Klasszikus

Középkori hangszer középkori várfalak között

2005.12.12. 00:00
Ajánlom
Az Európa Kulturális Fővárosa címet 2007-re elnyert Luxemburg már egy évvel a rangos események előtt sem szenved hiányban világhírű zenei előadókban, akik a legkülönbözőbb műfajokban szórakoztatják a nagyhercegség közönségét. Néhány napja a jazz közel-keleti képviselői, az izraeli Avshalom Farjun és az iraki származású Avi Agababa adtak "különleges", előre nem tervezett zártkörű koncertet a középkori Clervaux várában kialakított kulturális központban.

A Luxemburg északi részén fekvő kisváros egyik autószalonjának tulajdonosa és régi vásárlójuk, a zenei programok szervezésében országosan is ismert Pascale Coppens elhatározták, hogy meghívják a helyi Nissan-szervíz ügyfeleit egy különleges koncertre. Az Európában turnézó világhírű qanun-virtuóz, az Izraelben illetve Spanyolországban élő Avshalom Farjun Coppens régi barátja, így azonnal elfogadta a felkérést.

Az épen maradt vár mintegy 50 fős terme megtelt érdeklődőkkel, akik kíváncsian várták a ritkán hallható hangszer felcsendülő dallamait. Az "alkalmi" társ, régi barát Agababa ütőhangszereken kísért, míg Iska Rozinska, Belgiumban élő lengyel festőművész a koncert alatt élőben festette meg a zenészeket. A ráadást követően a képet kisorsolták a vendégek között. A művésznő alkotását dícséri, hogy többen rendeléssel is megkeresték őt a koncertet követő fogadáson.

Minden tekintetben különleges élményt nyújtó estnek lehetett szem- és fültanúja a Népszabadság luxemburgi levelezője. A koncert közben Avshalom - szavakkal is - bemutatta hangszerét, amely nem véletlenül emlékeztette a közép-európai zenekedvelőt az általa jól ismert citerára. Avshalom Farjun, a self-made virtuóz azon kevesek közé tartozik, akik "minden hangot ismernek a zongorán", azaz a zongora elődjén.

A qanun a régi egyiptomi hárfa leszármazottja, és a X. századtól kezdődően fontos részét képezte az arab zenének. A qanun a XII. sz.-ban vált ismertté Európában, majd 200 évvel később kialakult belőle a citera. A qanun trapéz-alakú, többnyire fából készült lapos hangszer, amelyet a művész a térdére vagy kis asztalra fektetve szólaltat meg. Húrjainak száma minden esetben hárommal osztható szám - Farjuné 90, ami szintén különlegessé teszi azt. Valamennyi hanghoz 3-3 húr tartozik, a művész ezekkel szólaltatja meg a félhangokat.

Az arab zenében nincs még egy olyan hangszer, amely ennyire alkalmas volna a virtuozitás, a cifrázások, valamint gyors skálák bemutatására.

Ezt az ősi arab hangszert váltotta fel a későbbi korokban a kevésbé bonyolult zongora, amely Avshalom Farjun elmondása szerint nem egyéb, mint nagy fekete dobozba helyezett egyszerűsített qanun, ahol a kézi pengetőt felváltották a kalapácsok.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?
Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Klasszikus

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.
Zenés színház

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Klasszikus

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hangfelvétel

Ezt hallani kell: Rahmanyinov Chopint játszik

Az orosz zeneszerző, aki negyvenöt éves korában határozta el, hogy zongoraművész lesz, egy 1919-es felvételen Chopin Asz-dúr keringőjét játssza. Lélegzetelállító!
Klasszikus beszámoló

Átkelni az Urálon Berezovszkijjal

Egyszerre különleges, és első pillantásra kissé rendhagyó összeállítással készült Borisz Berezovszkij A zongora című sorozatban rendezett idei koncertjére, melyet a Zeneakadémia Nagytermében adott november 9-én.
Klasszikus virtuózok

Plácido Domingo fia végigfényképezte a Virtuózok koncertjét – íme a fotók!

„Istenem! Annyi érzelem van bennem a Virtuózokkal kapcsolatban!” – mondta a koncert után José Plácido Domingo, a világhírű tenor fia.
Klasszikus kult50

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.
Klasszikus hír

Draskóczky Gábort díjazta az Amerikai Hegedűtársaság

A clevelandi hangszertársaság minden évben díjakat ad át a legjobb vonós hangszerek és vonók készítőinek.