Klasszikus

Kórusokkal Európáért

2015.05.06. 06:58
Ajánlom
Magyarország második alkalommal rendezheti meg az EUROPA CANTAT-ot. A fesztivál kulturális jelentőségéről és a magyar kórusok helyzetéről az Európai Kórusszövetség - Europa Cantat elnökével, Móczár Gáborral beszélgettünk. INTERJÚ

- Mi valójában az EUROPA CANTAT?

- Tulajdonképpen egy nemzetközi megarendezvény köntösébe öltöztetett védjegy. A kiindulási ötlet az volt 1959-ben - amikor a II. világháború után majd' 15 évvel is még komoly volt a feszültség az egykori szembenálló országok között -, hogy olyan zenei mozgalom jöjjön létre, amelynek keretében kórusműhelyekbe szervezett közös tanulás által fiatalok megismerkedhetnek egymás kultúrájával, hogy az új generáció soha többé ne akarjon háborúzni egymással. Ez a fesztivál - amely 1961 óta háromévente más-más európai városban kerül megrendezésre - a zászlóshajója az Európát behálózó civil szervezetünknek, amely 2011 óta Europa Cantat, magyarul Európai Kórusszövetség néven működik.

- Mikor rendezhette meg Magyarország először a fesztivált?

- Fontos leszögezni, hogy a kezdetekben nyugat-európai országokra épülő szervezetről beszélhettünk. Magyarország - elismert kórusnemzetként és zenepedagógiai nagyhatalomként - később tudott csatlakozni, és 1988-ban Pécs első közép-kelet-európai városként rendezhette meg a fesztivált. Ez különleges eredmény, hiszen két évvel a vasfüggöny leomlása előtt Magyarországnak ez a rendezvény jelentette a kulturális nyitás egyik első lehetőségét. Azt, hogy a fesztivált végül valóban megrendezik, talán csak a KÓTA akkori elnöke, Maklári József és a fesztivál művészeti vezetője, Tillai Aurél hitték el.

- A szervezet elnökeként mi az, amit fontosnak tartasz?

- 2005-ben kezdtük el a közös munkát egy közép-kelet-európai regionális iroda létrehozásával, amihez tizennyolc ország tartozott a térségünkből. Új együttműködéseket, karnagy-, kórus- és kórusrepertoár-cseréket szerveztünk, képzési lehetőségekbe vontuk be ezeket az országokat. Így sikerült kapcsolatokat kiépíteni a volt szovjet és jugoszláv tagállamokkal is, akik közül Szlovéniát, Szerbiát és Horvátországot vendégül is látjuk az idei fesztiválon.

- Miben látod Pécs sikerét?

- Az EUROPA CANTAT megrendezésére mindig pályázni kell. Komoly anyagi garanciákat kell letenni, művészeti elképzeléseket, tervezett szakmai együttműködéseket kell bemutatni. 2010-ben Pécs volt Európa kulturális fővárosa, és a sikeres Pécs Cantat 2010 - Európa Éneklő Kulturális Fővárosa kórusfesztivál után, a gazdasági krízis kellős közepén alakult ki az az eufórikus érzés, hogy ismét Magyarországra kell jönnie az EUROPA CANTAT-nak. Költségvetési támogatási garanciával a kezünkben, a pécsi szervező csapattal és a hazai kóruséletet képviselő KÓTA támogatásával gazdag szakmai programot állítottunk össze, amely a közép-európai térségre, a népzenei és zeneoktatási hagyományokra, a multikulturális Pécs mint a Balkán kapuja koncepcióra támaszkodik. Az utolsó körökben lemaradó másik két pályázó, Graz és Örebro előtt egyhangúlag Pécs nyert.

- Milyen együttműködések tudtak létrejönni?

- Elsőrangú zenei, produkciós és kommunikációs partnerségi kapcsolatokkal büszkélkedünk. Csak néhányukat említve kiemelt partnerünk a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft., azonnal utat találtunk a Filharmónia Magyarországhoz, és büszkén hirdetjük, hogy a Pannon Filharmonikusok a fesztivál hivatalos zenekara.

- Hogyan látod hazánkat a nemzetközi kóruséletben?

