Klasszikus

Kortársai zenészként és orgonaszakértőként ismerték

270 éve halt meg Johann Sebastian Bach
2020.07.28. 20:30
Ajánlom
Bárki viheti annyira mint ő, ha kitartóan gyakorol - vélekedett minden idők egyik legnagyobb zenei lángelméje. 1750. július 28-án halt meg Johann Sebastian Bach, aki más jelölt hiányában kapta csak meg a Tamás-templombeli állást.

1685. március 21-én született egy nagy múltú eisenachi zenészcsalád nyolcadik gyermekeként. Tízévesen maradt árván, ettől kezdve legidősebb bátyja nevelte. Szépen csengő szoprán hangja révén kerülhetett gimnáziumba, amikor hangja mutálni kezdett,

szükség esetén hegedült vagy orgonált, és megtanulta az orgonaépítés művészetét, az általa túl nehéznek ítélt kottákat éjszakánként, holdfénynél másolta magának.

Bach-1725-Organ-165434.jpg

Johann Sebastian Bach 1725-ben (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

Tanulmányait követően számos városban működött orgonistaként és karmesterként, a népes Bach-famíliából ő tett szert a legnagyobb hírnévre. 1707-ben Mühlhausenben születtek első kantátái és egyik legismertebb műve, a d-moll toccata és fúga. A weimari időszakra (1708-1717) esett első nagy alkotó periódusa: itt írta számos orgonaművét és kantátáját, és kezdett tanítani.

A nagyherceg annyira megkedvelte, hogy amikor Bachot Köthenbe hívták, csak négyhetes szobafogság után engedte el.

Ott írta zenekari szvitjeit, csembaló- és hegedűversenyeinek többségét, a Das Wohltemperierte Klavier első darabjait, valamint a brandenburgi őrgróf megrendelésére a hat Brandenburgi versenyt. A kottákat a megrendelő korai halála miatt sokáig csomagolópapírnak adták el, és csak véletlenül menekültek meg, amikor egy szakértőhöz kerültek.

Johann_Sebastian_Bach_Denkmal_Leipzig-203147.jpg

A lipcsei Tamás-templom (Fotó/Forrás: Wiki)

Bach 1723-ban nyerte el a lipcsei Tamás-templom kántori és zeneigazgatói állását, de csak több jelölt visszalépése után.

A helyi tanács úgy értékelte, hogy a legkülönb helyett a középszerrel kellett megelégedniük, sem művészetét, sem zsenialitását nem értették és nem értékelték.

Helyzete csak évek múlva rendeződött, és végül 27 éven át tevékenykedett a templom karnagyaként. Iskolai és templomi munkája mellett 1729-ben átvette a Collegium Musicum vezetését is, ami még az ő rendkívüli teherbírását is próbára tette. Hetente kellett új kantátákat írnia, emellett egyházi és világi zenék sorát komponálta, köztük a János- és a Máté-passiót, a monumentális h-moll misét, a Karácsonyi oratóriumot, a Kávé- és a Parasztkantátát, a Goldberg-variációkat. Utóbbi előadója, Bach egyik tehetséges tanítványának nevét őrzi, 1955-ös Glenn Gould-féle felvétele minden idők legismertebb zongoralemeze.

Bach az 1740-es évektől sokat utazott II. (Nagy) Frigyes porosz király potsdami udvarába, ahol fia, Carl Philipp Emanuel udvari zenészként szolgált, itt született a Musikalischer Opfer ciklus a zenekedvelő király által feladott témákra. Élete utolsó éveiben cukorbetegségével összefüggő szembaj kínozta, a befejezetlenül maradt A fúga művészetét már csaknem vakon komponálta.

A hangszeres polifónia legnagyobb mestere, a zenetörténet óriása 1750. július 28-án halt meg Lipcsében. Két házasságából húsz gyermeke született, közülük több hozzá hasonlóan a zenei pályát választotta.

Halálát követően több műve elveszett, egy időre őt is elfeledték, és csak Mendelssohn "fedezte fel".

