Klasszikus

Kontratenor a színen

2009.03.02. 00:00
Ajánlom
Philippe Jaroussky-val, az orosz származású francia kontratenor énekessel Bécsben találkoztunk egy sajtóbeszélgetésen, egy héttel azután, hogy a MIDEM-en két díjat is átvehetett: az Év Művészének választották, valamint a Carestini - The Story of a Castrato című lemeze lett a legjobb barokk zene kategóriában.

Philippe Jaroussky

Fidelio Est: Mi indította arra, hogy elkezdjen a komolyzenével foglalkozni?

Philippe Jaroussky: A szüleim nem voltak kifejezetten zenerajongók, ahhoz a generációhoz tartoztak, akik mindenféle zenét hallgattak a rádióban. Akkoriban a rádiók még nem specializálódtak különféle zenei stílusokra, mint ma, így az első komolyzenei élményeim onnan származnak. A következő fontos tényező a felső tagozatos énektanárom volt, aki a heti egy énekóránkon megpróbálta minél jobban megszerettetni és megismertetni velünk a zenét, még kis zenedarabok írására is bátorított. Ő volt az, aki aztán rábeszélte a szüleimet, hogy írassanak be zeneiskolába. Így lett tíz évesen az első nagy szenvedélyem a hegedülés, majd később a zongorázás.

FE: Mikor jött rá, hogy magas, kontratenor hangon is tud énekelni?

PJ: Szerepe volt ebben talán már a hegedülésnek és annak is, hogy sokszor hallgattuk énekórán Maria Callas felvételeit, de a reveláció 18 éves koromban történt. Véletlenül elmentem egy kontratenor koncertjére, és őt hallgatva éreztem meg, hogy nekem is hasonló küldetésem van. A hangom addigra már megváltozott, átestem a mutáláson – ez is bizonyítja, hogy a falzett technika minden férfi által megtanulható. Azoknak, akik gyerekkorukban énekeltek, a mutálás után újra kell tanulniuk a helyes hangképzést. Én korábban nem énekeltem, ezért is mondhatom magam szerencsésnek, hogy Nicole Fallien személyében rögtön jó tanárt találtam.

FE: Ezzel az énektechnikával minden előadható, amit a kasztrált énekesek számára írtak?

PJ: Sajnos csak elméletileg. Gyakorlatilag nem tudom elénekelni az egész kasztrált repertoárt, azon egyszerű oknál fogva, hogy minden egyes kasztrált énekesnek megvoltak a maga jellegzetességei, amelyeket én egy személyben nem birtokolok. Nagyon alázatosnak kell lennünk a kasztráltakkal szemben. Tudjuk, hogy az eljárásból kifolyólag a tesztoszteronszintjük csökkent, ezért alacsonyabbak voltak, vékonyabbak voltak a hangszálaik, nagyobb, szélesebb volt a mellkasuk. Más fizikai adottságokkal rendelkeztek. Emiatt néha komoly erőfeszítéseket kell tennem azért, hogy életben maradjak egy-egy olyan szerep végére, amit kasztráltaknak írtak. Ez minden mezzoszoprán énekesnőnek vagy kasztrált szerepet éneklő kontratenornak állandó technikai kihívást jelent.

FE: Milyen technikai elemek segítenek ezeknek a nehézségeknek a leküzdésében?

PJ: Rendkívül sokat segít, hogy továbbra is órákat veszek, így megadom magamnak a lehetőséget a továbbfejlődésre és a technika gyakorlására. Annak érdekében pedig, hogy minden koncerten a legjobb formában legyek, a koncert előtt sokat alszom, a koncert napján pedig megpróbálok minél kevesebb energiát használni más dolgokra. Néha olyan, mintha hibernált állapotban lennék. Persze velem is előfordul, hogy nincs jó napom, olyankor a technika az, ami átsegít a nehézségeken.

FE: Ezeket is figyelembe véve milyen tanáccsal szolgálna a fiatal énekeseknek?

