Klasszikus

Kortárs zenei márkaépítés

2004.02.07. 00:00
Ajánlom
A Midemen kortárs zeneszerzői díjjal (Living Composer Award) kitüntetett Eötvös Péterre – aki néhány héttel ezelőtt ünnepelte hatvanadik születésnapját – kétségkívül illik a világpolgár kifejezés. Székelyudvarhelyen született, Budapesten és Kölnben tanult, Párizsban és Londonban dolgozott, Hollandiában alapította meg saját intézetét. Igazi zenei anyanyelvének mégis a széki magyar és román népdalokat tartja.

Guruk nyomdokain

Az erdélyi születésű zeneszerző és karmester a budapesti zeneakadémiai diploma után 1966-ban, huszonkét éves korában, DAAD-ösztöndíjasként került az NSZK-ba, ahol a korszak meghatározó komponistája, Karheinz Stockhausen mellett kottamásolóként kezdett. Hamarosan már Stockhausen kölni székhelyű együttesének zongoristája, ütőse, hangmérnöke, stúdiójának állandó munkatársa lett. Németországi korszaka tizenhárom évig tartott, majd Párizsba költözött, ahol egy másik zeneszerző guru, Pierre Boulez együttese, az Ensemble InterContemporain karmestere és zeneigazgatója volt. "Stockhausen stúdiójában tanultam meg a zenei alapelemek lényegét, s olyan tapasztalatokat szereztem, mint egy fizikus vagy kémikus, aki a lehető legrészletesebben behatolhat az általa kutatott anyagba. A Stockhausenhez fűződő kapcsolatot részben a véletlennek köszönhettem, Boulez viszont azért választott engem, mert olyan karmestert keresett, aki egy személyben zeneszerző és elektronikus zenei szakember is" – idézi fel pályájának korábbi, fontos periódusait Eötvös Péter.

A kilencvenes évek elején jutott el odáig, hogy önállósította magát: Hollandiában létrehozta a fiatal zeneszerzők és karmesterek posztgraduális kortárs zenei képzésével foglalkozó Nemzetközi Eötvös Intézetet. Bár az intézet működése nem rendszeres, mégis van rá igény, mert a zeneakadémiai oktatás világszerte nagyon konzervatív, és a növendékek gyakorlatilag Eötvöstől tanulják meg a modern zene előadói gyakorlatát. Vannak passzív és aktív kurzusok: az előbbinél "egy-egy kortárs zenemű nyilvános előadása előtt a hallgatókkal elemezzük a partitúrákat, s olyan vezénylési technikákat próbálunk ki, amelyek megfelelnek az adott darab speciális követelményeinek". Az aktív kurzusok résztvevői viszont a közös elemző és próbaidőszak után "élesben" – koncerteken, fesztiválokon – is bemutatkozhatnak.

Zeneszerzőként az igazi nagy kiugrást a Három nővér című opera hozta meg Eötvösnek – igaz, ekkor már régóta kizárólag megrendelésre komponált. Jelenleg három versenymű és négy újabb opera készül műhelyében; Angels in America című új zenedrámáját még idén bemutatják a párizsi Chatelet Színházban. Hatvanadik születésnapja alkalmából Eötvös-sorozatot, úgynevezett rezidens zeneszerzői programot terveznek Párizsban és Frankfurtban, Londonban és Lisszabonban, Bázelben és nem utolsósorban a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. Naptárában évekre előre nehéz szabad időpontot találni: gondosan megtervezi, és tudatosan, lépésről lépésre megvalósítja az újabb és újabb projekteket, zeneműveket.

A magyar kapcsolat

Eötvös Péter számára mindig is nagyon fontos volt a "magyar kapcsolat": bár csaknem négy évtizede külföldön él, sosem szakadt el igazán a hazai zeneélettől, bár nem is kapcsolódott hozzá intézményesen. A hetvenes években "kültagja" volt a progresszív kísérleteiről ismert Új Zenei Stúdiónak, később egyik meghatározó tanáregyénisége és megújítója a szombathelyi Bartók Fesztiválnak. Dolgozott a Fesztiválzenekarral és a Nemzeti Filharmonikusokkal, tanácsadója volt a modern művészetre specializálódott Budapesti Ôszi Fesztiválnak, részt vett az ÚMZE Kamaraegyüttes elindításában. Azt mondja, az a hatékony kapcsolatrendszer, amit Európában kiépített, nem jöhetett volna létre, ha "életvitelszerűen" Magyarországon marad. Külföldi tevékenysége így is a magyar zene nemzetközi elismerését, elfogadását szolgálja, de ez csak úgy lehetséges, hogy mindennap találkozik a megfelelő emberekkel, mert világszerte rengeteg koncertet vezényel, s különböző versenyek zsűrijébe is meghívják. Úgy érzi, mindig visszajött Budapestre, ha valami új, izgalmas feladatot kellett megoldani, vagy ha segíteni kellett egy ígéretes ötlet megvalósításában, s ez talán többet ér, mint ha hosszú időn át egyetlen intézményhez kötődött volna.