Elias Gottlob Haussmann: Johann Sebastian Bach, 1746 (Forrás: Wikipédia)

Elias Gottlob Haussmann: Johann Sebastian Bach, 1746 (Forrás: Wikipédia)

Kortársai elsősorban a kiváló csembalóművészt, orgonistát és orgonaszakértőt tisztelték személyében, és nem a máig csodált művek komponistáját. Az opera kivételével minden műfajban alkotott, kedvencei a korálok, a kánonok és a fúgák voltak. Munkásságának hatása felmérhetetlen, a B-A-C-H motívumot többen is feldolgozták. A műveinek azonosítására szolgáló BWV (Bach Werke Verzeichnis) jegyzék több mint ezer tételre terjed ki. A szerénységéről ismert zenei zseni titkának a szorgalmat tartotta, és úgy vélte:

bárki viheti annyira mint ő, ha kitartóan gyakorol.

Bach emlékére 1904 óta minden évben fesztivált, 1950 óta pedig nemzetközi zenei versenyt rendeznek Lipcsében, ahol 2010-ben adták át a megújult Bach-archívumot és a munkásságát bemutató, kibővített múzeumot, amelybe öt évvel később került vissza a komponista leghíresebb, Elias Gottlob Haussmann által 1746-ban festett portréja. 2014-ban előkerült egy másik, sokáig eltűntnek hitt portréja is az 1730-as évekből, amely az eisenachi szülőházában működő múzeumban látható. A Nemzetközi Bach Akadémiát 1981-ben alapította Stuttgartban a zenetudós Helmuth Rilling, aki 2000-ben 172 CD-n adta közre Bach teljes életművét. Bach születésének 333. évfordulóján, 2018-ban Bach 333 címmel 222 CD-lemezen, több mint 750 neves művész és zenekar tolmácsolásában jelent meg összes műve. A kiadvány 280 órányi zene mellett többek között két könyvet és Sir John Eliot Gardiner, a Bach Archívum elnökének a komponista életéről készült filmjét is tartalmazza.

A h-moll mise kézirata 2015-ben felkerült az UNESCO világ emlékezete programjának listájára.

Születésnapjához kapcsolódva a világ számos városában megrendezik a Bach in the Subways (Bach az aluljárókban) nevű eseményt, amelyet 2010-ben Dale Henderson amerikai csellista indított el New Yorkból - március 21-én aluljárókban és köztereken való zenéléssel, nyitott koncerttermekben és templomokban felcsendülő muzsikával ünneplik a zenetörténet egyik legnagyobb alakját. Az eseménysorozathoz Magyarország a Bach mindenkinek fesztivállal csatlakozott 2015-ben.

Magyarországon 2014-ben Cegléden adták át az első olyan orgonát, amely mindenben hűen követi a Bach által ismert és használt barokk hangszerek mintáját. Budapesten, a Hold utcai református templomban a reformáció 500. évfordulóján, 2017-ben avatták fel a Bach-orgonát, amely a zeneszerző korabeli historikus hangszerekhez hasonló adottságokkal rendelkezik. Budapesten 1990 óta szerveznek június első hetében Bach-fesztivált. A Müpában 2014-ben Bach műveiből rendezték meg a hagyományos zenei maratont, az épületben születésének 330. évfordulója alkalmából 2015-ben 24 órán át szólt orgonamuzsikája.

8 dolog, amit kevesen tudnak Bachról

Kapcsolódó

8 dolog, amit kevesen tudnak Bachról

Johann Sebastian Bach a barokk zene géniusza, akit ma is a zene alfája és omegájaként emlegetünk. Cikkünkben élete néhány izgalmas momentumát emeltük ki.

Elveszett Bach-passiók nyomában

Elveszett Bach-passiók nyomában

A legvadabb becslések szerint Bach műveinek fele elveszett, ezek közül pedig kitüntetett érdeklődés övezi a passiókat. Valóban írt Márk és Lukács evangéliumai alapján is oratóriumot a Tamás-templom kántora?

