Klasszikus

Kritikus kérdések

2009.11.16. 00:11
Ajánlom
Kovács Sándor zenetörténésszel, a Zeneakadémia zenetudományi tanszékének vezetőjével és a Bartók Rádió Új Zenei Újság című műsorának szerkesztőjével augusztus 20-án átvett kitüntetése, a Lovagkereszt apropóján beszélgettünk zenei életről, kritikáról, a társadalmi közeg változásairól.

Fidelio Est: Aki azzal kezdi ezt a beszélgetést, hogy miért kell róla írni egyáltalán, az hogyan éli meg, ha kitüntetik? 

Kovács Sándor: Váratlanul ért, amikor a levelet kaptam, de örömmel és büszkeséggel töltött el, elsősorban azért, mert lényegében az Új Zenei Újságot értékelték ezzel a kitüntetéssel. Úgy érzem, annak az elismerése ez, hogy aránylag jó a műsor, úgy értem, a célnak megfelel. Pontosan azért örülök ennek, mert az Új Zenei Újságot általában nagyon konzervatívnak tartják, és az is valóban, szándékosan. Azt mondják, a felolvasás divatjamúlt és nem rádióba való, de szerintem ez helytelen felfogás. Megőrülök attól, hogy minden televízió- és rádióadó csak locsog-fecseg, mindennek jópofának, srácosnak kell lennie. Az egész világ egyetlen rétegnek szól csak, a menedzsereknek és a rózsadombi ifjaknak tizenhattól harmincvalahány éves korig, mindenütt az ő igényeiket akarják kiszolgálni, minden csicsás és zajos, mert ez hozza a pénzt, ebben van az üzlet. Az Új Zenei Újság nem ilyen. Az idő múlása érződik rajta, persze, de fegyelmezettebb, régiesebb, mint amire a média mostanában vágyik. Ennek a műsornak tartása van, ez a lényeg. 

FE: Lehetne másképp csinálni egy klasszikus zenei híradót és kritikai műsort? 

KS: Nem hiszem. Régebben én is próbálkoztam másféle szerkezettel, új elképzelésekkel, azzal például, hogy felolvasás helyett három kritikus beszélgessen egy koncertről élőben, de nem vált be. Túlságosan laza lett, szétfolyó, így nem lehet szakmai kritikát írni, illetve mondani. Ugyanakkor a rádióban az írott sajtó formái sem működnek feltétlenül, a szépen felépített, féloldalnyi összetett mondatok Thomas Mann módjára, négy segédigével a végükön. Azt elhangzás közben nem lehet követni, ide rövidebb mondatok kellenek, frappánsabb fogalmazás. 

FE: Mi a véleménye arról, hogy az interneten a hozzászólás bárki számára adott lehetőség? Hogyan viszonyul ez a könnyű, gyors és személytelen véleménynyilvánítás a szakmai kritika elvárásaihoz? 

KS: Az internetes fórumok számomra többnyire borzasztóak, a névtelenséget meg különösen tisztességtelennek tartom, mert az előadóművész és a kritikus is vállalja a nevét. A kritika funkciója a visszajelzés, az, hogy információkkal szolgál egy kor művészeti tevékenységéről és az arra adott reakciókról. A kritikus a társadalom által jóváhagyott megfigyelő tulajdonképpen, ez egy monitorrendszer. A múlt zenei élete nagyrészt a kritikákból áll össze. Ugyanakkor mi az, hogy szakmai kritika? Ez illúzió, mert mindenki a saját benyomásait közli. Senki sem tud tisztán az objektív tényekre hagyatkozni, és senki sem ért mindenhez. A kritikusnak az a feladata, hogy megtalálja a személyes impressziók és a mérhető, leírható tények közti egyensúlyt, a helyes arányt, és ez nagyon nehéz dolog. Van, aki tudja, van, aki belejön, és van, akinek sosem fog menni.

FE: Szóval inkább megfigyelés, tudósítás a kritika, mint ítélet? 

KS: Egyrészt ez is az arányokon múlik, másrészt az időn is. A tanító jellegű kritikaíráshoz Kroó nagyszerűen értett, de efölött, ha nem egy Kroó nagyságrendű egyéniség műveli, eljárt az idő. Ők annak idején még egy mitudatú közösségben éltek, a magyar kultúra nevében beszéltek, de ennek az egysége ma már igazából önáltatás. Egyre kevésbé hihetünk közösségekben. Vannak ugyan kisebbek-nagyobbak, de nehéz őket megnevezni. Inkább értelmiségi rétegek közt alakulnak ki, nemzetközi csoportokat fognak át. Pedig lényeges nehézség, hogy kiknek a nevében beszél az ember. Kell, hogy egy ízlés álljon a kritikus mögött, egy társadalmi réteg, akiket képvisel.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Szabó István nem veszi át életműdíját

Az Oscar- és Kossuth-díjas rendező kitüntetését a közelmúltban többen kritizálták Szabó István ügynökmúltja miatt.
Vizuál

Elhunyt Szentandrássy István festőművész

A 62 éves korában elhunyt művész 2012-ben kapott Kossuth-díjat a cigányság ősi, balladisztikus hagyományait és alakjait ábrázoló műveiért.
Zenés színház

Plácido Domingo bocsánatot kért

A világhírű spanyol operaénekes közleményben kért bocsánatot azoktól a nőktől, akik szexuális zaklatással vádolták meg az elmúlt fél évben - adta hírül a spanyol média kedden.
Könyv

Láttad már Ady vasúti bérletét vagy az önéletrajzát?

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az Országos Széchényi Könyvtárban micsoda kincsek rejtőznek. Az OSZK kamarakiállításokkal igyekszik ezeket a kuriózumokat látogatóival is megosztani.
Könyv

Feleannyi könyv az idei Aegon-díj döntőjében

Gumicsizma, kiskocsma és magadra ismerés – mi fér bele egy igazán személyes könyvajánlóba? Az Aegon Irodalmi Díj idei zsűrije szerint mindezek és még sok más érdekesség…

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Sosztakovics-szimfónia hazai bemutatójára készül az Óbudai Danubia Zenekar

Sosztakovics IV. szimfóniájának magyarországi bemutatójára készül az Óbudai Danubia Zenekar Hámori Máté vezényletével február 28-án pénteken a budapesti Zeneakadémián.
Klasszikus ajánló

Húszállomásos Kárpát-medencei turnéra indul Bogányi Gergely

Útjára indul Bogányi Gergely 2020-as koncertturnéja, a zongoraművész 20 koncerten 20 különböző műsort ad elő szerte a Kárpát-medencében.
Klasszikus ajánló

Fiatal lengyel ugrik be a koronavírus miatt Olaszországban ragadt zongoraművész helyett

Piotr Pawlak nyitja meg a március 1-én induló Chopin Fesztivált az Óbudai Társaskörben, miután Alberto Nosé a koronavírus-járvány olaszországi terjedése miatt nem tud eljönni Budapestre.
Klasszikus ajánló

A Ránki-család koncertjével várja fiatalok jelentkezését a kőszegi Altalena Nyári Akadémia

Augusztus elején rendezik meg Kőszegen a BMFest Altalena Nyári Akadémiáját, amelyre 14-32 év közötti fiatal zenészek jelentkezését várják. Vendégei között a Ránki-család, Fejérvári Zoltán, Bősze Ádám, a Berecz-család és Dukay Barnabás.
Klasszikus ajánló

Országos programot indít az ifjúsági kóruséneklésért a KÓTA

Országos programsorozat indult Hangról hangra... az ifjúsági kóruséneklésért címmel az idén 50 éves Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége (KÓTA) szervezésében.