Klasszikus

Krzysztof Penderecki – szépség, elmélyültség és virtuozitás

2007.02.05. 00:00
Ajánlom
Tanított a Yale-en, Essenben és Krakkóban, a poznani, leuweni, bordeaux-i egyetem, a washingtoni Gergetown University tiszteletbeli doktora, a londoni Royal Academy of Music, a római Accademia Nazionale di Santa Cecilia, a berlini Művészeti Akadémia, a bécsi Zenebarátok Társaságának tiszteletbeli tagja. Számos nemzeti és nemzetközi kitüntetés birtokosa, 2000-ben „Az év zeneszerzője” lett Cannes-ban, 2003-ban megkapta az Európai Egyházzenei Díjat.

Krzysztof Penderecki 26 éves volt, amikor jeligésen beküldött kompozícióival a fiatal zeneszerzőknek rendezett varsói verseny mindhárom kategóriájában első díjas lett. Villámgyorsan ívelt felfelé a karrierje, 1966-ban az egyik NSzK-beli közszolgálati rádió művet rendelt tőle a münsteri katedrális megépítésének kétszázadik évfordulója alkalmából. Színpadi, szimfonikus zenekari, kamara- és versenyművei mellett az elkövetkező években is sorra születtek a hamar népszerűvé váló egyházi alkotások. Ars poeticájában megfogalmazta, hogy nem hajszolja a popularitást, és csak a számára elfogadható mondanivalót hajlandó megosztani közönségével.

Az otthonát ma Krakkó és Luzern között megosztó komponista harmincas éveinek végére „átesett” a korosztályát hatalmába kerítő avantgárd „gyermekbetegségen”, zenei nyelve egyszerűbbé és közérthetőbbé vált. Darabjai nemcsak a kortárszenei fesztiválok, de a „hagyományos” hangversenyélet repertoárjának is részei lettek. A hetvenes évektől folyamatosan vezényel, amelyet egyébként zeneszerzői munkássága elengedhetetlen részének tekint. Számára természetes, hogy saját zenekari darabjait és versenyműveit maga dirigálja. „A hiteles alkotóknak bele kell tudniuk képzelni magukat az előadók helyzetébe” – hirdeti. Mint ő, aki évtizedeken át hegedült, aki a London Symphony Orchestra, a Philadelphia Orchestra és a New York-i Filharmonikusok élén emlékezetes koncerteket adott szerte a világon.

Karmesterként megduplázódnak azok az eszközök, amelyekkel közölni képes művészi mondanivalóját. Saját bemutatandó műve(i) mellé mindig olyan darabot választ mások életművéből, amelyek együtt érzékletesen fejezik ki az előadó üzenetét a publikumnak.

Február 15-én a Művészetek Palotájában a „három tenor” ötletétől vezérelve három gordonkára írt, 2001-ben született Concerto grossóját tűzte műsorra a zeneszerző Penderecki. Ebben a barokk forma, a romantikus éji zene aurája, a prokofjevi drámai hangsúlyok és a komponista egyéni stíluselemei hozzák létre a zenetörténet egyetlen három csellóra írt versenyművének zenei nyelvét. Előtte, Mendelssohn Skót szimfóniájának előadásakor a dirigens Penderecki tesz tanúbizonyságot a romantikus zenével való kapcsolatáról. Az európai hírű Sinfonietta Cracovia és három nagyszerű csellista – az orosz Tatjana Vasziljeva, a sokszoros versenygyőztes magyar Fenyő László és a zágrábi születésű, figyelemre méltó elismertséggel büszkélkedhető Monika Leskovar – találtattak érdemesnek arra, hogy hangszereik segítségével közvetítsék korunk muzsikus-óriásának gondolatait.

(2007. február 15. 19:30 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) – A Sinfonietta Cracovia hangversenye; Mendelssohn: III. a-moll, „Skót” szimfónia, op. 56; Penderecki: Concerto grosso három gordonkára és zenekarra; km.: Tatjana Vasziljeva, Fenyő László, Monika Leskovar (gordonka); vez.: Krzysztof Penderecki)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Zenés színház

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Vizuál

Makulátlan pálya - a színész, akinek minden filmjét Oscarra jelölték

Marlon Brando? Daniel Day-Lewis? Esetleg Jack Nicholson? Valószínűleg ők ugranak be először, ha minden idők legjobb színészére gondolunk. Pedig a legtökéletesebb filmográfiája valószínűleg John Cazale-nak volt - ehhez azonban sajnos korai halála is hozzájárult.
Vizuál

Száz év magyar plakátjai a Magyar Nemzeti Múzeumban

Sör és vetőmag plakátok, színházi és politikai hirdetések is megtalálhatóak a Tolongó idők című időszaki kiállításon.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Klasszikus fszek

Új helyre költözik a FSZEK Zenei Gyűjteménye

Épületfelújítás miatt augusztus 6-ától várhatóan 2019 augusztusáig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának épületében működik a Zenei Gyűjtemény.
Klasszikus díszpolgár

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Klasszikus

Ha kottát nyomtatsz egy pólóra, legalább csináld jól

Valami nagyon nem a kotta szerint alakult az Amazonon.
Klasszikus gyász

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.