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

„Fel kell találni magunkat” – Interjú Bretz Gáborral

Bretz Gábor az Opera állandó művésze, aki az elsők között kapta meg a Kamaraénekesi címet, egy-egy évad során több szerepet is alakít. Legutóbb a – címlapfotót is inspiráló – Don Carlos online premierjén láthattuk. A világhírű basszbaritonnal a pandémia teremtette kihívásokról, az énektanítás rejtelmeiről és arról is beszélgettünk, mit kívánna egy jótündértől.
Színház

Új bemutatókkal kezdi jubileumi évadát a Vígszínház

Több mint 90 éves hagyományát követve a Vígszínház május 1-jén megkezdte a következő évad bérleteinek értékesítését. Bár egyelőre csak decemberig hirdettek műsort, az elmúlt időszak közönség előtt be nem mutatott előadásai mellett újdonságokat is tartogat a 2021/2022-es szezon.
Klasszikus

A Liszt Ferenc Kamarazenekar Juliane Banse operaénekessel és Várdai Istvánnal búcsúztatja az évadot

Nemcsak különleges vendégekkel, hanem izgalmas átiratokkal is készül a 2020/21-es zeneakadémiai évad online szezonzáró koncertjére a Liszt Ferenc Kamarazenekar. Az együttes május 14-én először Várdai Istvánnal Bach-szonátát játszik kamarazenekari felállásban, ezt követően a világhírű Juliane Banse közreműködésével Mendelssohn jól ismert dalai csendülnek fel új köntösbe bújtatva.
Klasszikus

„Újraéled a karanténba zárt kultúra”- kihirdette a Budapesti Fesztiválzenekar 2021–22-es évadát

Fischer Iván rendezte új operaelőadás, Richard Strauss-maraton és nemzetközi sztárok, köztük Danyiil Trifonov vagy Jordi Savall is szerepelnek a Budapesti Fesztiválzenekar 2021–22-es évadjában.
Könyv

Irodalmi kvízkötetet jelentetett meg a POKET

A Zsebkvízzel a szerkesztők az offline, kézzel fogható játék élményét szeretnék elősegíteni a hosszú, korlátozásokkal és online jelenléttel teli időszak után.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Haydn és magyar nóta az Óbudai Danubia Zenekar online kínálatában

Az Óbudai Danubia Zenekar május 15-én a Best of BMC sorozat keretében Haydn műveit szólaltatja meg, míg május 22-én a magyar nóta értékeit felvillantva, Liszt Ferenc valamint Brahms művei mellett, Ott Rezső kifejezetten erre az alkalomra írt szimfonikus magyar nótacsokrát játssza.
Klasszikus hír

„Újraéled a karanténba zárt kultúra”- kihirdette a Budapesti Fesztiválzenekar 2021–22-es évadát

Fischer Iván rendezte új operaelőadás, Richard Strauss-maraton és nemzetközi sztárok, köztük Danyiil Trifonov vagy Jordi Savall is szerepelnek a Budapesti Fesztiválzenekar 2021–22-es évadjában.
Klasszikus hír

A Liszt Ferenc Kamarazenekar Juliane Banse operaénekessel és Várdai Istvánnal búcsúztatja az évadot

Nemcsak különleges vendégekkel, hanem izgalmas átiratokkal is készül a 2020/21-es zeneakadémiai évad online szezonzáró koncertjére a Liszt Ferenc Kamarazenekar. Az együttes május 14-én először Várdai Istvánnal Bach-szonátát játszik kamarazenekari felállásban, ezt követően a világhírű Juliane Banse közreműködésével Mendelssohn jól ismert dalai csendülnek fel új köntösbe bújtatva.
Klasszikus hír

Mesterhangszerek használatára lehet pályázni

A Magyar Állami Operaház pályázatot hirdet magyar állampolgárok, valamint felsőfokú zenei végzettséggel rendelkezők számára: állami tulajdonban lévő mesterhangszerek több évre szóló használatára lehet jelentkezni.
Klasszikus újranyitás

A közönséget is várják a Cziffra György-emlékév következő koncertjére

Az első, közönség számára is nyitott koncertet május 11-én tartják Szegeden, a Nemzeti Színházban. Az Hommage a Cziffra elnevezésű esten Szabó Marcell zongoraművész és a Szegedi Szimfonikus Zenekar lép fel, vezényel Medveczky Ádám.