- Azt mindenképpen szeretném kiemelni, hogy Magyarország komoly nemzetközi elismertségnek örvend, mindmáig kórusnagyhatalom vagyunk. Azonban nem egy helyen hallani, hogy a Kodály-módszer alkalmazásában számos ország lekörözött minket. Ennek következményeit leglátványosabban a nemzetközi kórusrendezvényeken lehet észrevenni, ugyanis a magyar kórusok nagy és széles jelenléte egyre inkább visszaszorul. Van ugyan hazánkban számos példa értékű, zászlóvivő kórusműhely - kiragadott példaként említhetem a Cantemus Kórusintézményt Nyíregyházán, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolát, a Városmajori Gimnáziumot és a Marczibányi téri Kodály Iskolát Budapesten -, de erős fenntartói támogatás, elegendő számú énekóra és szakos énektanár, karvezető nélkül a legtöbb helyen folyamatos, napi küzdelem zajlik a kórusélet fenntartásáért. Nemzetközi visszajelzés, hogy a magyar kórusok által énekelt repertoár az esetek többségében konzervatív, nehezebben nyúlnak új stílusirányzatokhoz. Komoly szükség van tudatos nyitásra, hogy egészséges egyensúly jöjjön létre a 20. századi magyar zeneszerzők által zenepedagógiai céllal írott, értékközpontú kórusrepertoárral. Az EUROPA CANTAT erre is kitűnő lehetőséget biztosít.


A magyar szakemberek az EUROPA CANTAT színes és gazdag programjaira továbbra is jelentkezhetnek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Szabó István filmje nyitja a ma kezdődő Magyar Mozgókép Szemlét

A szombatig tartó rendezvényen 59, Magyar Filmdíjra jelölt művet, valamint számos versenyen kívüli filmet vetítenek a Corvin moziban.
Vizuál

Szabó István nem veszi át életműdíját

Az Oscar- és Kossuth-díjas rendező kitüntetését a közelmúltban többen kritizálták Szabó István ügynökmúltja miatt.
Klasszikus

A lipcsei kántor, aki mindannyiunkat összeköt – Jön a Bach Bridges fesztivál

Bach és Beethoven lesz a főszereplője az idei Bach Bridges Fesztiválnak március 31. és április 3. között a Budapest Music Centerben. A két korszakalkotó zseni munkássága a jelenkor perspektívájából és a nyugatitól eltérő esztétika fénytörésében is megmutatkozik a fesztivál változatos programjában.
Klasszikus

A mi Kodályunk – Zenés ismeretterjesztő film a mozikban

Március 6-a Kodály Zoltán, a világhírű zeneszerző és népzenekutató halálának évfordulója. A 20. század korszakalkotó zenetudósa előtt tisztelegve, március 11-től érkezik a mozikba A mi Kodályunk című rendhagyó dokumentumfilm, amely Kodály kevéssé ismert fiatalkorát dolgozza fel két kimagaslóan tehetséges ifjú muzsikus szemszögéből, egy 1910-es szerzői estet állítva középpontba.
Színház

Három alkotás szerzői kaptak idén Kortárs Magyar Dráma-díjat

Székely Csaba, Schwechtje Mihály, valamint Hajdu Szabolcs és Török-Illyés Orsolya szövegét díjazták a Radnóti Zsuzsa által alapított elismeréssel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Fiatal lengyel ugrik be a koronavírus miatt Olaszországban ragadt zongoraművész helyett

Piotr Pawlak nyitja meg a március 1-én induló Chopin Fesztivált az Óbudai Társaskörben, miután Alberto Nosé a koronavírus-járvány olaszországi terjedése miatt nem tud eljönni Budapestre.
Klasszikus ajánló

A Ránki-család koncertjével várja fiatalok jelentkezését a kőszegi Altalena Nyári Akadémia

Augusztus elején rendezik meg Kőszegen a BMFest Altalena Nyári Akadémiáját, amelyre 14-32 év közötti fiatal zenészek jelentkezését várják. Vendégei között a Ránki-család, Fejérvári Zoltán, Bősze Ádám, a Berecz-család és Dukay Barnabás.
Klasszikus ajánló

Országos programot indít az ifjúsági kóruséneklésért a KÓTA

Országos programsorozat indult Hangról hangra... az ifjúsági kóruséneklésért címmel az idén 50 éves Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége (KÓTA) szervezésében.
Klasszikus ajánló

A mi Kodályunk – Zenés ismeretterjesztő film a mozikban

Március 6-a Kodály Zoltán, a világhírű zeneszerző és népzenekutató halálának évfordulója. A 20. század korszakalkotó zenetudósa előtt tisztelegve, március 11-től érkezik a mozikba A mi Kodályunk című rendhagyó dokumentumfilm, amely Kodály kevéssé ismert fiatalkorát dolgozza fel két kimagaslóan tehetséges ifjú muzsikus szemszögéből, egy 1910-es szerzői estet állítva középpontba.
Klasszikus ajánló

A lipcsei kántor, aki mindannyiunkat összeköt – Jön a Bach Bridges fesztivál

Bach és Beethoven lesz a főszereplője az idei Bach Bridges Fesztiválnak március 31. és április 3. között a Budapest Music Centerben. A két korszakalkotó zseni munkássága a jelenkor perspektívájából és a nyugatitól eltérő esztétika fénytörésében is megmutatkozik a fesztivál változatos programjában.