Klasszikus

Köpcös, borostás angyalok - Antonio Vivaldi: Stabat mater

2003.11.24. 00:00
Ajánlom
A Jacopone da Todinak tulajdonított, de valójában ismeretlen 14. századi francia ferences körökből származó középkori himnusz, a Stabat mater szinte keletkezése óta vonzó szöveg a zeneszerzők számára.

A kereszténység alapélményét, Jézus keresztre feszítését az anya szemszögéből fogalmazni meg a zenében: olyan kihívás ez, melynek nehéz ellenállni. Vivaldi Stabat materét a kor viszonyainak megfelelően természetesen nem belső szükséglet, hanem külső igény hívta életre. A 18. század elején a gondolák, karneválok, templomok, bordélyok és operák városában nem komponálhatott akárki egyházi zenét, s a szerzett privilégiumokat senki sem adta át szívesen másnak. Az ügyes Vivaldi-család azonban – kihasználva az apa, Giovanni Battista Vivaldi kapcsolatait a brescia-i udvarral – elérte, hogy Vivaldi zenésíthesse meg e Velencéhez közeli városka egyik 1712-es Mária-ünnepére a Stabat mater szövegét.

Vivaldi első kísérlete az egyházi zene területén olyan sikeres volt, hogy Velencében is híre ment, s 1713-ban az időközben betegség miatt visszavonuló Francesco Gasparinitől átvehette az egyházzene komponálásának jogát a Pio Ospedale della Pietàban, ebben a lelenc- és árvagyerekeket nevelő intézményben, ahol bő évtizede tanította zenére a tehetséges lányokat. És talán éppen az először a Stabat materben megmutatkozó vokális zenéhez való érzék az, aminek nyomán 1713-ban megkapja Vivaldi az első opera-megbízását, melyet több mint három tucat követ a következő három évtizedben.

Az életműben, ha nem is központi, de fontos szerepet játszó Stabat mater a 20. század közepéig ismeretlen maradt, pedig zenetörténeti jelentősége sem elhanyagolható: a Josquin, Lassus, Palestrina, Alessandro Scarlatti neve által fémjelzett Stabat mater tradíció, a tisztán vokális, többszólamú, „stile antico” hagyomány után Vivaldinál jelenik meg először a vers személyes, 18. századra jellemzően kantátaszerű, szólóénekre és zenekarra írott feldolgozásmódja. A zseniális kortárs, Pergolesi kicsit későbbi, jól ismert, ugyancsak f-mollban írott Stabat materének előképe. Bár míg ez utóbbinál két női szólistát, addig Vivaldinál egyetlen kontratenor szólamot kísér a zenekar.

És ez a kontratenor szóló Vivaldi Stabat materének új felvételén felkavaró intenzitással szólal meg. David Daniels, akiről nyugodtan kijelenthető, hogy korunk egyik legjelentősebb kontratenorja, a jól ismert ördögi hegedűs Fabio Biondival és együttesével vette lemezre a művet. Ritka minőségű kamarazene lett együttműködésük eredménye. Nemcsak azért, mert Danielsnek nincs szüksége levegővételre az énekléshez, és mert Biondi vonójára nem hat a gravitáció. Hanem azért is, mert ugyanúgy gondolkoznak Vivaldiról, a középkori ferences himnusz-szövegről és általában a zenéről. És mert feltehetően hasonló habitusú emberek. De talán nem is emberek.

A lemez kísérőfüzetében lévő képre tekintve, ahogy ez a két köpcös alak borostás, mosolygó arcával, ijesztő mélységű tekintetével ránk néz, önkéntelenül felmerül bennünk, hogy egykor talán az angyalok lehettek ilyenek. Akik tudvalevőleg férfiak voltak – esetleg köpcösek és borostásak –, s akik az isteni és az emberi szféra között éppen a zene segítségével közvetítettek. S talán ijesztő mélységű tekintetükkel.

Daniels és Biondi képesek megfesteni Vivaldi Stabat materének nóna- és szeptimugrásokra épülő, megrázó expresszivitású dallamosságát, kikeverni az f-moll sötét színét, megrajzolni a szólóhegedű és az ének fájdalmasan egybeolvadó kontúrjait. Az elmondhatatlan megfogalmazását kísérlik meg ezzel: megjeleníteni az anyát, aki végigköveti fia szenvedését, aki jelen van halálánál, s aki a teljes magányban halott fiát némán siratja. Az anyát, aki a megváltásban veszíti el, mi számára a legkedvesebb. Az anyát, kinek szenvedése semmihez sem hasonlítható, talán még a keresztre feszített fiú szenvedéséhez sem.

Hiszen mi a megváltás egy fiú elvesztéséhez képest?

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„Tudsz még hallgatni?” – Beszámoló a színházi alkotók tüntetéséről

A szabad színházért, a kultúra függetlenségéért szerveztek tüntetést december 9-én estére a Madách térre, és noha a bírált törvényjavaslat időközben módosult, sokan úgy érezték, ott a helyük a megmozduláson.
Színház

„A mi generációnk nem kapható a gyűlölködésre” – A 30 év alatti színművészek levele az Országgyűléshez

A december 9-én a szabad színházakért és a kultúra függetlenségéért meghirdetett tüntetésen Sodró Eliza, a Radnóti Színház művésze olvasta fel 111 harminc év alatti színművész levelét az Országgyűléshez.
Színház

Vidnyánszky az igazságtalanságok megszüntetését várja a törvénytervezettől

A Magyar Teátrumi Társaság elnöke az M1-nek nyilatkozott az új színháztörvénnyel kapcsolatban.
Plusz

Használt a tiltakozás? Végül nem bántaná az NKA-t az új törvényjavaslat

Nem szerepel a Nemzeti Kulturális Alap átalakítása a Nemzeti Kulturális Tanácsról szóló törvényjavaslatban, de a színházaknak közös fenntartási megállapodást kell kötniük a kormánnyal.
Színház

Újszínház: Nincs tudomásunk szexuális zaklatási ügyről

Közleményt adott ki az Újszínház, amelyben azt írják, nem történt hivatalos bejelentés zaklatási ügyben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Pozsonyi kórusversenyt nyert a Magnificat Leánykar

Kortárs és szakrális kategóriában is első helyezést ért el a Magnificat Leánykar egy pozsonyi kórusversenyen.
Klasszikus interjú

Liszt mindig forrófejű lázadó maradt – interjú Borbély Lászlóval

Liszt idős korában is forradalmár maradt, csak másért küzdött. Ez derül ki Borbély László új albumából, amelyen a mester kései műveit hallhatjuk. De a zongoraművésznek egy második lemeze is megjelent a napokban, ezen a Goldberg-variációkat találjuk.
Klasszikus gyász

Elhunyt Friedrich Ádám Liszt-díjas kürtművész

Életének 82. évében elhunyt Friedrich Ádám Liszt-díjas kürtművész - közölte hétfőn a Zeneakadémia.
Klasszikus ajánló

Áthallások – az Egri & Pertis Zongoraduó új koncertsorozata a BMC-ben

Milyen maszkban pantomimozott volna Debussy? Mi köze volt Faurénak a bergamaszkokhoz? Sétált-e Händel London komédiás negyedében, és mit talált Sztravinszkij Petruska szobájában?
Klasszikus galéria

Láttál már hangszobrot?

Élmény marad – különleges hangszobor-kiállítással készül az ünnepekre a Müpa és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Világsztárok által aláírt hangszobrokból és egy közel öt méter magas, függesztett elemből álló grandiózus installáció várja a látogatókat az ünnepi készülődés jegyében a Müpa Zászlóterében december 5-től.