Klasszikus

Komolyzenei szuperközpontot akar a kormány

2014.01.17. 11:09
Ajánlom
Az index.hu értesülése szerint a Magyar Állami Operaházat, a Művészetek Palotáját és a Zeneakadémiát közös ernyőszervezet alá szervezné a kormány.

Az új szerv ellenőrizné az intézmények szakmai és gazdasági működését, és ők adnák a pénzt is. Az erről szóló, egyelőre nem nyilvános előterjesztést jövő szerdán tárgyalja a kormány.

A magyar komolyzene hagyományosan az ország egyik legfontosabb és legszínvonalasabb kulturális produktuma és exportcikke. A nemzetközi hírű fővárosi játszóhelyek irányításának átalakítása alapjaiban érinti az egész komolyzenei szcénát. (Az összevonás egyébként egy negyedik állami intézményre, a vidéki és ifjúsági koncerteket szervező Országos Filharmóniára is kiterjed.)

A mintegy egymilliárd forintos költségvetésű új központ 2014. július 1-jén állna fel, az intézményrendszer 2015 januárjára alakulna át teljesen. Az Opera és a Zeneakadémia üzemeltetése, irányítása teljesen átkerülne át az új központhoz. A Filharmónia és a Müpa esetében a változás a tulajdonosi jogokat érintené, vagyis az új központ az általa kinevezett vezetőkön keresztül érvényesíthetné az akaratát.

A döntés velejárója, hogy az Opera részeként a Magyar Nemzeti Balett, a Müpával a Nemzeti Táncszínház, továbbá a Filharmóniai Társaság Zenekara is a központhoz kerülne.

A kormány terve több szempontból is pikáns. Az Opera és a Müpa állami fenntartású, de önálló gazdálkodású és irányítású, kiemelt költségvetési támogatásban részesülő intézmények, vezetőiket már a mostani kormány nevezte ki. És épp ők a tervezet legnagyobb ellenzői.

Ha megvalósul, az új rend nagy nyertese a Zeneakadémia, azaz a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (LFZE) koncertközpontja lehet, melyhez hozzácsatolják a nemrég uniós pénzből, világszínvonalon felújított főépület kis- és nagytermét. A Zeneakadémia mostani felemás helyzetét jól mutatja, hogy miközben övék Európa egyik legszebb, óriási presztízsű előadóterme, a koncertközpont idei állami támogatásáról még nem döntött a kormány. Rosszul járhat viszont maga az LFZE, ha elveszíti a legfontosabb termeit.

Az előterjesztést a hírek szerint Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Batta András jegyzi. Batta novemberig az LFZE rektora volt, idén május végén jár le egy évre szóló komolyzenei kormánybiztosi kinevezése. Az Index több forrásból is úgy értesült, hogy a terv részeként ő maga lenne az új komolyzenei csúcsszervezet vezetője.

Az Opera az Index érdeklődésére közölte, hogy az Opera, a Müpa és a Zeneakadémia vezetői (Ókovács Szilveszter, Káel Csaba és Batta András) rendszeres, informális találkozókat tartottak az elmúlt két és fél évben. Batta az elmúlt fél évben kezdte körvonalazni központosítási elképzelését, ám azt nem támogatták. A szerdán kézhez kapott előterjesztés szövege ráadásul jóval túlmegy azon, amiről korábban szó volt.

Ókovácsék válaszából kiderül, hogy mivel az Opera 130 éve önállóan gazdálkodva tervezi és valósítja meg a programját, ezért köszönik, de nem kérnek a központosításból, amit irracionálisnak és a művészi fejlődés gátjának tartanak.

A Müpa megerősítette, hogy a kormánybiztos az ősszel tájékoztatta az intézményt központosítási tervéről, amit ők elleneztek, ám az eleve téves alapkoncepciót a kész, „szakmailag megalapozatlan" és „ténybeli tévedéseken alapuló" előterjesztés „továbbterjesztette". Az előterjesztés a Müpa szerint veszélyezteti a magyar kultúra sokszínűségét és a művészeti oktatást.

Az Indexnek válaszolva a Müpa vezetése kifejtette, hogy az érintett intézmények központi bábáskodás nélkül is prímán együttműködnek, a szakmai profiljaik, gazdálkodásuk és feladataik ugyanakkor nagyon eltérők. Mivel önálló művészeti gondolkodást, kapcsolatkezelést és gazdálkodást igényelnek, összevonásuk szakmailag teljesen indokolatlan.