PJ: Nagyon fontos, hogy mindig a saját hangjukat adják, ne próbáljanak többnek látszani, mint amilyen formában éppen érzik magukat, és semmiképpen se akarjanak más hangjával énekelni, másra hasonlítani. Legyenek önmaguk.


Philippe Jaroussky

FE: Milyen műsorral készül a Budapesti Tavaszi Fesztiválra?

PJ: Olyannal, amivel én már régebb óta bensőséges kapcsolatban vagyok zongoristaként, de a kontratenorok számára új repertoár. Az operákon és a koncertáriákon kívül mindig is közel álltak hozzám a bensőségesebb hangulatú, zongorakísérettel előadott dalok. Ami a műveket illeti, olyanokat próbáltam választani, amik hangilag közel állnak hozzám, tehát egy kontratenor számára megfelelőek. Emellett természetesen a közönség számára ismert dalok, Reynaldo Hahn, Gabriel Fauré, Ernest Chausson művei is szerepelnek a műsoron. Igyekeztem ezek rendkívüli gazdagságára helyezni a hangsúlyt, a zene és a szöveg közötti nagyon rafinált kapcsolatra. Az operában sokszor nehéz nagyon szélsőséges, néha karikatúraszerű érzelmeket közvetíteni, míg ezek a dalok sokkal árnyaltabbak, költőiek, álomszerűek. Ez énekesi szempontból is nagyon érdekes lehetőségeket kínál, amiket a budapesti fellépés alkalmával is megpróbálok majd minél jobban bemutatni.

FE: Milyen szempontok alapján válogatja ki egy adott koncert műsorát?

PJ: Egy műsor összeállításánál a hangulatok váltakozása jelenti a legfőbb nehézséget, ami az operaáriák estében 6-7 percenként, daloknál pedig 2-3 percenként változik az est folyamán. Ami a dalokból összeállított műsornál fontos, hogy a művész hidat tudjon építeni a különböző dalok közé, vagy olyan kontrasztokat építsen be, amelyekkel fenn tudja tartani a közönség érdeklődését.

FE: Hogy érzi, a MIDEM kapcsán megnőtt az Ön iránt tanúsított figyelem?

PJ: Valamennyire igen, de sokkal lényegesebb, amit a díj jelent. Ez a harmadik ilyen jellegű díj, amit operaénekesként kaptam (Franciaországban, Németországban és most a MIDEM-en). Ez azért forradalmi dolog, mert eddig a kontratenorokat szinte külön állatfajként kezelték. Ezek az elismerések pedig azt bizonyítják, hogy a kontratenorok is helyükre kerültek az énekesek között.

FE: A lemezfelvételek és a koncertek mellett máshogy is népszerűsíti a kontratenor éneklést és repertoárt, például előadásokkal vagy tanítással?

PJ: Szoktam tanácsokat adni más énekeseknek, akik kérik. Tanítványaim sajnos nincsenek, mert gyakran és rendszeresen kellene velük foglalkozni, és erre egyelőre nincs időm. A jövőben viszont szeretnék tanítani, mert a tanítás gazdagít, és nagyon érdekes figyelemmel kísérni a tanítványok fejlődését. Franciaországban sokszor felléptem a tévében olyan műsorokban is, amelyek nem klasszikus zenei témájúak. Azt viszont visszautasítom, hogy mindig mindenütt ugyanazt az áriát énekeltessék velem, és azt sem szeretem, ha egy karikatúra-szerű képet akarnak adni a kontratenorokról.


Philippe Jaroussky

FE: Kurzusokat tartott már?

PJ: Felkértek rá, de nem volt még időm elvállalni. A szervezők nem gondolnak erre, de az lenne az ideális, ha a fellépéseim után az adott helyen egy-két napot foglalkozhatnék az érdeklődőkkel. Sokfelé jártam már, és meglepő, hogy mennyi kontratenor tanul a világ minden országában. Úgy gondolom, hogy a barokk zene népszerűsítéséért és tanításáért leginkább Európán kívül tehetnék sokat, mert Európán belül már számos művész dolgozik ezen. Dél-Amerikában például rengeteg jó hangú tehetség van.

