Klasszikus

Komolyzenei szuperközpontot akar a kormány

2014.01.17. 11:09
Ajánlom
Az index.hu értesülése szerint a Magyar Állami Operaházat, a Művészetek Palotáját és a Zeneakadémiát közös ernyőszervezet alá szervezné a kormány.

Az új szerv ellenőrizné az intézmények szakmai és gazdasági működését, és ők adnák a pénzt is. Az erről szóló, egyelőre nem nyilvános előterjesztést jövő szerdán tárgyalja a kormány.

A magyar komolyzene hagyományosan az ország egyik legfontosabb és legszínvonalasabb kulturális produktuma és exportcikke. A nemzetközi hírű fővárosi játszóhelyek irányításának átalakítása alapjaiban érinti az egész komolyzenei szcénát. (Az összevonás egyébként egy negyedik állami intézményre, a vidéki és ifjúsági koncerteket szervező Országos Filharmóniára is kiterjed.)

A mintegy egymilliárd forintos költségvetésű új központ 2014. július 1-jén állna fel, az intézményrendszer 2015 januárjára alakulna át teljesen. Az Opera és a Zeneakadémia üzemeltetése, irányítása teljesen átkerülne át az új központhoz. A Filharmónia és a Müpa esetében a változás a tulajdonosi jogokat érintené, vagyis az új központ az általa kinevezett vezetőkön keresztül érvényesíthetné az akaratát.

A döntés velejárója, hogy az Opera részeként a Magyar Nemzeti Balett, a Müpával a Nemzeti Táncszínház, továbbá a Filharmóniai Társaság Zenekara is a központhoz kerülne.

A kormány terve több szempontból is pikáns. Az Opera és a Müpa állami fenntartású, de önálló gazdálkodású és irányítású, kiemelt költségvetési támogatásban részesülő intézmények, vezetőiket már a mostani kormány nevezte ki. És épp ők a tervezet legnagyobb ellenzői.

Ha megvalósul, az új rend nagy nyertese a Zeneakadémia, azaz a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (LFZE) koncertközpontja lehet, melyhez hozzácsatolják a nemrég uniós pénzből, világszínvonalon felújított főépület kis- és nagytermét. A Zeneakadémia mostani felemás helyzetét jól mutatja, hogy miközben övék Európa egyik legszebb, óriási presztízsű előadóterme, a koncertközpont idei állami támogatásáról még nem döntött a kormány. Rosszul járhat viszont maga az LFZE, ha elveszíti a legfontosabb termeit.

Az előterjesztést a hírek szerint Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Batta András jegyzi. Batta novemberig az LFZE rektora volt, idén május végén jár le egy évre szóló komolyzenei kormánybiztosi kinevezése. Az Index több forrásból is úgy értesült, hogy a terv részeként ő maga lenne az új komolyzenei csúcsszervezet vezetője.

Az Opera az Index érdeklődésére közölte, hogy az Opera, a Müpa és a Zeneakadémia vezetői (Ókovács Szilveszter, Káel Csaba és Batta András) rendszeres, informális találkozókat tartottak az elmúlt két és fél évben. Batta az elmúlt fél évben kezdte körvonalazni központosítási elképzelését, ám azt nem támogatták. A szerdán kézhez kapott előterjesztés szövege ráadásul jóval túlmegy azon, amiről korábban szó volt.

Ókovácsék válaszából kiderül, hogy mivel az Opera 130 éve önállóan gazdálkodva tervezi és valósítja meg a programját, ezért köszönik, de nem kérnek a központosításból, amit irracionálisnak és a művészi fejlődés gátjának tartanak.

A Müpa megerősítette, hogy a kormánybiztos az ősszel tájékoztatta az intézményt központosítási tervéről, amit ők elleneztek, ám az eleve téves alapkoncepciót a kész, „szakmailag megalapozatlan" és „ténybeli tévedéseken alapuló" előterjesztés „továbbterjesztette". Az előterjesztés a Müpa szerint veszélyezteti a magyar kultúra sokszínűségét és a művészeti oktatást.

Az Indexnek válaszolva a Müpa vezetése kifejtette, hogy az érintett intézmények központi bábáskodás nélkül is prímán együttműködnek, a szakmai profiljaik, gazdálkodásuk és feladataik ugyanakkor nagyon eltérők. Mivel önálló művészeti gondolkodást, kapcsolatkezelést és gazdálkodást igényelnek, összevonásuk szakmailag teljesen indokolatlan.

Az új, országos koncertszervező központ létrehozását nehéz úgy értelmezni, mint ami nem csorbítaná az összevonandó intézmények függetlenségét. Az aggodalmak szerint ha az intézményektől független, központi koncertszervező dönt a programokról, az a 80-as évek centralizált kulturális irányításának újjáélesztését jelenti: könnyen odaveszhet az Operában, a Müpánál és a Zeneakadémiánál hosszú évek, évtizedek alatt felépített koncertszervezői tudás és kompetencia, ami a színvonal legfontosabb biztosítéka volt.

