Újjáalakult az elmúlt évtized legsikeresebb kamarazenei együttese, a Kelemen Kvartett. Két éve ideiglenesen feloszlott, de tavaly decemberben két új taggal újra felállt az ikonikus vonósnégyes. A két alapító, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin Vashti Mimosa Hunter csellóművésszel és Jonian Ilias Kadesha hegedűművésszel a Bartók Tavasz fesztiválon mutatkoznak be május 20-án és 23-án. Egyedülálló koncertélményben lesz részünk, két hangversenyen adják elő Bartók mind a hat vonósnégyesét. Kokas Katalin és Kelemen Barnabás éppen közös próbájukra igyekezett, útközben beszélgettünk az újjáalakulásról.

A Kelemen Kvartettel a legrangosabb nemzetközi kamaraversenyeken nyertetek első díjat, felléptetek Európa összes jelentős koncerttermében és bejárták a világot Amerikától Indián keresztül Ausztráliáig és Új-Zélandig. Hogy indult ez a kiemelkedő karrier?

Kokas Katalin: Már gyerekkorunk óta nagy álmunk volt és hosszú évek alatt, több lépésben érlelődött meg bennünk egy kvartett megalapítása. Az ötlet Barnabásban már hatéves korában megfogalmazódott, és amikor tizenhét évesen egymásra találtunk, tudtuk, hogy ezt nagyon szeretnénk közösen megvalósítani. 2010-ben meg is alakult a kvartett, húgommal, Kokas Dóra csellóművésszel és tanítványunkkal, Homoki Gábor hegedűművésszel. Azért vártunk addig, hogy Dóra zeneileg és technikailag is felnőjön arra a szintre, hogy a vonósnégyeshez szükséges. Rengeteg vonós kamarazenét játszottunk közösen Haydn és Mozarton át Beethovenen keresztül többek közt Brahms összes zongoranégyeséig.

Kelemen Barnabás: Már az első években megnyertük a világ egyik leghíresebb és legnagyobb múltú nemzetközi versenyét, az olaszországi Paulo Borciani Kamarazenei versenyt. Első helyezést értünk el a Melbourne-i Kamaraversenyen, aminek hatására 24 állomásos turnén vettünk részt Ausztráliában és Új-Zélandon. Ezeknek a versenyeknek köszönhetjük, hogy kvartettünk a világ leghíresebb kamarazenei koncerttermeinek visszajáró vendége lett. Máig nagyon büszkék vagyunk arra, hogy szerepeltünk a New York-i Carnegie Hall saját koncertsorozatában, többször felléptünk a londoni Wigmore Hallban, az amsterdami Concertgebouw-ban és elmondhatjuk, hogy Európa minden jegyzett koncerttermében koncerteztünk. Sőt, bejártuk Indiát, Kínát, Japánt, Ausztráliát és Új-Zélandot és turnéztunk Közép- és Észak-Amerikában is. A jó hírünk megelőzött bennünket, már mielőtt közhírré tettük volna az új vonósnégyesünk újjáalakulását, azelőtt két olasz egy ausztriai és egy kanadai fesztiválra is meghívták bennünket.

Kelemen Barnabás, Jonian Ilias Kadesha, Kokas Katalin és Vashti Mimosa Hunter (Fotó/Forrás: Fesztivál Akadémia Budapest)

A tagok időközben változtak. Dóra kilépett a vonósnégyesből, helyette Fenyő László érkezett, majd rövid időre Homoki Gábort Varga Oszkár váltotta fel.

K. K.: Dóra szeretett volna szólókarriert építeni és nem titkolta azt sem, hogy a párjával, a világhírű brácsaművésszel és karmesterrel, Maxim Rysanovval családot szeretnének alapítani. Ezt a rengeteg utazással és fellépéssel nehéz volt összeegyeztetni. A Homoki-Fenyő felállással három évig játszottunk igen fontos koncerteken és fesztiválokon, majd 2018-ban közösen döntöttünk úgy, hogy abban a felállásban befejezzük az együttműködést.

K. B.: Nem tudtuk összeegyeztetni a próbákat, nem volt elég idő az általam elképzelt műhelymunkára. Ezután két és fél évig nem kvartetteztünk állandó formációval. Nagyon fontos volt számunkra, hogy megtaláljuk a legmegfelelőbb zenésztársakat mind zeneileg, mind emberi szempontból. Katival mindig hihetetlenül jól éreztük magunkat a kvartettezésben, hiszen ezért kezdtük el. Nagyon nagy öröm, hogy most újra olyan társakkal hozott össze bennünket a sors, akikkel együtt fejlődhetünk, ahol mindenki mindenkitől tanul.

Közös zenélés a Zeneakadémián (Fotó/Forrás: Fesztivál Akadémia Budapest)

Mit kell tudni a két új művészről? Hogyan mutatnátok be őket a magyar közönségnek?

