Klasszikus

Közel harmincéves álom válik valóra a BTF-en

2016.03.18. 15:20
Ajánlom
Kim Kashkashian és a Budapesti Fesztiválzenekar Bartók Béla utolsó versenyművét, a Nemzeti Filharmonikusok Rachmaninov első, koncertpódiumon ritkán hallható operáját játssza. A Ránki–Klukon zongorista házaspár a 150 éve született Erik Satie művészetének szenteli estjét, az Európa-szerte kedvelt Kodály Vonósnégyes alma materének színpadán teszi tiszteletét.

A fesztivál április 8-i nyitókoncertjén a Budapesti Fesztivál vendégeként olyan művészt üdvözölhetünk a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, aki ezernyi szállal kötődik a magyar kultúrához. Az örmény származású brácsaművész, Kim Kashkashian mesterei között tartja számon Kurtág Györgyöt és Rados Ferencet, és elhivatott tolmácsolója a 20. századi új zenének. Ezen belül is rendkívül sokat tett a mélyhegedűre szerző magyar komponisták népszerűsítéséért: művet mutatott be Eötvös Pétertől, 2013-ban pedig Ligeti és Kurtág munkáiból összeállított lemezével nyert Grammy-díjat. Játékával Bartók Béla utolsó, befejezetlen – ám a szerző által lényegében elkészültnek nyilvánított – művét, a Brácsaversenyt a tanítvány, Serly Tibor eredeti rekonstrukciójában hallhatjuk. A koncert második részében az elcsendesített fényű hangversenyteremben Czakó Zsolt látványjátéka ad újszerű keretet John Adams pszichedelikus és meghökkentő képzetekben is bővelkedő, Harmonielehre című munkájának.

Kim Kashkashian

Kim Kashkashian (Fotó/Forrás: Steve Riskind)

A Nemzeti Filharmonikusok április 12-i koncertjének csillaga, az izraeli származású Shai Wosner már fiatalon beoltatott a magyar zenével, egyik mestere ugyanis a magyar származású zeneszerző, André Hajdu volt. A világ talán legismertebb zeneművészeti iskolájából, a Juilliardból indult a pályafutása, amely során olyan világhírű együttesekkel lépett fel, mint a Chicagói Szimfonikus Zenekar, a Clevelandi Szimfonikusok vagy a Bécsi Filharmonikus Zenekar. 2013-ban Jelek, játékok, üzenetek címmel Bartók, Kurtág és Janáček műveiből készített lemezfelvételt. Nagy sikerű, Jennifer Koh hegedűművésszel közös sorozatát, a Bridge to Beethovent a 2015/2016-os koncertszezonban is folytatja, nem meglepő tehát, hogy a fesztiválon is Beethoven III. zongoraversenyének szólistájaként hallható. A koncert második felében Rachmaninov fiatalkori, egyfelvonásos operája, az Aleko csendül fel a szerző munkásságát alaposan ismerő Kocsis Zoltán vezényletével. Az opera a cigányság és a Besszarábiában élő oroszok kapcsolatáról szól Puskin verses elbeszélése, a Cigányok nyomán. (Ez utóbbi mű hatására született a Carmen is, hiszen a Puskin-mű egyfajta előképnek tekinthető Prosper Mérimée novellájához, amely Bizet-t komponálásra ihlette.) Az Aleko címszerepét napjaink egyik legkeresettebb orosz basszistája, Dmitrij Uljanov kelti életre.

Az április 15-i koncertnek számos kiemelkedő szereplője van: az egyik maga Erik Satie, a huszadik század egyik legérdekesebb alkotója, akinek életműve – az egyre szaporodó popkulturális feldolgozásoknak köszönhetően – évtizedek óta reneszánszát éli. A 150 éve született „nagy melankolikus” művei olyan elmélyültséget és rugalmas látásmódot kívánnak, amivel a pianistaduóként mindenkinél több hazai elismeréssel bíró – dupla Kossuth-díjas és kettős Liszt-díjas – Klukon Edit és Ránki Dezső bizonyosan rendelkezik. Ha mindez nem lenne elég meggyőző, a koncert figyelemre méltó szereplője a nem szokványos terepnek tekinthető többzongorás műfaj is, ráadásul a stílus egyik legkiválóbb hazai művelője, Dukay Barnabás zeneszerző is „tiszteletét teszi” az esten egy Satie-átiratán keresztül.

Erik Satie

Erik Satie (Fotó/Forrás: Collection Viollet)

A nemzetközi hírű Kodály Vonósnégyes hanglemezre vette többek között Haydn, Beethoven és Schubert összes kvartettjét, a felvételek kedvező nemzetközi sajtóvisszhangot váltottak ki. Az április 21-i koncerten a vonósnégyes elsőrangú vendégművészekkel együtt lép a Zeneakadémia színpadára: a Berlini Filharmonikusok első fúvósaival, Wenzel Fuchs klarinétművésszel és Andrej Žust kürtművésszel, a szintén Németországban fellépő és tanító Bogányi Bence fagottművésszel, valamint Fejérvári Zsolttal, a Budapesti Fesztiválzenekar nagybőgőművészével.