Az összevonás indokairól az Index megkérdezte a kulturális államtitkárságot, de egyáltalán nem reagáltak. Az előterjesztés egyik támogatója úgy véli, hogy az ernyőszervezet létrehozása nem fenyegeti az összevont intézmények autonómiáját vagy egyedi arculatát, és az összevonásra máshol (Bécsben, a Staatsoper és a Burgtheater, vagy New Yorkban, a Lincoln Center esetében) is vannak jól működő példák.

Az új központ hatékonyabban tudna pénzért lobbizni az államnál és a szponzoroknál. A programok összehangolása és a jegyértékesítés összevonása a közönség érdekét szolgálná, mivel áttekinthetőbbé válna a kínálat, és egy helyen lehetne jegyet venni az összes előadásra. Az intézmények központosított beszerzéseivel rengeteg pénzt lehetne megtakarítani.

Az LFZE hallgatói a terv pártolói szerint továbbra is annyit koncertezhetnének a Zeneakadémián, mint eddig. A terv ellenzői szerintük valójában csak a  saját pecsenyéjüket féltik, mivel az összevonással csak az intézmények meglévő, informális együttműködése kapna egy hivatalos keretet. Az intézmények esetenként pazarló gazdálkodását ésszerűsítenék, de a valódi függetlenségüket semmi sem veszélyeztetné.

forrás: index.hu/kultur/2014/01/17/komolyzenei_szuperkozpontot_akar_a_kormany/

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

A magyar származású festő, akinek a képe a francia elnök dolgozószobájában lóg – Kamaratárlat nyílt Hantai Simon munkáiból

A Hantai, Klee és más absztrakciók című kiállítás a világhírű, magyar származású festő munkái mellett az őt inspiráló alkotók műveit is bemutatja a Szépművészeti Múzeum.
Vizuál

Elhunyt Jan Nowicki, A temetetlen halott című Nagy Imre-film főszereplője

A nyolcvanhárom éves korában elhunyt lengyel színész több évtizeden keresztül Mészáros Márta magyar rendező élettársa volt.
Színház

Bosch világát idézi a Vígszínház új bemutatója – jön a Szeget szeggel Rudolf Péter rendezésében

Shakespeare utolsó, cseppet sem felhőtlen vígjátékát tűzi műsorra a Vígszínház Rudolf Péter rendezésében. A főbb szerepekben Kőszegi Ákos, Stohl András, Seress Zoltán, Balázsovits Edit, Wunderlich József és Márkus Luca lép színpadra.
Színház

Újramesélt Találkozás – Fullajtár Andreával a főszerepben érkezik Nádas darabja az eSzínházra

December 8-ától láthatjuk az eSzínház felületén a Katona új előadását, amely Nádas Péter és Vidovszky László Találkozás című darabjából született. A készítők a film nyelvén mutatják be az ötvenes évek diktatúrájában játszódó történetet, amelyben a zene és a dráma elválaszthatatlan egységet alkot.
Tánc

Lábujjhegyen – az ország három pontján is látható lesz Megyeri Léna és Bősze Ádám zene- és tánctörténeti sorozata

Az idei évadban a Nemzeti Táncszínház ad otthont Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész, műsorvezető közös előadás-sorozatának, amely most vidékre is ellátogat.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

A jóra hivatott zeneszerző – 200 éve született César Franck

1822. december 10-én, Liège-ben született az a komponista, akit elsősorban nem nagy számú művéről, hanem néhány közkedvelt, mégis az emberi lélek mélyére hatoló alkotásáról ismerünk. Élete során volt zongoravirtuóz, orgonista, tanár, saját kora meg nem teljesen értett alkotója – César Franckra emlékezünk.
Klasszikus interjú

„Pályakezdő szerzőként gondolok magamra” – Beszélgetés Csalog Gáborral

Csalog Gábort sokáig zongoristaként ismerte a közönség, az elmúlt bő egy évtizedben azonban saját kompozícióit is gyakran lehetett hallani. December 10-én, a BMC-ben, az UMZE Kamaraegyüttes koncertjén előadóként is közreműködik, miközben két új művének ősbemutatójára is ekkor kerül sor.
Klasszikus hír

Adventi ajándékkoncerteket ad Keller András és a Concerto Budapest

Idősotthonokban és kórházakban, összesen nyolc helyszínen tartanak ingyenes adventi koncertet a Concerto Budapest művészei december 9. és 16. között. A friss Prima Primissima díjas Keller András és a zenekar muzsikusai önkéntes felajánlásukkal az ünnepváró időszakot teszik örömtelibbé a Mozart Planet szellemében.
Klasszikus gyász

Elhunyt Weszely Ernő harmonikaművész

Életének 69. évében, december 3-án váratlanul elhunyt Weszely Ernő eMeRTon díjas zongora- és harmonikaművész – adta hírül a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége.
Klasszikus interjú

„A csellóhoz tizenhét éves házasság fűz” – Beszélgetés Hartmann Domonkossal

A budapesti és a bécsi Zeneakadémián is tanul, közben sorra nyeri a kamarazenei versenyeket a Duo Domo nevű formáció tagjaként. Hartmann Domonkos idén az MVM Zrt. által támogatott Junior Prima Díjban részesült, ebből az alkalomból nemzetközi tapasztalatairól, a sokszínű repertoár fontosságáról és a versenyek pszichológiájáról is beszélgettünk.