Kistétényi Melinda legendás orgonaművész, zeneszerző, karvezető és páratlan tehetségű zenepedagógus ebben az évben lenne százéves. A centenárium kapcsán Józsefváros emléktáblát avat május 26-án 16 órakor egykori lakhelyén, a Baross utca 28. homlokzatán. Később, este 19 órakor a Nádor teremben emlékkoncertre várják a közönséget.
1995. december 8-án Kistétényi Melinda adta ezen a helyszínen az első nyilvánosan meghirdetett koncertet.
Ezzel megnyitotta annak a bőven több mint négyezer hangverseny sorát, ami a teremben azóta megvalósult.
A koncert műsora:
J. S. Bach: Laudamus te – ária a h-moll miséből BWV 232
J. S. Bach: g-moll cselló-zongora szonáta BWV 1029
L. van Beethoven: A-dúr zongoraszonáta op. 101, no. 28
J. S. Bach: Két korál
F. Liszt: Die Loreley S.273ii
B. Bartók: Szvit zongorára op. 14
R. Schumann: Widmung op. 25, no. 1
M. Kistétényi: Szonáta harsonára
Z. Kodály: Epigrammák – részletek K. 157
J. Brahms: Liebeslieder Walzer – részletek op. 52
F. Liszt: „Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen” variáció S.180
Közreműködnek:
Budapesti Tomkins Énekegyüttes
Dénes András – harsona
Horváth Mária – ének
Kistétényi Melinda – ének-zongora (felvételről)
Péter Balázs – zongora
Somogyvári Zoárd – zongora
Tomasz Máté – cselló
Urbán Benjámin – zongora
A zeneszámok között Dobra Mara színművész mond verset.
Kistétényi Melinda a Zeneakadémián Bárdos Lajosnál egyházzenét, Viski Jánosnál zeneszerzést tanult, Ferencsik Jánoshoz karnagyképzőre járt, végül 1949-ben középiskolai énektanár és karvezető diplomát szerzett.
Helyettes karnagy és korrepetitor volt a SZOT-kórusnál, majd a Zeneakadémián először énektanárok mellett, majd a karvezetés tanszakon dolgozott korrepetitorként. 1955-től óraadó tanár, majd 1957-től kinevezett szolfézstanár volt, 1989-es nyugalomba vonulásáig.
Növendékei közé tartozott többek közt Schiff András, Kocsis Zoltán, Fischer Iván, Ránki Dezső, Dráfi Kálmán, Sass Sylvia, Varnus Xavér és Kincses Veronika is.
A zeneelmélet, a szolfézs és az improvizáció kiemelkedő tudású oktatója volt.
Orgonistaként többször is fellépett Prágában és Budapesten, legendás rögtönző volt, hangversenyeit gyakran úgy állította össze, hogy a második rész improvizációból álljon.
Foglalkozott dalok, kórusművek és oratóriumok szövegeinek fordításával és írásával is, ő írta Kodály Epigrammáinak szövegét.
Dalokat, kórusműveket írt Petőfi Sándor, Ady Endre, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Arany János, József Attila, Weöres Sándor verseire, valamint Shakespeare szonettjeire. Két táncjáték, A halálra táncoltatott lány balladája és a Szerenád is az ő nevéhez fűződik, ez utóbbit külföldön is bemutatták. Feldolgozott walesi, skót és angol népdalokat is.
Sírja a Farkasréti temetőben található.
De hát kire vár az óhajtott megváltó szerep ha nem Melindára, akinek Bachtól Gerschwinig sőt Bágyáig minden a kisujjában van, s még énekelni is tud hozzá!
– írta Kodály Zoltán Kistétényi Melindának címzett levelében, 1959 szeptemberében.
A koncerthez kapcsolódó Facebook-esemény itt érhető el. >>>
Fejléckép: Kistétényi Melinda (forrás: Nádor terem)


hírlevél













