Klasszikus

Könyvek

2007.04.05. 00:00
Ajánlom
"Az állatoknak nem a hangja, hanem a belei a fontosak számunkra. S az az állat, amelynek a zene a legtöbbet köszönhet, nem a fülemüle, hanem a birka" – jelentette ki kategorikusan nyers szarkazmussal a tekintélyes bécsi zeneteoretikus és kritikus, Eduard Hanslick a 19. század második felében.

Természetesen tisztában kellett lennie azzal, hogy fanyar megjegyzése némiképp egyszerűsíti a zenei inspiráció rendkívül összetett kérdését, az 1850-60-as években azonban olyan könyörtelen csata dúlta fel a zenei közélet viszonylagos nyugalmát, amelyben egy meghökkentő határozottságában könnyen megjegyezhető mondat többet ért egy háromkötetes tanulmánynál.

A kíméletlen, gyakran személyeskedésig fajuló vita középpontjában a zene tartalmának és megjelenési formájának összefüggése, a szerkesztés és kifejezésmód technikai részleteinek megfejthetősége állt. Az építészettel, a képzőművészettel vagy éppen az irodalommal szembeállítva Hanslick a tárgyi és nyelvi kötöttségektől egyaránt független zene felsőbbrendűségének híve volt. Makacs kitartással érvelt azon meggyőződése mellett, amely szerint a zene nem több és nem kevesebb, mint hangzó alakjának időbeli kivetülése. Jelentése a szó köznapi értelmében nincs, mert a hangok összefüggésének szellemi rendje fogalmakkal nem megragadható.

Különösnek tűnhet, hogy annyi traktátus és kompozíció után, amelyekben az elmúlt századok komponistái a zene hangutánzó, hangulatfestő, érzelmeket irányító hatalmát bizonyították, valaki ilyen elszántan szentelje magát mindezek tagadásának, ráadásul szép számmal találjon hozzá követőket is. Valójában azonban a kérdés sosem pusztán az volt, hogy érezhet-e az ember fájdalmat, izgatottságot, örömet zenehallgatás közben, sokkal inkább az, hogy lehetséges-e mindezt olyan erőteljes alapnak tekinteni, amire egy egész kompozíció szerkezete felépülhet. Hanslickot nem az zavarta elsősorban nagy ellenfele, Liszt szimfonikus költeményeiben, hogy programjai zenén kívüli elemeket kevertek a művek értelmezésébe, hanem az, hogy külső inspiráció irányítására bízta a zenei forma megteremtését. A programzene ellenzőinek intellektusát mélyen sértette annak lehetősége, hogy hangokból álló, absztrakt motívumokat bárki is kizárólag andalító vagy ijesztő hatásuk alapján csoportosítson, egy képes gyerekkönyv bonyolultságával vetekedő szintre szállítva le a művek értelmezési lehetőségeinek körét. Igyekezetük, hogy a zene szellemi rangját sosem látott magaslatokra emeljék, sokszor el is fedte azt a tényt, hogy a programzene eredetileg szabad asszociációk sorának lehetőségét kívánta felvetni, mégpedig – talán a zene időbeli kiterjedésének köszönhetően – sokkal gyakrabban történetek, irodalmi inspirációk, mint képek segítségével. A drámai ütközések dinamikáját egyfajta elbeszélő szálra felfűző megközelítés pedig számtalan interpretációs lehetőséget kínál, egyszerűt és bonyolultat egyaránt, és rendkívül összetett formák kibontakozásának képes teret biztosítani.

Ezt a képességet használták ki a Pannon Filharmonikusok „Könyvek” címet viselő, tavaszi koncertsorozatuk műsorának összeállításakor. Tematikus hangversenyeik címei – a programzene fogalmának 19. századi értelmezését követve – fontos szövegekre mutatnak, anélkül azonban, hogy az ismert témacsoportok bevonásával magyarázni próbálnák a kompozíciókat. Az egyes alkotásokat jelértékű szókapcsolatok vonzáskörébe csoportosítva tágas teret hoznak létre a legváltozatosabb képzettársítások számára. Peer Gynt szimbolikus alakja Grieg, Sibelius és Mendelssohn műveinek segítségével bontakozik ki az emberi élet sorsdöntő kérdéseinek, ember és környezete kapcsolatának problémáival foglalkozó gondolatokat inspirálva. A Gogolt idéző cím, a Holt lelkek Rachmaninov, Sosztakovics és Janáĉek kompozícióival a halál toposzához fordul, míg az inkább zenei, mint irodalmi asszociációkat ébresztő mottó, A költő szerelme (Schumann Dichterliebe című dalciklusára utalva) Ravelt, Kurtágot és Schumannt hívja segítségül a hangversenyciklus finom összefüggések lehetőségével átszőtt egészének megalkotásához.