Kodály Vonósnégyes

Kodály Vonósnégyes (Fotó/Forrás: szon.hu)

Liszt inspirálta a nemzetközi zenei életben elektronikus zenei munkásságáról is ismert Stockhausen-tanítvány, Dubrovay László szerzeményét Faust, az elkárhozott címmel. A küzdve-vívódva kutató jellem, Faust alakja a zeneirodalomban is visszatérő téma: Liszt Faust-szimfóniája, Boito Mefistofele és Busoni Doktor Faust című operája kitűnő példa erre. Dubrovay 1987-ben komponálta meg balettjét, amelyet eddig csak négy zenekari szvit formájában lehetett hallani. A zenei színgazdagsággal és újszerű hangeffektusokkal kísérletező szerző ebbe a művébe a kortárs zenei eszköztár minden általa használt elemét belesűrítette. Közel harminc év után a tavaszi fesztiválon valósul meg a komponista eredeti elképzelése: először láthatja a közönség színpadon a táncjátékot az idén 55 éves jubileumát ünneplő Pécsi Balett művészeivel, Vincze Balázs koreográfiájával. Az előadáson közreműködő Zuglói Filharmónia – Szent István Király Szimfonikus Zenekart Záborszky Kálmán fogja vezényelni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Egyedül Baráti Kristófnak engedik meg, hogy vezényelje a Liszt Ferenc Kamarazenekart

Szeptember 30-án rendhagyó hangversennyel indul a Liszt Ferenc Kamarazenekar 2018/2019-es zeneakadémiai koncertsorozata. Az együttes egyik fő sajátossága, hogy csak karmester nélkül, kizárólag koncertmester irányításával lép fel. Baráti Kristóf hegedűművész kedvéért most kivételt tesznek.
Zenés színház

Aki hidat vert az opera és a pop között: Andrea Bocelli 60 éves

Gyerekként egy baleset következtében veszítette el a látását, így az operaszínpad helyett arénakoncerteken és a lemezstúdióban találta meg az otthonát. Pavarottit elragadta a hangja, de énekelt a pápa előtt és a legnagyobb popsztárokkal is.
Könyv

Íróként saját magam és szereplőim igazságát képviselem - Interjú Légrádi Gergellyel

Ügyvéd, író, de mindezek felett egy gondolkodó, kételyekkel élő ember. Légrádi Gergellyel harmadik, Nélkülem című kötetéről és a gondolkodás, lassítás, valamint a pillanatok megélésének fontosságáról beszélgettünk.
Tánc

Ne maradj le a CAFé Budapest rendkívüli táncbemutatóiról!

Sokszínű tánckínálattal jön a CAFé Budapest: többek között világhírű koreográfusok modern balettdarabjai, szürrealista táncelőadás és nagysikerű újcirkusz produkció közül válogathatunk.
Vizuál

Vincent Van Gogh bőrébe bújik Willem Dafoe ebben az új filmben

A világhírű holland festőről rendezett életrajzi filmet Julia Schnabel. A főszerepben a Krisztus utolsó megkísértése és A szakasz című filmekből ismert Willem Dafoe.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus bfz

Arvo Pärt megkönnyezte a Fesztiválzenekar játékát

A klasszikus zene főpapját meghatotta, ahogyan a Budapesti Fesztiválzenekar és a Cantemus Vegyeskar a Te Deum című művét adta elő szeptember 21-én a Müpában.
Klasszikus szemle

Schiff András szerint ez a hangköz jellemzi Magyarországot

Schiff András évek óta nem lép fel Magyarországon, de még interjút sem nagyon ad a hazai sajtónak. Az Indexszel most kivételt tett, de csak írásban volt hajlandó válaszolni.
Klasszikus fesztivál

Rahmanyinov áll az első Orosz Zenei Fesztivál középpontjában

Két évforduló az apropója annak, hogy Szergej Rahmanyinov áll a fókuszában az először megszervezett Orosz Zenei Fesztiválnak szeptember 29-től október 6-ig Budapesten és Debrecenben.
Klasszikus ajánló

Egyedül Baráti Kristófnak engedik meg, hogy vezényelje a Liszt Ferenc Kamarazenekart

Szeptember 30-án rendhagyó hangversennyel indul a Liszt Ferenc Kamarazenekar 2018/2019-es zeneakadémiai koncertsorozata. Az együttes egyik fő sajátossága, hogy csak karmester nélkül, kizárólag koncertmester irányításával lép fel. Baráti Kristóf hegedűművész kedvéért most kivételt tesznek.