K. B.: Jonian Ilias Kadesha albán származású görög hegedűművész, akinek az édesapja híres hegedűtanár. Németországban és Ausztriában tanult, és már fiatalon több rangos nemzetközi hegedűversenyt megnyert, többek között a Windsor Internationalt és a Leopold Mozart Hegedűversenyt. Vashti Mimosa Hunter angol származású csellóművész. Németországban tanult egy ragyogó csellótanárnál, Leonid Gorokovnál. Mindketten olyan művészekkel játszottak együtt, mint Martha Argerich, Steven Isserlis, Takács-Nagy Gábor, Nicolas Altstaedt vagy Pekka Kuusisto. Tíz éve alapították meg zongorástriójukat, a Trio Gaspard-t Nicholas Rimmel zongoraművésszel. Több rangos nemzetközi versenyt megnyertek és állandó vendégei Európa legrangosabb fesztiváljainak és koncerttermeinek. Ez azt jelenti, hogy a zongora mellett a hegedű és a cselló játék szempontjából nagyon jól kiismerték egymást nem csak zeneileg, de emberileg is, hiszen az életben is párt alkotnak.

Közben megérkezünk a próbaterembe, ahol a két ragyogó fiatal művész, Vashti Mimosa Hunter és Jonian Ilias Kadeshais beszélt a találkozásról, a zenészek között kialakultösszhangól, és Bartók hat vonósnégyeséről. 

Kelemen Kvartett (Fotó/Forrás: Ora Hasenfratz)

Jól működik köztetek a kémia. Mi ennek a titka?

Jonian Ilias Kadesha: Azonos zenei nyelvet beszélünk. Először is, mindannyiunk közös mestere a legendás Rados Ferenc zongoraművész, és eddigi pályafutásunknak több magyar vonatkozása is van. Rados Ferenc mellett nagy hatással volt ránk Keller András tanítása, Takács-Nagy Gábor és Schiff András, akikkel szólistaként együtt játszottam. Kurtág György zenéje is rendkívül közel áll hozzánk, és Kodály Zoltán hegedűre és csellóra írt Duójából lemezfelvételünk is készült. Különleges ez a találkozás azért is, mert állandó fellépői vagyunk a Végh Sándor által alapított Prussia Cove-i fesztiválnak, ahova fiatal korunkban Kati és Barnabás is sokat jártak mesterkurzusokra. Igazából az a furcsa számomra, hogy ilyen háttérrel, hogy lehet, hogy eddig mi még nem játszottunk együtt. Négy évvel ezelőtt találkoztunk először egy fesztiválon, és már ott felfigyeltünk egymásra. Tavaly decemberben hívtak meg bennünket Budapestre, és lényegében itt élünk azóta is.

Sejtettem, hogy előbb-utóbb nem fogom tudni elkerülni a vonósnégyesezést, és főleg nem Bartók kvartettjeit! A Kelemen Kvartett újjáalakulása most a lehető legjobb pillanatban történik: én is érettebb és gyakorlottabb vagyok, hogy egyszerre több zenei területre tudjak fókuszálni, és a pandémia miatt több fellépésünket lemondták, sok időnk felszabadult. Mindannyian különböző karakterek vagyunk, de a zenével kapcsolatos céljaink és elképzeléseink hasonlóak. 

Vashti Mimosa Hunter: Jonianhoz hasonlóan nekem is titkos vágyam volt vonósnégyesben játszani, és óriási öröm, hogy ez most három ilyen nagyszerű művésszel megvalósult. Katival és Barnabással az első pillanattól kezdve úgy éreztük magunkat, mintha már évek óta ismernénk egymást. Nagyon családias érzés.

A próbák a komoly munka mellett kedélyes, vidám hangulatban telnek. Kati, Barnabás és Jonian igen határozott, különleges személyiségek, csodálatos, hogy emellett milyen érzékenyek egymásra, mekkora tisztelettel vannak egymás művészete iránt. Alig várom, hogy színpadra állhassunk és megérezhessem ennek a belülről fakadó összhangnak a hatását a közönségre.

K.K.: Jonian és Vashti, ahogy mi Barnabással, az életben is párt alkotnak, hét éve élnek együtt, most már jegyespárként. Mind zeneileg, mind emberileg egy húron pendülnek. Magunkhoz hasonlíthatjuk őket, azzal a különbséggel, hogy mi Barnabással már majdnem 25 éve játszunk együtt. Ez a hasonlóság hihetetlenül izgalmas és nem mellékes tényező, hiszen így nem

Olyan ez, mint egy jó házastársat találni – nevet Kati. – Közös nyelven zenélünk!

