Az első hangverseny június 27-én Beethoven István király-nyitányával (op. 117) veszi kezdetét. A művet a zeneszerző 1811-ben, a Pesti Német Színház megnyitójára komponálta August Friedrich Kotzebue színművéhez.
A darab mindmáig népszerű nyitánya energikus verbunkostematikájával és magyaros dallamaival garantáltan magával ragadja a közönséget.
Az est fő programpontja a tizenhárom évvel később, 1824-ben befejezett 9. (d-moll) szimfónia, op. 125. A zeneszerző leghíresebb alkotásának fináléja forradalmi újítást hozott: kórust és szólistákat alkalmaz a Friedrich Schiller versét megzenésítő Örömódában. A grandiózus produkcióban a Nemzeti Filharmonikus Zenekarhoz a Somos Csaba vezette Nemzeti Énekkar is csatlakozik. A koncert szólistái: Csővári Csilla (szoprán), Bakos Kornélia (alt), Kovácsházi István (tenor) és Palerdi András (basszus). Az est karmestere Káli Gábor, a fiatal hazai karmester-generáció egyik legkiemelkedőbb alakja. A nemzetközi versenygyőztes dirigens produkcióit Németországtól Franciaországig, Finnországtól Portugáliáig ünnepli a közönség.
A sorozat következő koncertjére július 4-én kerül sor. A flamand Lamoraal van Egmont gróf (1522–1568) a 16. századi németalföldi szabadságküzdelmek mártírja volt. Goethe róla szóló drámájához Beethoven írt kísérőzenét 1809 októbere és 1810 júniusa között. A mű keletkezéstörténetéhez aktualitással szolgált, hogy a napóleoni háborúk során Bécset megszállták a francia csapatok, így
Beethoven a mű komponálásakor a saját pillanatnyi sorsában tapasztalhatta meg, mit jelent az idegen elnyomástól való szabadulás vágya.
Napóleon személyéhez kapcsolódik a 3. (Esz-dúr, „Eroica”) szimfónia keletkezéstörténete is: a négytételes művet – amely hangzásában és terjedelmében dimenzióváltást képvisel a szimfóniák sorában – a zeneszerző eredetileg Napóleonnak akarta ajánlani, ám amikor megtudta, hogy az első konzul császárrá koronázta magát, csalódásában a puszta „hősi” alcím mellett döntött. A hangverseny szoprán szólistája, Miksch Adrienn, a Magyar Állami Operaház művésze a zenés színpadi műfajokban és hangversenyénekesként egyaránt kiemelkedő teljesítményt nyújt, míg a karmester, Török Levente a bécsi zeneakadémián végezte felsőfokú tanulmányait, jelenleg a Miskolci Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője, 2026 augusztusától Aachen város főzeneigazgatója.
Július 11-én a zeneszerző újabb oldalával ismerkedhet a közönség. Beethoven Hegedűversenye (1806) új szellemi dimenziót adott a versenymű műfajának. A zeneszerző megnövelte a terjedelmet, a versenyművektől korábban elvárt szórakoztató virtuozitás helyett a vallomásos-személyes megszólalásmódot választva, s így alkotása olyan művek előfutárává vált, mint Brahms, Csajkovszkij, Bartók vagy Berg Hegedűversenye. Pusker Júlia, a fiatal magyar hegedűsnemzedék kiemelkedő tehetségű képviselője előbb a budapesti Zeneakadémián Kertész István és Kokas Katalin növendéke volt, majd a londoni Royal Academy of Music falai között fejezte be tanulmányait Pauk György vezetésével.
A páratlan energiáktól feszülő 7. szimfónia (1811/12) a szent mámort dicsőíti, archaikus dionüszoszi örömünnepet vizionálva, különleges szerepet juttatva a daktilikus ritmikának.
A hangverseny karmestere, a historikus régizenei előadópraxis és ezen belül kitüntetetten a barokk opera specialistájaként ismert, valójában mind stiláris, mind műfaji szempontból univerzális érdeklődésű, Kossuth-díjas Vashegyi György, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar alapítója és vezetője 2022 ősze óta áll főzeneigazgatóként a Nemzeti Filharmonikusok élén.
A Beethovennel a szabadban 2026 koncertsorozatról itt érhető el további információ. >>>
Fejléckép: A Nemzeti Filharmonikusok és a Nemzeti Énekkar koncertje Martonvásáron (fotó/forrás: Csibi Szilvia / Nemzeti Filharmonikusok)
hírlevél
