Klasszikus

Koncert az Operaházban

2004.12.03. 00:00
Ajánlom
A hallgatóságot elnézve igencsak kiemelkedő társasági esemény. Fenségesen elegáns helyszín, márványkorlát, bársonyszőnyeg. Jó szerzők, ismert darabok. A színpadon pedig a közönség egyik kedvence: Rico Saccani.

Ezek az érzések még a jól idomított, külsőségekre nem sokat adó hangverseny-látogatót is óhatatlanul a hatalmukba kerítik, ahogy belép az Andrássy út egyik legszebb műemlék épületébe. És akkor arról már ne is beszéljünk, hogy nem kell tolongani a ruhatárnál. A Magyar Állami Operaházban mindig és mindenütt van hely, tér és idő. Semmi izgalom. Nem is fontos pontosan megérkezni; a jegyszedők még Beethoven Hegedűversenyének 100. üteme tájékán, tehát a szólista első belépése után is beengedik az elkésett párt. Akik alighogy elfoglalják helyüket a hatodik sorban, rögtön elkezdik olvasni a prospektust.

Ludvig (sic!) van Beethoven: D-dúr Hegedűverseny, Richard Strauss: Alpesi Szimfónia. A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát Rico Saccani vezényli. A szólista Adele Anthony. A művésznő a hangverseny-ismertető szerint két és fél évesen kezdett hegedülni. Ezek szerint hamarabb tudta a kettősfogás-skálákat, mint tisztán kiejteni az r betűt. Az ABC zenei versenyeinek legfiatalabb indulójaként Sibelius Hegedűversenyével nyert első díjat. Ekkor már jóval idősebb volt, kis híján kamasz: tizenhárom éves. 2000-ben ugyanezzel a darabbal mutatkozott be Magyarországon a Filharmóniai Társaság koncertjén.

A hegedűművésznő és a karmester Beethoven Hegedűversenyének idilli vonásait helyezték előtérbe a november 30-i hangversenyen. Ugyan nekem hiányzott az első tételben az először timpanin, majd más hangszercsoportokon is megszólaló repetált negyedek sürgetése, a moll témamegjelenés sodró ereje, és magát a tempót is lassúnak éreztem, de kárpótolt a darab derűje, kiegyensúlyozottsága, élénk színei. Szólista és karmester teljes összhangban Beethoven D-dúrjának pasztorális jellegét hangsúlyozták. A tazmániai születésű Adele Anthony olyan gördülékenyen adta át némely motívumát az első hegedű szólamnak, mintha nem olyan rég ő maga is a tuttiban játszotta volna a művet. A második tételben megbízhatóan szólt a frekventált kürtállás és a fagott is finom, a hegedűvel harmonizáló hangszínen játszotta a főtémát. Néha, a nagy színpad és a hatalmas terem ellenére, szinte kamarazenészi viszony alakult ki a fafúvók és a szólista között. A finálé első D-i a csellószólamban értékelhetetlenül mélyek voltak. Később aztán egyre feljebb és feljebb kapaszkodott a hang, annyira, hogy a rondótéma harmadik elhangzásakor már magasra sikerült. A szólam az Alpesi Szimfónia „Vándor”-témájával szépített, kivéve egy szólóállást, ahol a szólamvezető sajnos luftot rúgott; besípolt a hangszere.

A Magyar Állami Operaház színpadán hatalmas a tér. Ez pedig nem csak az előbb említett esetben, tehát egy kis együttes és a szólista együttjátszásakor jelent nagy kihívást az előadók számára. Az Alpesi Szimfónia tutti rézállásaiban például a hangszín elszállt, a hangerő megmaradt. A legsűrűbb részek hangosan szóltak, ugyanakkor túl élesen. Persze biztosan egész más a zenekari árokban játszani. Más hangképzést, más hozzáállást, lelkiállapotot igényel. És ott a színpad, amely az árokban a zenekar negyedét, leginkább éppen a rezeseket lefedi. Fönn a pódiumon pedig elszáll a hang föl, magasra, megcélozva egyenesen a zsinórpadlást. Kár, hogy nem ott ül a közönség.

Richard Strauss utolsó szimfonikus költeménye, az Alpesi Szimfónia barátok közt is jó ötven perc. Bár ez a dallamos, anyagszerűen hangszerelt muzsika önmagában is nagy élvezetet jelent, igencsak megkönnyítette volna a hallgatóság dolgát, ha a kivetítőre, amelyen máskor az idegen nyelven énekelt operák magyar szövege olvasható, kiírták volna az egyes részek címét. Az Operában ráadásul ehhez minden eszköz adott. Hiszen programzene ez - a javából! A darab semmit nem veszített volna tiszta zeneiségéből, ha a teremben ülők mindegyike tudta volna, mikor milyen eseményt fest le Strauss szimfonikus költeménye.