Kelemen Barnabás Bartók életművének egyik legjelentősebb előadójává vált az elmúlt évtizedekben. Hat Bartók-vonósnégyest hangzik el két koncerten, és lemezfelvétel is készül a belőlük. Óriási vállalkozás! Hogy jött az ötlet?

K.K.: Nem titok, hogy a hat Bartók vonósnégyest évekig tanulják a vonósnégyesek, előadására hosszú évek játéka után szokott vállalkozni egy kvartett! Mi már külön-külön ismertük és játszottuk a műveket korábban is, és úgy gondoltuk, hogy a zenésztársaink annyira fogékonyak és rugalmasak, hogy ez egy kihagyhatatlan kihívás mindannyiunknak. Két hónapja éjjel-nappal próbálunk a Kelemen Kvartett bemutatkozó koncertjére. Rados mesternek már négyszer játszottunk, ami óriási élmény volt! A Zeneakadémián és a Magyar Rádió Márványtermében már négy vonósnégyest fel is vettünk, amit a Bartók Tavasz Fesztivál után sugároznak majd. Bartók születésének 140. évfordulójának tiszteletére az idei Fesztivál Akadémián is előadjuk a hat vonósnégyest, de terveink szerint több helyszínen, finoman adagolva.

K.B.: A kvartett legutolsó felállásával már játszottuk a hat vonósnégyest egy koncerten is, hát az elég őrült vállalkozás volt. Előtte éveken át tanulmányoztuk a vonósnégyeseket, most alig öt hónapunk van a felkészülésre. Nagyon nagy kihívás, de elég hamar kiderült, hogy nem lehetetlen számunkra. Hogy mekkora feladat, arra Woody Allen Rómának szeretettel című filmjéből idéznék. Alec Baldwin játssza a főszereplő lelkiismeretét és amikor a fiú beleszeret egy tudálékos lányba, megszólal és azt mondja: „Nehogy bedőlj neki, még a végén kielemzi neked a hat Bartók vonósnégyet is!” – nevet Barnabás. – Ezek a művek felölelik Bartók teljes életművét, mindegyik más-más korszakában született Bartóknak és mind egy életművön belüli külön korszak, külön stílus. Minden hangja egy kincs! Isaac Stern egyszer azt mondta nekem, hogy ha belülről, igazán meg szeretnék ismerni egy mesterművet akkor ennek a legjobb módja az lenne, hogy ha egy vonósnégyest úgy tanulnánk meg, hogy a két hegedűs és a brácsás mindegyik szólamot eljátszaná. Hát ez még nincs kizárva, Kati a hat vonósnégyesből öt darabban már két szólamot játszott.

Kelemen Kvartett (Fotó/Forrás: a tulajdonos engedélyével)

Bartók hat vonósnégyesét a zeneirodalom csúcsaként tartják számon. Nagy kihívás és nagy lehetőség is egyben a művészeknek. Ti ezzel mutatkoztok be a magyar közönségnek. Mit jelent ez számotokra?

V. M. H.: Megtisztelve érzem magam. Sajnos Bartók nem írt csellóversenyt vagy csellószonátát, de a vonósnégyesek kiváló alkalmat teremtenek, hogy belülről megismerhessem a világát. Ráadásul a zeneszerző szülőhazájában, két kiváló magyar művésszel! Rados Ferenc iránymutatásai és tanításai is nagyon inspirálóak. A hat vonósnégyest ilyen rövid idő alatt megtanulni óriási kihívás és egyben kihagyhatatlan lehetőség számunkra.

J. I. K.: Habár Bartóknak jó pár művét játszottam már korábban, a vonósnégyeseit nem nagyon ismertem, de mindig izgatott, hogy eljátsszam őket. Hogy mekkora kihívás? Akkora, mintha egy kezdő hegymászó elsőként a Mount Everestet mászná meg! Elképesztő remekművek ezek, amelyeket nem hiába hasonlítanak sokszor Beethoven a saját korát megelőlegező kései vonósnégyeseihez. A vonósnégyesek harmóniai és szerkezeti összetettsége, a népzene hangsúlyossága és mindezek ékesszólása párosul bennük az egyszerűség és természetesség zsenialitásával. Ideális modell egy 20. századi vonósnégyes esetében. Budapesten bemutatni Bartók hat vonósnégyesét és olyan mesterektől tanulni, mint Rados Ferenc egyszerre hatalmas ajándék, óriási áldás és megtiszteltetés számomra.

Hogy érzitek magatokat Budapesten?

V. M. H.: Most ideiglenesen itt élünk, és alkalmunk van megismerni a magyarokat és kultúrájukat.

J. I. K.: Az, hogy itt élünk, közelebbről ismerkedünk a magyar nyelvvel, a hagyományokkal, a gasztronómiával, az egész kultúrával, sokat segít abban, hogy a hangszeres játékunk is élővé váljon minden hallgató számára.