Klasszikus

Korai Karajan

2004.08.16. 00:00
Ajánlom
Herbert von Karajan, úgy tűnik, nem járt jól azzal, ahogy önképét kiépítette. Lehet, hogy eljön majd az idő, amikor kizárólag művészetével foglalkozunk, most azonban neve sokak számára szitokszó, a „tiszta zene” eltorzításának szinonimája, alakja pedig a szerepe-tévesztett maestróé, aki egyszerre zsarnok, selyemfiú, hangmérnök, repülőgép-pilóta és impresszárió, fiatal művészek melegágya stb. Holott aki nem csak olvas (ír) róla, hanem hallgatja felvételeit is, annak tudnia kell: a kép sokkal összetettebb.

Ha emberileg nem is kell, hogy szeressük, és ha művészetének vannak laposabb, unalmasabb oldalai (talán épp az önreklám miatt vagyunk ezekre túlérzékenyek, gondoljunk a négy teljes Beethoven-szimfóniaciklusra, melyek közül egyik se jó), azért ha azt mondom: Carmen, Rózsalovag, Cosí fan tutte, sokaknak fog az ő neve elsőként eszébe jutni.

Csajkovszkij esetében nem tudom, mi a helyzet – kései felvételei szépek, de gyakran pontatlanok. A személyiség és az énkép fontos része, hogy pl. a legismertebb Patetikus szimfónia-felvételének harmadik tételében a cintányér rosszkor lép be, nem is egyszer, hanem valamennyi analóg helyen. (Hogy nehogy elfogultsággal vádoljanak, hisz’ az inkriminált lemez Deutsche Grammophonnál készült, megemlítem, hogy az EMI-nál felvett Dvořák VIII. szimfónia 2. tételében az üstdob ütöget mellé; és az is jellemző, hogy épp ebből a műből az utolsó felvétele – DG – talán a legszebb minden VIII. szimfónia közül).

Sokan azt állítják, Karajan nagyon tehetségesnek indult (az öreg Furtwänglerrel féltékenyen fúrták is egymást rendesen), aztán „elkurvult”, a hetvenes években csupa rosszat alkotott, de bezzeg öregkorára „letisztult”. Ez is marhaság, Karajannak nincs olyan korszaka, melyből ne tudnánk ragyogó vagy épp kutyaütő felvételeket citálni. Így jelen cikk címe is megtévesztő: a Deutsche Grammophon olcsó archív lemezén most megjelent Csajkovszkij Patetikus csupán egy a karmester korai felvételei közül.

Mégis: már itt hallatszik valami, ami alapján Karajant könnyű felismerni. Szerencsés helyzetben vagyunk, ugyanis 1939-ben keletkezett ez a felvétel, egy évvel Furtwängleré után, egy, illetve két évvel Toscanini és Mengelberg legismertebb felvételei előtt. A felsorolás nem csak azt mutatja, hogy Csajkovszkij népszerű volt ekkoriban, hanem arra is figyelmeztet: a Deutsche Grammophon már ekkor is az ifjú titánt bízta meg egy korszakos mű bejátszásával. (Az nem derül ki a lemezről, hogy az orosz szerző művét a Molotov–Ribbentrop-paktum megkötése előtt vagy után rögzítették...)

Karajan már ekkor a szépséget tolja előtérbe. Mengelberg előadása részletgazdagabb, Furtwänglerében nagyobb csúcspontok vannak, Toscanini nyersebb és erőteljesebb. Karajanéban viszont van valami olyan sírnivaló szépség, mely mellett nem mehetünk el szó nélkül. És azért nem gyenge ez az előadás sem: az első tétel nagyszabású szerkezete világosan átjön, hatalmas tetőponttal és a végén lecsillapodással. Ez alapján akár a legnagyobbakkal is összemérhető Karajan felvétele. A második tétel kicsit unalmasra sikeredik, igaz, itt figyelhető meg legékesebben az a széles vonóshangzás, melyről Karajant későbbi felvételein is oly könnyű felismerni. A harmadik tételben kiemelném a szólamarányokat – ez is karajani tulajdonság, de a későbbiekhez képest nagy erénye az 1939-es felvételnek, hogy mer „szögletesebb”, nyersebb lenni. Utóbb Karajan a négy tételt karakterben közelebb hozta egymáshoz. A negyedik tétel aztán ismét szépen építkezik, és érdemes megfigyelni, milyen „hifi” a hangzás: hatalmas a dinamika, minden szólam hallható (és nem zavaró, hogy nem eliminálták teljesen az alapzajt). Egyszóval ez az igen jó Patetikus szimfónia-előadások közé tartozik, és bátran ajánlható történelmi helye miatt mindazoknak, akik nem csak 3 (esetleg 4) D-s felvételekben hajlandóak gondolkodni.

A Moldva 1940-es felvétele ennyire nem egyedi – és nem is szól ennyire szépen. Egészen az 5 és feledik percig, mikor elkezdődik két perc olyan gyöngyöző hullámjáték, amilyenre kevés példát ismerek. Sajnos a mű végi rézfúvós állások inkább a cseh (ekkor helyesebb talán böhmöt mondani) rezesbandákat idézik. Ettől legalább egyedi az előadás, amelyre inkább jellemző a széles (szinte már giccsbe hajló), éneklő dallamvezetés, mint az erőteljesség. Ennek ellenére azt gondolom, érdemes beszerezni ezt a lemezt, már csak az ára miatt is.

(Csajkovszkij: VI. (Patetikus) szimfónia, op. 74; Smetana: Moldva; km.: Berlini Filharmonikus Zenekar; vez.: Herbert von Karajan (1939, 1940) – Deutsche Grammophon Eloquence Dokumente 4775027)

(A szerző az EMI munkatársa)

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Klasszikus

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Magyar Valentin: „Minél szélesebb repertoár kiépítése a célom”

Az ifjú zongoraművész neve nemcsak a szakmabeliek, de a zenerajongók körében is egyre ismerősebben cseng. Rendszeres szereplője a hazai és külföldi koncertéletnek, feltűnt a Virtuózok televíziós tehetségkutatóban is, nemrég pedig weimari versenyeredményétől volt hangos a sajtó. Most az MVM Zrt. jóvoltából frissen átadott Junior Prima díja kapcsán beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Koncerttel és parfümmel ünnepli 210 éves jubileumát a Pannon Filharmonikusok

A december 9-én a Kodály Központban és december 10-én a Müpában elhangzó est programján a zenekar alapítójának, Lickl Györgynek egy ősbemutatója is szerepel.
Klasszikus hír

Próbaéneklést hirdet a Magyar Rádió Énekkara

A Magyar Rádió Énekkara próbaéneklést hirdet határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott tenor és basszus énekművész állásra. Jelentkezési határidő: 2022. január 6.
Klasszikus magazin

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus ajánló

Fiatal karmestertehetség vezényli az Óbudai Danubia Zenekart

Holly Hyun Choe, az Eötvös Péter Alapítvány mentorprogramjának résztvevője lesz az Óbudai Danubia Zenekar december 7-i koncertjének karmestere. A műsoron a szintén mentorált zeneszerző, Donghoon Shin egy műve is elhangzik.