Klasszikus

Könyvek

2007.04.05. 00:00
Ajánlom
"Az állatoknak nem a hangja, hanem a belei a fontosak számunkra. S az az állat, amelynek a zene a legtöbbet köszönhet, nem a fülemüle, hanem a birka" – jelentette ki kategorikusan nyers szarkazmussal a tekintélyes bécsi zeneteoretikus és kritikus, Eduard Hanslick a 19. század második felében.

Természetesen tisztában kellett lennie azzal, hogy fanyar megjegyzése némiképp egyszerűsíti a zenei inspiráció rendkívül összetett kérdését, az 1850-60-as években azonban olyan könyörtelen csata dúlta fel a zenei közélet viszonylagos nyugalmát, amelyben egy meghökkentő határozottságában könnyen megjegyezhető mondat többet ért egy háromkötetes tanulmánynál.

A kíméletlen, gyakran személyeskedésig fajuló vita középpontjában a zene tartalmának és megjelenési formájának összefüggése, a szerkesztés és kifejezésmód technikai részleteinek megfejthetősége állt. Az építészettel, a képzőművészettel vagy éppen az irodalommal szembeállítva Hanslick a tárgyi és nyelvi kötöttségektől egyaránt független zene felsőbbrendűségének híve volt. Makacs kitartással érvelt azon meggyőződése mellett, amely szerint a zene nem több és nem kevesebb, mint hangzó alakjának időbeli kivetülése. Jelentése a szó köznapi értelmében nincs, mert a hangok összefüggésének szellemi rendje fogalmakkal nem megragadható.

Különösnek tűnhet, hogy annyi traktátus és kompozíció után, amelyekben az elmúlt századok komponistái a zene hangutánzó, hangulatfestő, érzelmeket irányító hatalmát bizonyították, valaki ilyen elszántan szentelje magát mindezek tagadásának, ráadásul szép számmal találjon hozzá követőket is. Valójában azonban a kérdés sosem pusztán az volt, hogy érezhet-e az ember fájdalmat, izgatottságot, örömet zenehallgatás közben, sokkal inkább az, hogy lehetséges-e mindezt olyan erőteljes alapnak tekinteni, amire egy egész kompozíció szerkezete felépülhet. Hanslickot nem az zavarta elsősorban nagy ellenfele, Liszt szimfonikus költeményeiben, hogy programjai zenén kívüli elemeket kevertek a művek értelmezésébe, hanem az, hogy külső inspiráció irányítására bízta a zenei forma megteremtését. A programzene ellenzőinek intellektusát mélyen sértette annak lehetősége, hogy hangokból álló, absztrakt motívumokat bárki is kizárólag andalító vagy ijesztő hatásuk alapján csoportosítson, egy képes gyerekkönyv bonyolultságával vetekedő szintre szállítva le a művek értelmezési lehetőségeinek körét. Igyekezetük, hogy a zene szellemi rangját sosem látott magaslatokra emeljék, sokszor el is fedte azt a tényt, hogy a programzene eredetileg szabad asszociációk sorának lehetőségét kívánta felvetni, mégpedig – talán a zene időbeli kiterjedésének köszönhetően – sokkal gyakrabban történetek, irodalmi inspirációk, mint képek segítségével. A drámai ütközések dinamikáját egyfajta elbeszélő szálra felfűző megközelítés pedig számtalan interpretációs lehetőséget kínál, egyszerűt és bonyolultat egyaránt, és rendkívül összetett formák kibontakozásának képes teret biztosítani.

Ezt a képességet használták ki a Pannon Filharmonikusok „Könyvek” címet viselő, tavaszi koncertsorozatuk műsorának összeállításakor. Tematikus hangversenyeik címei – a programzene fogalmának 19. századi értelmezését követve – fontos szövegekre mutatnak, anélkül azonban, hogy az ismert témacsoportok bevonásával magyarázni próbálnák a kompozíciókat. Az egyes alkotásokat jelértékű szókapcsolatok vonzáskörébe csoportosítva tágas teret hoznak létre a legváltozatosabb képzettársítások számára. Peer Gynt szimbolikus alakja Grieg, Sibelius és Mendelssohn műveinek segítségével bontakozik ki az emberi élet sorsdöntő kérdéseinek, ember és környezete kapcsolatának problémáival foglalkozó gondolatokat inspirálva. A Gogolt idéző cím, a Holt lelkek Rachmaninov, Sosztakovics és Janáĉek kompozícióival a halál toposzához fordul, míg az inkább zenei, mint irodalmi asszociációkat ébresztő mottó, A költő szerelme (Schumann Dichterliebe című dalciklusára utalva) Ravelt, Kurtágot és Schumannt hívja segítségül a hangversenyciklus finom összefüggések lehetőségével átszőtt egészének megalkotásához.

A februári hangversennyel a halál sötét és heroikus mélységeiből induló sorozat a művészet és a szerelem elpusztíthatatlan energiáin át a Teremtésig ível anélkül, hogy enigmatikus zártságát túlságosan nyílt tervezéssel bontaná meg. Az ábrázolással fenntartott, óvatos viszonya Liszt eszméit tükrözi, amelyeket a zeneszerző szimfonikus költeményeinek előszavában fogalmazott meg: „Nyilvánvaló, hogy dolgok, amelyek csak tárgyilag jelennek meg érzékelésünknek, semmilyen módon nem szolgáltatnak a zenével egybeeső pontokat; a leggyatrább tájképfestőtanonc néhány krétavonással hűségesebb képet festene, mint a legjobb zenekarok összes lehetőségeivel rendelkező muzsikus. Ám ha ugyanezeket a dolgokat az álmok, az elmélkedés, az érzelmi lendület területére helyezzük át, vajon nem rokonok-e a zenével, s a zene nem lenne-e képes lefordítani őket saját titokzatos nyelvére?”

