A fesztivál április 8-i nyitókoncertjén a Budapesti Fesztivál vendégeként olyan művészt üdvözölhetünk a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, aki ezernyi szállal kötődik a magyar kultúrához. Az örmény származású brácsaművész, Kim Kashkashian mesterei között tartja számon Kurtág Györgyöt és Rados Ferencet, és elhivatott tolmácsolója a 20. századi új zenének. Ezen belül is rendkívül sokat tett a mélyhegedűre szerző magyar komponisták népszerűsítéséért: művet mutatott be Eötvös Pétertől, 2013-ban pedig Ligeti és Kurtág munkáiból összeállított lemezével nyert Grammy-díjat. Játékával Bartók Béla utolsó, befejezetlen – ám a szerző által lényegében elkészültnek nyilvánított – művét, a Brácsaversenyt a tanítvány, Serly Tibor eredeti rekonstrukciójában hallhatjuk. A koncert második részében az elcsendesített fényű hangversenyteremben Czakó Zsolt látványjátéka ad újszerű keretet John Adams pszichedelikus és meghökkentő képzetekben is bővelkedő, Harmonielehre című munkájának.
Kim Kashkashian (Fotó/Forrás: Steve Riskind)
A Nemzeti Filharmonikusok április 12-i koncertjének csillaga, az izraeli származású Shai Wosner már fiatalon beoltatott a magyar zenével, egyik mestere ugyanis a magyar származású zeneszerző, André Hajdu volt. A világ talán legismertebb zeneművészeti iskolájából, a Juilliardból indult a pályafutása, amely során olyan világhírű együttesekkel lépett fel, mint a Chicagói Szimfonikus Zenekar, a Clevelandi Szimfonikusok vagy a Bécsi Filharmonikus Zenekar. 2013-ban Jelek, játékok, üzenetek címmel Bartók, Kurtág és Janáček műveiből készített lemezfelvételt. Nagy sikerű, Jennifer Koh hegedűművésszel közös sorozatát, a Bridge to Beethovent a 2015/2016-os koncertszezonban is folytatja, nem meglepő tehát, hogy a fesztiválon is Beethoven III. zongoraversenyének szólistájaként hallható. A koncert második felében Rachmaninov fiatalkori, egyfelvonásos operája, az Aleko csendül fel a szerző munkásságát alaposan ismerő Kocsis Zoltán vezényletével. Az opera a cigányság és a Besszarábiában élő oroszok kapcsolatáról szól Puskin verses elbeszélése, a Cigányok nyomán. (Ez utóbbi mű hatására született a Carmen is, hiszen a Puskin-mű egyfajta előképnek tekinthető Prosper Mérimée novellájához, amely Bizet-t komponálásra ihlette.) Az Aleko címszerepét napjaink egyik legkeresettebb orosz basszistája, Dmitrij Uljanov kelti életre.
Az április 15-i koncertnek számos kiemelkedő szereplője van: az egyik maga Erik Satie, a huszadik század egyik legérdekesebb alkotója, akinek életműve – az egyre szaporodó popkulturális feldolgozásoknak köszönhetően – évtizedek óta reneszánszát éli. A 150 éve született „nagy melankolikus” művei olyan elmélyültséget és rugalmas látásmódot kívánnak, amivel a pianistaduóként mindenkinél több hazai elismeréssel bíró – dupla Kossuth-díjas és kettős Liszt-díjas – Klukon Edit és Ránki Dezső bizonyosan rendelkezik. Ha mindez nem lenne elég meggyőző, a koncert figyelemre méltó szereplője a nem szokványos terepnek tekinthető többzongorás műfaj is, ráadásul a stílus egyik legkiválóbb hazai művelője, Dukay Barnabás zeneszerző is „tiszteletét teszi” az esten egy Satie-átiratán keresztül.
Erik Satie (Fotó/Forrás: Collection Viollet)
A nemzetközi hírű Kodály Vonósnégyes hanglemezre vette többek között Haydn, Beethoven és Schubert összes kvartettjét, a felvételek kedvező nemzetközi sajtóvisszhangot váltottak ki. Az április 21-i koncerten a vonósnégyes elsőrangú vendégművészekkel együtt lép a Zeneakadémia színpadára: a Berlini Filharmonikusok első fúvósaival, Wenzel Fuchs klarinétművésszel és Andrej Žust kürtművésszel, a szintén Németországban fellépő és tanító Bogányi Bence fagottművésszel, valamint Fejérvári Zsolttal, a Budapesti Fesztiválzenekar nagybőgőművészével.
Kodály Vonósnégyes (Fotó/Forrás: szon.hu)
Liszt inspirálta a nemzetközi zenei életben elektronikus zenei munkásságáról is ismert Stockhausen-tanítvány, Dubrovay László szerzeményét Faust, az elkárhozott címmel. A küzdve-vívódva kutató jellem, Faust alakja a zeneirodalomban is visszatérő téma: Liszt Faust-szimfóniája, Boito Mefistofele és Busoni Doktor Faust című operája kitűnő példa erre. Dubrovay 1987-ben komponálta meg balettjét, amelyet eddig csak négy zenekari szvit formájában lehetett hallani. A zenei színgazdagsággal és újszerű hangeffektusokkal kísérletező szerző ebbe a művébe a kortárs zenei eszköztár minden általa használt elemét belesűrítette. Közel harminc év után a tavaszi fesztiválon valósul meg a komponista eredeti elképzelése: először láthatja a közönség színpadon a táncjátékot az idén 55 éves jubileumát ünneplő Pécsi Balett művészeivel, Vincze Balázs koreográfiájával. Az előadáson közreműködő Zuglói Filharmónia – Szent István Király Szimfonikus Zenekart Záborszky Kálmán fogja vezényelni.
hírlevél