Ahhoz képest, hogy a szerző pusztán szórakozásból, mintegy kikapcsolódásképpen írta művét, a zenekarai muzsikusoknak és a karmesternek nem sok időt hagy a pihenésre. Rico Saccani mégis megtalálta, melyek a darabnak azok a pontjai, ahol jobb, ha csak engedi történni, és melyek azok, amelyeknél lényeges beavatkoznia. Hogy ez néha ugrásba és karkörzésbe torkollott, megbocsátható. A mozdulatok így sem voltak öncélúak, csak túlzottak. Megkapó pillanat volt a hegycsúcsra érkezésé. A telt rezes állás tág perspektívája élesen kontrasztált az oboaszóló ámulatával. Szerencsére csak a zenei anyagon lehetett érezni a ritkuló oxigént, az oboista nagy íveket játszott sok levegővel.

Ha visszatérünk elkésett barátainkhoz, ők tapsolás helyett inkább a ruhatárba rohannak, nehogy lemaradjanak a kabátjukról. De előtte még átfutják a prospektus hátlapját: a Budapesti Filharmóniai Társaság legközelebbi hangversenyének műsorán Humperdinck és Mendelssohn egy-egy műve mellett egy majd’ harminc évvel későbbi Strauss szerzemény is szerepel: a II. Kürtverseny. A szólista Tóth Gábor lesz, vezényel Héja Domonkos.

(2004. november 30., Magyar Állami Operaház; A Budapesti Filharmóniai Társaság hangversenye; Beethoven: D-dúr hegedűverseny, op. 61; Strauss: Alpesi szimfónia, op. 64; km.: Adele Anthony (hegedű); vez.: Rico Saccani.)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Milyen tempóban játsszuk a Kilencedik szimfóniát?

Őrületesen gyors Kilencediket játszott az Óbudai Danubia Zenekar a Zeneakadémián, egy órán belül végeztek a szimfóniával. Beethoven nem forog a sírjában, sőt, valószínűleg ezzel lenne elégedett.
Vizuál

Megvannak a Berlinale idei nyertesei

François Ozon Ezüst Medvével távozhat, a legjobb női és férfi színész díjazottja pedig ugyanabból a filmből került ki és a független díjak között egy magyar győzelemnek is örülhetünk.
Könyv

Könyvek selejtezése miatt támadják a rendrakási szakértőt

Marie Kondo itthon is ismert módszere „forradalmasította a rendrakást”, a könyvekkel kapcsolatos tanácsai miatt azonban világszerte felháborodtak a könyvmolyok. Valóban csak azok a könyvek kellenek, amelyek örömöt hoznak az életünkbe? Vagy az irodalom ennél összetettebben működik? Tekinthető a könyv pusztán tárgynak? Kell-e selejtezni a könyveket?
Plusz

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Tánc

Most már ilyen is van: férfi spicc-cipő

A nemi egyenlőség kérdése a balettet is utolérte: egyre több férfi vágyik új magasságokba, néhányan már spicc-re is felmerészkednek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„A Kárpát-medencei népzene ihletforrás számomra”

A Bartók Világverseny első helyezése után az Artisjus Junior díját is begyűjtötte Dobos Dániel. A fiatal zeneszerzőt inspirációkról, jövőbeli célokról kérdeztük bemutatkozó interjúnkban.
Klasszikus díj

Dés László és Kurtág György is az Artisjus díjazottai között

Dés László életműdíjat vehetett át, Szabó Tibor (Magna Cum Laude) az év zeneszerzője, Bérczesi Róbert (Hiperkarma) pedig az év szövegírója címet kapta meg az Artisjus 2019-es díjainak átadóján.
Klasszikus ajánló

Válogatás az Óbudai Társaskör márciusi programjából

Korcsolán Orsolya, Kristóf Réka, az Anima Musicae, Fejérvári Zoltán és a Mini Acoustic Trio koncertjeit ajánlja az Óbudai Társaskör márciusban.
Klasszikus virtuózok

Már lehet jelentkezni a Virtuózok ötödik évadába

A Virtuózok következő, Kamara Virtuózok elnevezésű ötödik évadába február 15-től jelentkezhetnek olyan muzsikáló csoportok, amelyekben családtagok és iskolatársak, barátok, tanár-diák kapcsolatok mutatkoznak meg a klasszikus zenén keresztül.
Klasszikus koktélparti

Milyen tempóban játsszuk a Kilencedik szimfóniát?

Őrületesen gyors Kilencediket játszott az Óbudai Danubia Zenekar a Zeneakadémián, egy órán belül végeztek a szimfóniával. Beethoven nem forog a sírjában, sőt, valószínűleg ezzel lenne elégedett.