FE: Az Internet mennyiben segíti a pályáján?

PJ: Sokan mondják, hogy az Internet árt a művészetnek. Ami engem illet, nekem inkább a javamra vált. Csodálkozva nézem, hogy olyan országokban, ahová először megyek, olyan rajongókkal találkozom, akikről az a benyomásom, hogy mindent tudnak rólam, ismerik az addigi munkásságomat. Ez a népszerű videomegosztó oldalaknak is köszönhető, amik főleg azokban az országokban tesznek értékes szolgálatot, ahol nem adták ki a lemezeimet. Az Internet ilyen módon egy nyitott kapu az egész világra.

FE: Mégsem található meg a világhálón az az oldal, amit például a philippejaroussky.com címen lehet elérni. Ez hogy lehet?

PJ: Amikor elkezdtem énekelni, még nem volt kedvem hozzá, mert nárcisztikusnak találtam, hogy saját honlapom legyen. Most már nagy igény van rá, viszont úgy gondolom, hogy inkább várok még egy kicsit, és egy igazán jó honlapot hozok létre, minthogy elkapkodjak valamit. Ha van is egy jó honlapom, önmagában nem ér semmit, amíg nincs egy megfelelő személy, aki azt karban is tartja, rendszeresen frissíti és feltölti tartalommal.

FE: Sokan mondják Önről, hogy olyan, mint egy popsztár, fiatal, jóképű. Ez segít a barokk zene és az opera népszerűsítésében?

PJ: Zavar a popsztár titulus, valószínűleg azért, mert elég szemérmes vagyok. A popsztár képzete a kinézetén, szexepiljén alapul és az az érzésem, hogy számukra gyakran fontosabb a külcsín, mint a zene. Az utóbbi évek jelensége ez a fiatal komolyzenészeknél is. Topmodellekhez hasonló énekesnők jelennek meg, mint például Anna Netrebko. Róla sokan azt gondolják, hogy azért olyan sikeres, mert jól néz ki – pedig közben nagyon jól is énekel. A fizikumot előtérbe helyezni nem túl szerencsés, mivel az emberek elsősorban a zene iránt érdeklődnek. A másik veszélyes jelenség a fiatalság kultusza. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy még a klasszikus zenészek is az eldobható muzsikusok kategóriájába kerülhetnek. Ha öt-tíz év múlva jön egy fiatal kontratenor, aki szép, és nagyon jól énekel, akkor lehet, hogy ő az én helyemet fogja átvenni. A hasonlat bár erős, a veszély nagyonis valós.

FE: Említette, hogy előítéleteket szeretne lerombolni a kontratenorokkal kapcsolatban. Melyiktől szeretne leginkább megszabadulni?

PJ: Azt hiszem, attól, amely szerint azért választja valaki ezt a hangfajt, hogy észrevegyék, kitűnjön, és a különbözőségét hangsúlyozza, önmagát helyezze előtérbe. Azt szeretném elmondani, hogy én azért énekelek ilyen hangon, mert kedvem és hajlandóságom van hozzá, mert könnyen énekelek így, és nem azért, mert különbözni akarok a többiektől. Nem szeretem, ha azt mondják egy-egy koncert végén, hogy "de szép hangja van", sokkal inkább, ha egy-egy áriát emelnek ki azzal, hogy "ez tetszett". Azért harcolok, hogy a kontratenorokra is úgy tekintsenek, mint a többi énekesre, és ne egy külön állatfajként kezeljék őket.

FE: Tehát a budapesti koncerten a kontratenorokat vagy a francia műveket akarja inkább népszerűsíteni?

PJ: Mindkettőt. Azt szeretném bizonyítani ezzel a koncerttel, hogy a kontratenor nem feltétlenül egy virtuóz, akrobata, hanem egy ugyanolyan zenész, mint a többiek.

