Klasszikus

Középsőt közepesenél jobban

2009.04.06. 00:00
Ajánlom
Haydn-év ide, Händel-, Chopin-, vagy Mendelssohn-évfordulók oda, a MÁV Szimfonikus Zenekar jubileumi koncertek dömpingjében megbúvó, meglehetősen hagyományos műsorral jelentkező Beethoven-estjére a múlt hét péntekjén csordultig megtelt a Zeneakadémia Nagyterme.

A klasszikus triászt betetőző mester művei, no és az Ötödik zongoraverseny előadásában közreműködő Kocsis Zoltán iránt töretlenül érdeklődő hazai koncertlátogatók azt kapták, amit minden bizonnyal vártak: egy különösebb meglepetések és nagyobb megingások nélküli, kiegyensúlyozott előadást.

Talán ezért is tűnt kissé szokatlannak, hogy a koncertet első vendégkarmesteri minőségben dirigáló Takács-Nagy Gábor amolyan konferansziéként, zenetörténeti anekdotákkal, idézetekkel, olykor személyes vallomásokkal tarkított rövid beszédekkel rukkolt elő mindhárom elhangzó zeneművet megelőzően. Takács-Nagy szemmel láthatóan feladatának, vagy talán kötelességének is érezte, hogy egyféle "programot" nyújtson át közönségének a zenehallgatáshoz. E kissé kusza szónoklatok egyszerre igyekeztek a hallgatók figyelmét bizonyos műrészletekre irányítani (mint például a Zongoraverseny "szívszorító" lassú tételére, vagy a Hatodik szimfónia második tételében felcsendülő "madárhangokra"), Beethoven sorssal folytatott keserű harcát kihangsúlyozni (hogy például folyamatosan romló hallása miatt már nem zongorázhatta az Esz-dúr concertót), sőt, a karmester szavai a művek vélt morális üzeneteit is érintették.

Utóbbira jó példa, hogy Takács-Nagy mindjárt első felszólalásakor, az István király-nyitány kapcsán kitért Beethoven zenéjének magyar vonatkozásaira, azt sugallván: a zeneszerző e 1811-ben komponált rövid színpadi alkotása hazánk számára ma is érvényes mondanivalóval bír. Kézenfekvőnek tűnt, hogy ezen állítását a téma- és címválasztás (a mű eredetileg István király, vagy Magyarország első jótevője címet viselte), valamint a történeti adalékok (az ouverture az új pesti állandó színház megnyitójára íródott) ismertetése mellett, a darab verbunkos jellegének és vidám, lendületes hangvételének kidomborításával támassza alá.

Dicséretére legyen mondva, a vezénylésbe magát nagy szenvedéllyel belevető dirigens valóban tartotta szavát, s néhol talán kissé túlzott tempót is diktálva, igazán dinamikus nyitánnyal vezette fel az Ötödik, Esz-dúr zongoraversenyt. Beethoven ama versenyművét, amely a nyitánnyal, csaknem egy időben, 1810-ben öntött végleges formát.

Hogy a műsor összeállításakor épp az utolsó concertóra esett a választás, azt minden bizonnyal nem pusztán a két szerzemény keletkezésének időbeli közelsége indokolta. A sorrendben utolsó, szünet után elhangzó Hatodik szimfónia felől, visszafelé tekintve válik nyilvánvalóvá, hogy a MÁV Szimfonikusok e Beethoven-estje a mester úgynevezett középső korszakának kifejezetten a "klasszikus" arculatát volt hivatott bemutatni.

A Beethoven-életmű hagyományos hármas tagolásában a nagyjából 1803 és 1812-13 közti időszakot felölelő második periódus az általános zenetörténeti vélekedés szerint nem csak a klasszikából romantikába tartó átmenet fontos állomásait rejti magában (s ennél fogva előremutató és tradicionális kompozíciókat egyaránt tartalmaz), de a szerző szimfonikus nyelvének fejlődése szempontjából is meghatározó. E megállapítás helyénvalóságára nézvést elég csak azt megemlíteni, hogy kilenc szimfóniájából Beethoven nem kevesebb, mint hatot ez alatt a tíz esztendő alatt készített el.

Éppen ezért is érdekes, hogy három olyan, eltérő műfajú és tartalmú darabra esett ezúttal a programfelelősök választása, amelyek motivikájukban, harmóniavezetésükben, tematikus anyagaikat illetően talán kevésbé radikálisak, de háromféleképpen nyilatkoznak meg ugyanazon beethoveni törekvésről: a szimfonikus zenekar adta új lehetőségek kiaknázásáról, illetve e lehetőségek tökéletesítéséről.

Már csak emiatt sem lenne ildomos, ha a Zongoraversenyről csupán a szólista teljesítményére koncentrálván esnék szó. Beethoven Esz-dúr concertójában a zenekari letét jelentősége olykor ugyanis csaknem egyenrangú a zongoráéval. Emiatt lehetett, hogy a billentyűknél ezúttal is remeklő Kocsis Zoltán rendkívül impresszív játéka önmagában nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy elfedje a karmester és egyes hangszeresek olykori bizonytalanságait, s az előadást a "jó"-ból a "remek" kategóriába emelje. Jelen sorok írója, az orgonaülésen foglalván helyet, szó szerint szembesülhetett a zenekar és Takács-Nagy közti kommunikáció apró zavaraival. E zavarok nagyobb hibákhoz nem vezettek, csak néhány exponált helyen (például tételrészek határainál, hangsúlyosabb kadenciáknál) hallhatóvá vált, hogy bizony döcög a gépezet. Persze így, a szépsége és népszerűsége okán a Takács-Nagy által külön beharangozott H-dúr adagio-tétel is vesztett némiképp varázsából; a rend igazából csak a zárótétel nagyszabású befejező szakaszára állt helyre.

