Koncerttel és beszélgetéssel emlékezik Lajtha Lászlóra a Magyar Zene Háza

Milyennek látják most Magyarországon Lajtha László emlékezetét, és ezt mivel kívánják bővíteni a programsorozatukon keresztül?

Lajtha népzenekutatói tevékenysége jelentősen hozzájárult napjaink fő népzene-értelmezési narratívájához, emellett előlegezi a táncházmozgalmat is. Éppen ezért a magyar revival ikonikus szereplőként tekint rá, gyűjtései, munkája jól ismert a népzene és néptánc művelőinek körében. Fontos ugyanakkor, hogy úttörő kutatói szemlélete, zeneszerzői életműve és a gyűjtésein hallható gyönyörű és táncháztörténetileg meghatározó dallamok még jobban beépüljenek a hazai köztudatba.

Milyen szempontok alapján állt össze a Lajtha-nap programja, és hogyan választották ki a közreműködőket? Miért a népzenei vonatkozásokra fókuszáltak elsősorban?

Főképp Lajtha ikonikus felvételeiből, a legismertebb egykori „Lajtha-adatközlők” anyagából áll össze a koncert. Ebből kifolyólag nem hiányozhat a műsorból a széki Ferenczi Márton „Zsuki”, a körmendi születésű soproni cimbalmos Tendl Pál vagy a Kristóf Vencel prímás nevével fémjelzett kőrispataki zenekar muzsikája, és persze sok más gyűjtés sem.

Mind a fellépők, mind a koncertanyag összeállítása Árendás Péter rendező munkáját dicséri.

Lajtha László népdalgyűjtői munkásságáról kevesebbet hallani, mint Bartókéról és Kodályéról. Melyek voltak az ő legfontosabb eredményei?

Kutatói szemléletére egyaránt jellemző az alapos analízis, és az interetnikus szempontok figyelembevétele is.

hogy egyes dallamok funkcióját, társadalmi szerepét nem csupán zenei, hanem az azzal szorosan kapcsolódó szociológiai, antropológiai, néprajzi aspektusok határozzák meg. Ez az előremutató komplex szemlélet – melyet ő „népzene-biológiának” nevezett – megelőzi a nyugati népzenekutatás fősodrában nagyjából a 60-as évek környékén megerősödő antropológiai fókuszú megközelítést, miközben megtartja a zenei vizsgálat kiemelt szerepét is.

Hogyan kapcsolódik egymáshoz népzene és klasszikus zene Lajtha életművében, illetve a Lajtha-nap programjában? Mit jelent ő a népzenészek számára?

Mind a magyar népzenekutatás, mind a táncházmozgalom sokat köszönhet neki. Oroszlánrészt vállalt a Pátria sorozat felvételeiben, mely a 20. század első felének legátfogóbb gyűjtési programja volt, melynek során rengeteg parasztzenészt, énekest vettek fel a Magyar Rádió stúdiójában a 30-as évek második felében. A Pátria-programban rögzített anyag hatása a későbbi kutatásra és a hazai revivalre szinte felmérhetetlen. Ő indította el például az Erdélyi Mezőség magyar népzenéjének feltárását, Kodály javaslatát követve jutott el Székre és fedezte fel az ottani különleges zenei anyagot, mely később a táncházmozgalom kiindulópontjává vált.

A koncerten Lajtha op. 58-as X. vonósnégyesét hallhatja majd a közönség a Korossy Kvartett előadásában, mely számos jól felismerhető népzenei idézetet tartalmaz és jól demonstrálja Lajtha zeneszerzői érzékenységét, elmélyült kapcsolatát az általa gyűjtött dallamokkal.

Miért szántak ilyen nagy szerepet az ismeretterjesztő előadásoknak a Lajtha-nap során?

Jó lenne, ha Lajtha szerteágazó életművét minél többször és minél többeknek be lehetne mutatni. Szerencsére mind Solymosi-Tari Emőke, mind Pávai István kiváló ismerői Lajtha életművének, tehát előadásuknak hála komplex képet kaphatunk róla. A 16:30-kor kezdődő kerekasztal-beszélgetés a hamarosan elkészülő bicskei Lajtha-ház mellett a Lajtha-család egyéb tagjait is bemutatja majd. Lajtha László fiai örökölték édesapjuk elmélyült kutatói vénáját: Ifj. Lajtha László hematológus rákkutató volt, Lajtha Ábel pedig világhírű biológus, neurokémikus, Szent-Györgyi Albert utolsó élő tanítványa. A beszélgetésen az ő életművükről is szó lesz.

Fejléckép: Lajtha László népzenét gyűjt (forrás: Magyar Zene Háza)