Az új, országos koncertszervező központ létrehozását nehéz úgy értelmezni, mint ami nem csorbítaná az összevonandó intézmények függetlenségét. Az aggodalmak szerint ha az intézményektől független, központi koncertszervező dönt a programokról, az a 80-as évek centralizált kulturális irányításának újjáélesztését jelenti: könnyen odaveszhet az Operában, a Müpánál és a Zeneakadémiánál hosszú évek, évtizedek alatt felépített koncertszervezői tudás és kompetencia, ami a színvonal legfontosabb biztosítéka volt.

Az összevonás indokairól az Index megkérdezte a kulturális államtitkárságot, de egyáltalán nem reagáltak. Az előterjesztés egyik támogatója úgy véli, hogy az ernyőszervezet létrehozása nem fenyegeti az összevont intézmények autonómiáját vagy egyedi arculatát, és az összevonásra máshol (Bécsben, a Staatsoper és a Burgtheater, vagy New Yorkban, a Lincoln Center esetében) is vannak jól működő példák.

Az új központ hatékonyabban tudna pénzért lobbizni az államnál és a szponzoroknál. A programok összehangolása és a jegyértékesítés összevonása a közönség érdekét szolgálná, mivel áttekinthetőbbé válna a kínálat, és egy helyen lehetne jegyet venni az összes előadásra. Az intézmények központosított beszerzéseivel rengeteg pénzt lehetne megtakarítani.

Az LFZE hallgatói a terv pártolói szerint továbbra is annyit koncertezhetnének a Zeneakadémián, mint eddig. A terv ellenzői szerintük valójában csak a  saját pecsenyéjüket féltik, mivel az összevonással csak az intézmények meglévő, informális együttműködése kapna egy hivatalos keretet. Az intézmények esetenként pazarló gazdálkodását ésszerűsítenék, de a valódi függetlenségüket semmi sem veszélyeztetné.

forrás: index.hu/kultur/2014/01/17/komolyzenei_szuperkozpontot_akar_a_kormany/

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Klasszikus

Olasz, spanyol turnén járt a Fesztiválzenekar

Olaszországban és Spanyolországban játszott óriási sikerrel a Budapesti Fesztiválzenekar július végén. A turné utolsó állomásán, az újabb lezárások előtti utolsó pillanatban, Kodály zenéje szólt az Adán Martín Auditórium fantasztikus épületében.
Könyv

A Nobel-díjas Kazuo Ishiguro is esélyes a Booker-díjra

Július 27-én kihirdették az egyik legjelentősebb irodalmi díj, a Booker jelöltjeit. A 13 döntős művet 158 könyv közül választotta ki a szakmai zsűri.
Színház

Kihirdették a színikritikusok a legjobb színészi alakítás díjazottját

A Színházi Kritikusok Céhe tagjainak szavazatai alapján Béres Márta kapja a legjobb színészi alakítás díját, az Anna Karenina című előadás címszerepéért.
Vizuál

Liszt Ferenc miniszobra díszíti Szöul főutcáját

Új miniszobrot készített Kolodko Mihály, aki ezúttal egészen Ázsiáig repült, hogy leleplezze legújabb alkotását.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Összművészeti esttel emlékeznek a legendás bűvészre

Rodolfo születésének 110. évfordulója alkalmából, augusztus 8-án Zene+Bűvölet címmel rendeznek összművészeti estet a Várkert Bazárban, ahol fellép a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara és a Junior Prima Díjas zongoraművész, Vida Monika Ruth.
Klasszikus interjú

A szaxofon ismeretlen hangja – interjú Szepesi Bencével

A Budapest Saxophone Quartet alapítója úgy véli, van a szaxofonnak egy klasszikus hangja, amelyet alig ismerünk, de szépséggel kecsegtet. Beszélgetésünkben annak eredetéről és komolyzenei szerepéről mesélt, aztán kiderült, hogy még a szaxofonnál is jobban szereti másik hangszerét.
Klasszikus hír

Olasz, spanyol turnén járt a Fesztiválzenekar

Olaszországban és Spanyolországban játszott óriási sikerrel a Budapesti Fesztiválzenekar július végén. A turné utolsó állomásán, az újabb lezárások előtti utolsó pillanatban, Kodály zenéje szólt az Adán Martín Auditórium fantasztikus épületében.
Klasszikus klassz a parton

Klasszikus zene szólt „a magyar Salzburgban” - Beszámoló Tatáról

Egy hete ért véget Tatán a Klassz a pARTon fesztivál, a Cimbora Alapítvány rendezvényét támogatta és második alkalommal fogadta be a város. A szervezőket nemcsak a kisváros festői Öreg-tavának szépsége vonzotta Tatára, hanem a város múltja is, hiszen itt is, mint minden Esterházy-birtokon a zenének is fontos szerepe volt. A tatai Esterházyak is igen sokat tettek a helyi zenei élet fellendüléséért, a kastély történeti múltja és a kortárs zenei élet így mára összeért.
Klasszikus ajánló

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.