A februári hangversennyel a halál sötét és heroikus mélységeiből induló sorozat a művészet és a szerelem elpusztíthatatlan energiáin át a Teremtésig ível anélkül, hogy enigmatikus zártságát túlságosan nyílt tervezéssel bontaná meg. Az ábrázolással fenntartott, óvatos viszonya Liszt eszméit tükrözi, amelyeket a zeneszerző szimfonikus költeményeinek előszavában fogalmazott meg: „Nyilvánvaló, hogy dolgok, amelyek csak tárgyilag jelennek meg érzékelésünknek, semmilyen módon nem szolgáltatnak a zenével egybeeső pontokat; a leggyatrább tájképfestőtanonc néhány krétavonással hűségesebb képet festene, mint a legjobb zenekarok összes lehetőségeivel rendelkező muzsikus. Ám ha ugyanezeket a dolgokat az álmok, az elmélkedés, az érzelmi lendület területére helyezzük át, vajon nem rokonok-e a zenével, s a zene nem lenne-e képes lefordítani őket saját titokzatos nyelvére?”

A zenekar
Pécs városának zenekara fennállásának csaknem kétszáz éve alatt a magyar kulturális élet elhanyagolhatatlan részévé vált. Történetének utóbbi ötven éve különösen gazdag eseményekben és elismerésekben. Az ötvenes évektől fogva az együttes jelentős szerepet vállalt a kortárs magyar komponisták, többek között Farkas Ferenc, Kadosa Pál, Maros Rudolf, Szervánszky Endre, Lendvay Kamilló és Balassa Sándor kompozícióinak bemutatásában. 1989-től, Howard Williams irányítása alatt repertoárjuk a századforduló nagy szimfonikus alkotásai felé bővült, ahogyan ezt Mahler összes szimfóniájának előadása is tükrözte. Nicolás Pasquet vezényletével 1994-től lemezre rögzítették Lajtha László valamennyi szimfonikus zenekari művét – a hiánypótló sorozat elkészítéséért az együttes 1998-ban Bartók–Pásztory-díjban részesült. A jelenlegi zeneigazgató és vezető karmester, Hamar Zsolt a 2000/2001-es évadtól vette át a zenekar irányítását. Munkájának köszönhetően a 2004 óta Pannon Filharmonikusok nevet viselő együttes mára magyar zenei élet egyik legérdekesebb színfoltjaként a kulturális élet élvonalába tartozik.

(2007. február 2. 19:30 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem – A Pannon Filharmonikusok hangversenye: Könyvek I. – Holt lelkek; Rachmaninov: Holtak szigete – szimfonikus költemény; Sosztakovics: I. Esz-dúr gordonkaverseny, op. 107; Janáĉek: Tarasz Bulba – zenekari rapszódia; km.: Onczay Csaba (gordonka); vez.: Martin Turnovský

2007. március 9. 19:30 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem – A Pannon Filharmonikusok hangversenye: Könyvek II. – A költő szerelme; Ravel: Nemes és érzelmes keringők; Kurtág: A megboldogult R. V. Truszova üzenetei, op. 17; Schumann: III. Esz-dúr, „Rajnai” szimfónia, op. 97; km.: Váradi Marianna (szoprán); vez.: Hamar Zsolt

2007. április 14. 19:30 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem – A Pannon Filharmonikusok hangversenye: Könyvek III. – Teremtés könyve; Haydn: A teremtés, Hob. XXI:2; km.: Kertesi Ingrid, Brickner Szabolcs, Kovács István (ének), Nemzeti Énekkar (karig.: Antal Mátyás); vez.: Hamar Zsolt)

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Pakold meg magad könyvekkel a Líra raktárában pár száz forintért!

Mi már tudjuk az igazi könyvmolyok szombati programját. Raktárvásár lesz a Lírában.
Könyv

Családi találkozót rendeznek Petőfi rokonai Kiskunfélegyházán

Igen, jól olvasta a címet! Míg egyesek a költő sírjának felkutatásával vannak elfoglalva, mások az élőkre koncentrálnak és családi találkozót hirdettek, amelyen eddig állítólag 66 utód jelezte a részvételét.
Klasszikus

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Zenés színház

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Hat orosz zeneszerzőt mutat be Szabó Marcell fesztiválja

Budapesten és Debrecenben rendezik meg október 7. és 13. között az Orosz Zenei Fesztivált, amelyen minden koncert egy-egy zeneszerzőt állít a középpontba.
Klasszikus virtuózok

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Klasszikus interjú

Mikołaj Górecki: „Nem vagyok zeneszerző, csak egy fickó, aki komponál”

Egy ismert komponista gyermekének lenni nem mindig kiváltság, különösen ha a gyermek a szülői pályát kívánja követni. Mikołaj Górecki egyik művét a Liszt Ferenc Kamarazenekar előadásában hallhatja majd a közönség május 25-én. Ennek kapcsán tettünk fel néhány kérdést az Amerikában élő lengyel komponistának.
Klasszikus kritika

Ilyen volt: Baráti Kristóffal zenélt a Kodály Filharmonikusok a reptéren

A négy őselem, a tűz, a víz, a föld és a levegő szolgált mottóként a debreceni Kodály Filharmonikusok nagyszerű koncertjének műsorában. Kritika.
Klasszikus ajánló

Fassang László templomépítésért koncertezik

A Liszt Ferenc-díjas művész jótékonysági orgonaestjét május 19-én tartják a Deák téri evangélikus templomban. A befolyt összeggel a budakeszi evangélikus templom építését támogatják.