(2009. március 28. 19:30 Zeneakadémia Nagyterem (Budapest) - Francia melódiák − Philippe Jaroussky (ének); km.: Jérome Ducros (zongora); Massenet, Lekeu, Fauré, Chaminade, Chausson és Hahn művei; Budapesti Tavaszi Fesztivál 2009)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A Churchill és Garbo bemutatójával nyit újra a Rózsavölgyi Szalon

„A művészet az emberiségben megnyilvánuló nagyság. A művészet túléli a politikát. A művészet mindent túlél.” Ezt Winston Churchill mondja a Churchill és Garbo című darabban, amelyet május 17-én mutat be a Rózsavölgyi Szalon, ezzel újra kinyitva kapuját a közönség előtt.
Színház

Megújult műsorral érkezik a Szegedi Szabadtéri Játékok

A pandémia és a bizonytalan pályázati támogatások miatt módosul a Szegedi Szabadtéri Játékok idei évada – tudatta Barnák László, a fesztivál ügyvezető igazgatója.
Vizuál

Hamarosan a mozikban Gothár Péter új filmje, a Hét kis véletlen

Gothár Péter filmjei érzékeny vizuális és zenei világ megteremtésére vállalkoznak, ezt ígéri új munkája, a Hét kis véletlen is. A filmet május 13-tól előjátsszák a mozik, az országos premiert május 20-án tartják.
Színház

Napokon belül eldőlhet, hogy ki kapja a Nemzet Színésze címet

Törőcsik Mari halálával nem csupán egy kivételes művész távozott, a Nemzet Színészei is kevesebben lettek. Az új tag személyéről várhatóan május 11-én döntenek majd.
Vizuál

A 125. évfordulóján nyitja meg újra kapuit a Műcsarnok

Különleges programokkal ünnepli nyitásának 125. évfordulóját és az újranyitást a Műcsarnok, május 4-én.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Bartók és a tavasz – mindent egy új fesztiválról

Hogyan hat ránk Bartók Béla példaértékű kulturális öröksége 2021-ben, miben érhető tetten a zeneszerző szellemisége, és miért az ő nevét viseli a Müpa új, összművészeti fesztiválja? Hogy jön ide a világ végtelensége, hogyan kapcsolódhatunk össze Európa nagyvárosaival, és egyáltalán: mi az a Bartók Tavasz? Itt az ideje, hogy minden kiderüljön!
Klasszikus ajánló

Notte Magica – Online vetítés az Il Volo együttes és Plácido Domingo Három Tenor-emlékkoncertjéről

Luciano Pavarotti, José Carreras és Plácido Domingo legendás triója, a Három Tenor 1990. júliusában adta első koncertjét a római Caracalla termákban. 26 évvel később, 2016. nyarán a fiatal olasz tenor csillagokból álló, nemzetközi platinalemezes Il Volo együttes Plácido Domingo zenei rendezésében emlékkoncertet adott a 20. század egyik legkiemelkedőbb komolyzenei kezdeményezése előtt tisztelegve. A koncertről készült mozifilm május 1-2-án online elérhető.
Klasszikus ajánló

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok Brahms szimfónia-sorozata

Bogányi Tibor vezető karmester irányításával a pécsi zenekar több meghatározó zeneszerző munkásságát dolgozza fel évek óta, így például Bogányi Bruckner iránti rajongása magával ragadta a zenekart, de a közönséget is. Brahms szimfóniáinak sorában pedig most az F-dúr harmadik került be a május 6-i hangverseny műsorába. 19.00 órai kezdettel kapcsolódhatunk be az ingyenes élő közvetítésbe, a Kodály Központban Johannes Brahms III. (F-dúr) szimfóniája előtt Richard Strauss Az úrhatnám polgár című zenekari szvitje hangzik el.
Klasszikus hír

Elmarad a Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál Szombathelyen

Elmarad idén a szombathelyi Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál - közölte a rendezvényt szervező Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft.
Klasszikus ajánló

Orientale lumen X – Ortodox Húsvét

Folytatódik a Szent Efrém Férfikar saját sorozata, az Orientale lumen. A nyolctagú énekegyüttes jubileumi sorozatának második koncertjét otthonról követheti a közönség, az ortodox húsvét ünnepén, május 2-án 19:30-tól az együttes Youtube-csatornáján.