Eötvös és a magyarországi zeneélet kapcsolatában a kilencvenes évek végén új fejezetet nyitott a BMC Records hanglemezkiadó felbukkanása. A kiadó bázisául szolgáló Budapest Music Center – mint magánerőből létrehozott magyar zenei információs és promóciós központ – 1996-ban kezdte meg működését a ferencvárosi Lónyay utcában, az egykori Na-Ne Galéria helyén. Vezetője az alapítás óta Gőz László harsonaművész, akit évtizedeken át elsősorban a dzsessz világában ismertek, de a BMC tevékenységét a klasszikus és kortárs zene felé is kiterjesztette. Nyolc év alatt Gőz és csapata komoly eredményeket ért el: internetes zenei adatbázist fejlesztettek ki, nemzetközi kapcsolatrendszert építettek ki, s az általuk kiadott kortárs zenei, illetve dzsesszlemezek közül egyre több talált Nyugat-Európában is kedvező fogadtatásra. A kulturális értékek közvetítéséhez szükséges forrásokat keresztfinanszírozással (vagyis más tevékenységeik bevételéből), illetve hatékony, ügyes lobbizással teremtik elő. Az idei Midemen nemcsak lemezkiadóként, hanem a cannes-i fesztiválpalota Riviera épületében felállított magyar stand koordinátoraként, technikai kivitelezőjeként, programszervezőjeként is részt vettek – ugyancsak sikerrel.

A BMC-nek vitathatatlanul Eötvös Péter az első számú művésze: Atlantis című grandiózus kompozíciójának kiadásával nyitottak, majd az idei Cannes Classical Awards kategóriadíjával kitüntetett Vocal Works (Vokális művek) következett, amely 1968 és 1998 között készült darabokból válogat. A sort azt a CD folytatta, amelyen Eötvös ZeroPoints című darabja és Beethoven V. szimfóniájának sajátos újraértelmezése hallható. Ezután jött az Elektrokrónika, az Ima, az Intervalles-Intérieurs és a Szélszekvenciák. Eötvös és a BMC együttműködése idén is folytatódik: a napokban jelent meg a Snatches című album, amelynek nyitószáma a dupla csövű trombitára, narrátorra és zenekarra írt Snatches of a Conversation; ezt a szóló trombitára és zenekarra komponált Jet Stream, a szóló harsonára és big bandre írt Paris–Dakar, végül a Le Balcon című opera témáiból született dzsessz-improvizációk követik. A Snatches of a Conversation és a Paris–Dakar azon a cannes-i koncerten is elhangzott, amelyet – ugyancsak a Midem keretében – Eötvös születésnapja tiszteletére rendeztek a fesztiválpalotában, túlnyomórészt magyar közreműködőkkel.

A magyar kortárs zene három karizmatikus egyénisége közül kettő – Kurtág György és Ligeti György – életművét külföldi kiadók gondozzák. A Ligeti-életműsorozatot a Sony kezdte és a Teldec folytatta, Kurtág alkotásait pedig jórészt a német ECM adja ki. Ezért is nehéz túlbecsülni annak jelentőségét, hogy Eötvös Péter újabb kompozíciói évek óta hazai kiadásban jelennek meg, s az Eötvös–BMC kapcsolatból mostanra önálló magyar kortárszenei márka jött létre. Ez is országimázs, a jobbik fajtából.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Székely Krisztát, Kováts Adélt és a kolozsvári társulatot is díjazta a POSZT

A XVIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó szakmai, színész- és közönségzsűrije idén is döntött a fesztivál díjairól. A Kolozsvári Állami Magyar Színházé a legjobb előadásnak járó elismerés, a Fidelio támogatásával átadott legjobb 30 év alatti színésznőnek járó díjat Szakács Hajnalka vehette át. Íme a díjazottak listája!
Zenés színház

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.
Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Vizuál

Frida Kahlo személyes tárgyai a Victoria és Albert Múzeumban

A Frida Kahlo: Making Her Self Up (Hogyan építette fel magát Frida Kahlo) című kiállítás több mint 200 tárgyat mutat be a művész mexikóvárosi szülőházából, a Kék Házból, ahol 1954-ben, 47 éves korában meghalt. Festményei július elején Budapestre érkeznek.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus fszek

Új helyre költözik a FSZEK Zenei Gyűjteménye

Épületfelújítás miatt augusztus 6-ától várhatóan 2019 augusztusáig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának épületében működik a Zenei Gyűjtemény.
Klasszikus díszpolgár

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Klasszikus

Ha kottát nyomtatsz egy pólóra, legalább csináld jól

Valami nagyon nem a kotta szerint alakult az Amazonon.
Klasszikus gyász

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.
Klasszikus virtuózok

Daganatos betegségből gyógyuló sorstársainak gyűjt a Virtuózok döntőse

Lukács Gergely tavaly a döntőig jutott a Virtuózok tehetségkutató műsorban. A tubaművész most egy fontos ügy érdekében kéri közönségének támogatását. A rákból felépült művész a Démétér ház daganatos betegségből gyógyuló lakóinak szeretne segíteni, akik ugyanazt a nehéz utat járják végig, amit egykor ő.