is, mert nekik is szükségük van útmutatásra.

Ha valaki több koncertre is eljön, felfedezheti, hogy ugyanaz az előadó háromszor-négyszer is játszik, mindig más arcát mutatva. Ezt látni kicsit olyan, mintha egy kiállításon festményeket nézegetnénk. Szerintem megmaradt a különleges hangulat is. Amikor esténként a kivételes prímás, ifj. Sárközy Lajos és zenekara muzsikált, és ezt tavaly például egyszerre videózta Joshua Bell, Vilde Frang és Gidon Kremer, az egészen varázslatos érzés volt.

Férjemnek is híres prímás volt a nagyapja, Perti Pali, nagyon büszke a származására és erre a csodálatos tradícióra. Ilyet sehol máshol nem találunk, mert csak nálunk van meg a hegedűjáték ilyen széles tradíciója, amit ápolni és őrizni kell, de legfőképpen, büszkének lenni rá.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Kokas Katalin (fotó/forrás: Emmer László / Fesztivál Akadémia Budapest)