A zenekar
Pécs városának zenekara fennállásának csaknem kétszáz éve alatt a magyar kulturális élet elhanyagolhatatlan részévé vált. Történetének utóbbi ötven éve különösen gazdag eseményekben és elismerésekben. Az ötvenes évektől fogva az együttes jelentős szerepet vállalt a kortárs magyar komponisták, többek között Farkas Ferenc, Kadosa Pál, Maros Rudolf, Szervánszky Endre, Lendvay Kamilló és Balassa Sándor kompozícióinak bemutatásában. 1989-től, Howard Williams irányítása alatt repertoárjuk a századforduló nagy szimfonikus alkotásai felé bővült, ahogyan ezt Mahler összes szimfóniájának előadása is tükrözte. Nicolás Pasquet vezényletével 1994-től lemezre rögzítették Lajtha László valamennyi szimfonikus zenekari művét – a hiánypótló sorozat elkészítéséért az együttes 1998-ban Bartók–Pásztory-díjban részesült. A jelenlegi zeneigazgató és vezető karmester, Hamar Zsolt a 2000/2001-es évadtól vette át a zenekar irányítását. Munkájának köszönhetően a 2004 óta Pannon Filharmonikusok nevet viselő együttes mára magyar zenei élet egyik legérdekesebb színfoltjaként a kulturális élet élvonalába tartozik.

(2007. február 2. 19:30 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem – A Pannon Filharmonikusok hangversenye: Könyvek I. – Holt lelkek; Rachmaninov: Holtak szigete – szimfonikus költemény; Sosztakovics: I. Esz-dúr gordonkaverseny, op. 107; Janáĉek: Tarasz Bulba – zenekari rapszódia; km.: Onczay Csaba (gordonka); vez.: Martin Turnovský

2007. március 9. 19:30 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem – A Pannon Filharmonikusok hangversenye: Könyvek II. – A költő szerelme; Ravel: Nemes és érzelmes keringők; Kurtág: A megboldogult R. V. Truszova üzenetei, op. 17; Schumann: III. Esz-dúr, „Rajnai” szimfónia, op. 97; km.: Váradi Marianna (szoprán); vez.: Hamar Zsolt

2007. április 14. 19:30 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem – A Pannon Filharmonikusok hangversenye: Könyvek III. – Teremtés könyve; Haydn: A teremtés, Hob. XXI:2; km.: Kertesi Ingrid, Brickner Szabolcs, Kovács István (ének), Nemzeti Énekkar (karig.: Antal Mátyás); vez.: Hamar Zsolt)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Karinthy Vera: „Felelősséggel dolgozom a színház jövőéért”

A Karinthy Színház alapítójának lánya lapunknak úgy nyilatkozott, jelenleg tárgyalások folynak a színház jövőjéről, a támogatások lehetőségeiről.
Színház

„Praktikusan nekem is távoznom kell” – Megszólalt a Karinthy Színház egyik ügyvezetője

A produkciós vezetői feladatokat is ellátó Kerekes-Katz Petra, a Karinhty Színházat működtető kft. egyik tulajdonosa a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében azt írja, a korábbi művészeti vezetőhöz, Földes Eszterhez hasonlóan, „praktikusan” neki is távoznia kell.
Klasszikus

Anne-Sophie Mutter elkapta a koronavírust

A német hegedűművész bejelentette, hogy pozitív lett a COVID-19 tesztje. Bizakodik a felépülésben.
Tánc

„A humor minden karanténból kiszabadul” – Novák Ferenccel beszélgettünk születésnapján

A Kossuth-díjas koreográfus, rendező – a szakmában csak ’Tatának’ hívják – ma 89 éves. Születésnapján hívtuk föl, és most tudtuk meg tőle: 1 millió forintot ajánlott föl – a Magyar Táncművészek Szövetségén keresztül – tíz, a karantén miatt állás nélkül maradt táncosnak. Úgy gondolja: a Nemzet Művésze cím arra kötelezi őt, hogy visszaadjon a közösségének. Boldog születésnapot, Novák Ferenc!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Balázs János: Ez a kényszerleállás segít utat találni önmagunkhoz

A Fidelio „Művészi szabadság” című sorozatában ismert művészeket kérdezünk arról, mivel töltik az önkéntes izoláció napjait. Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész életében is változott néhány dolog: például több ideje jut ráérős beszélgetésekre, de nem érzi úgy, be lenne zárva.
Klasszikus gyász

Elhunyt Krzysztof Penderecki lengyel zeneszerző

Nyolcvanhat éves korában, hosszú és súlyos betegség után vasárnap elhunyt Krzysztof Penderecki neves lengyel zeneszerző, a kortárs zene kiemelkedő alakja - közölte a lengyel sajtó.
Klasszikus playlist

Klasszikusok merengős és borongós estékre

Zenei válogatásunk magányos vagy csöndes estékhez, amikor egy forró bögre teával az ember átadja magát a semmittevésnek, a meditációnak, majd előbb-utóbb az álomnak is.
Klasszikus hír

Anne-Sophie Mutter elkapta a koronavírust

A német hegedűművész bejelentette, hogy pozitív lett a COVID-19 tesztje. Bizakodik a felépülésben.