A Hatodik, "Pastorale" szimfóniára (1808) aztán az összhang korábbiakban tapasztalható efféle hiányosságai eltűntek, a műsor a híres vihar-tétel elhangzásakor egyértelműen a csúcspontjára érkezett. Külön ki kell emelni a fafúvósok kitűnő játékát; a különösen a harmadik és utolsó tételekben megjelenő rövidebb-hosszabb szólók tisztán és életerősen hatoltak át a vonósok sűrű faktúráján, de magukra maradván, például az úgynevezett madárkoncert epizódnál sem remegett meg a hangszeresek keze.

A koncert lassanként véget ért, s noha túlzás lenne azt állítani, hogy katartikusra sikeredett, a jó közepes minősítést mindenképp kiérdemli. Az est igazi érdekessége valójában az, hogy a beethoveni életműből csak egy nagyon kis szeletet hasított ki, mondhatni, egy nagyon tudatosan megválasztott, szűk keresztmetszeten át vizsgálta meg különböző műfajú, ám egyaránt nagyzenekart igénylő Beethoven-művek összeférhetőségét.

Nem lehetetlen: ez a három darab – ha nem is teljesen ezzel a sorrenddel – akár egy 1812-es Beethoven-koncert műsora is lehetett volna. S ezt még az évfordulóktól hangos 2009-es koncert-kalendáriumban is csak kevés esemény mondhatja el magáról.

(2009. április 3. 19:30 Zeneakadémia Nagyterem (Budapest) - A MÁV Szimfonikus Zenekar Beethoven-estje; km.: Kocsis Zoltán; vez.: Takács-Nagy Gábor; Beethoven: István király - nyitány; Esz-dúr zongoraverseny; VI. "Pastorale" szimfónia)

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Minden olvasója úgy érzi, róla szól – az Utas és holdvilág kultusza

Több mint 80 évvel megjelenése után az Utas és holdvilág népszerűbb, mint valaha. Nagy sikerű rádiójáték és színpadi előadás született belőle, nemsokára pedig film is készül. Utánajártunk a kultregény titkának.
Klasszikus

Takács-Nagy Gábor és Kovács János kapta meg a Cziffra Fesztivál életműdíját

Vasárnap este, a Cziffra Fesztivál gálakoncertjén átadták a rendezvény díjait. Fiatal tehetségek és
Könyv

Elhunyt Csukás István

Süsü, Pom-pom és a Nagy Ho-ho-ho-horgász alkotója 83 éves volt.
Klasszikus

Újabb ősbemutatóval vár a Régizene Fesztivál a Müpában

Február 28. és március 8. között várja közönségét a Régizene Fesztivál, amelyen A Felvilágosodás Korának Zenekara, Rohmann Ditta, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar egyaránt fellép.
Zenés színház

A milánói Scala is bezár a koronavírus miatt

Pánikhangulat van Olaszországban, miután száz fölé emelkedett a koronavírussal fertőzöttek száma. Operaházak is bezárnak, a velencei karnevált félbeszakították.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

A mi Kodályunk – Zenés ismeretterjesztő film a mozikban

Március 6-a Kodály Zoltán, a világhírű zeneszerző és népzenekutató halálának évfordulója. A 20. század korszakalkotó zenetudósa előtt tisztelegve, március 11-től érkezik a mozikba A mi Kodályunk című rendhagyó dokumentumfilm, amely Kodály kevéssé ismert fiatalkorát dolgozza fel két kimagaslóan tehetséges ifjú muzsikus szemszögéből, egy 1910-es szerzői estet állítva középpontba.
Klasszikus ajánló

A lipcsei kántor, aki mindannyiunkat összeköt – Jön a Bach Bridges fesztivál

Bach és Beethoven lesz a főszereplője az idei Bach Bridges Fesztiválnak március 31. és április 3. között a Budapest Music Centerben. A két korszakalkotó zseni munkássága a jelenkor perspektívájából és a nyugatitól eltérő esztétika fénytörésében is megmutatkozik a fesztivál változatos programjában.
Klasszikus hír

Takács-Nagy Gábor és Kovács János kapta meg a Cziffra Fesztivál életműdíját

Vasárnap este, a Cziffra Fesztivál gálakoncertjén átadták a rendezvény díjait. Fiatal tehetségek és
Klasszikus ajánló

Újabb ősbemutatóval vár a Régizene Fesztivál a Müpában

Február 28. és március 8. között várja közönségét a Régizene Fesztivál, amelyen A Felvilágosodás Korának Zenekara, Rohmann Ditta, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar egyaránt fellép.
Klasszikus hír

A Pető Intézetben tartja 350. ifjúsági előadását a Filharmóniai Társaság

A Budapesti Filharmóniai Társaság kilencvenezer fiatalhoz viszi el a zene és a kultúra üzenetét a Lázár Ervin Programban.