Klasszikus

Kulcs - mihez is?

2008.04.12. 00:00
Ajánlom
Szalóczy Péter könyvének címe, az Elfeledett zeneszerzők hiánypótló művet ígér: ilyen típusú kézikönyvre bizony nagy szüksége van a magyar zenebarátnak, aki szívesen ismerkedik az alaprepertoáron kívüli művekkel és szerzőikkel. Hogy aztán e kötetecske mennyi segítséget nyújt az ismerkedéshez, az már más kérdés.

Első látásra imponáló, amit kapunk: könnyen kezelhető, vékony kis kötetben közel kétszáz zeneszerző rövid életrajzát, lexikonszerűen, betűrendbe állítva. És való igaz, a címszavak közt találomra böngészve is talál érdekességeket a kíváncsi olvasó. Bevallom, sosem hallottam még Charles Valentin Alkan nevét, s fogalmam sem volt róla, hogy a XIX. század eme kiemelkedő zongoraművésze már jóval Bartók előtt írt Allegro barbaro tempójelzésű zongoradarabot (15-17. o.). Újdonság volt számomra az is, hogy „a zongora cseh poétája”, Jan Ladislav Dussek mily nagy népszerűségnek örvendett a maga idejében a világ zenei központjaiban (58-60. o.).

Az ilyen, mintegy véletlen meglepetések mellett persze régebbi, felületes ismeretségeinket is elmélyíthetjük nagy zeneszerzők kevéssé ismert rokonaival. Megtudhatjuk, mi lett a sorsa Mozart zenész fiának, Franz Xavernak, de Fanny Mendelssohn és Clara Schumann is feltűnik a kötet lapjain. Feltűnően hiányoznak viszont a Bach-család tagjai, pedig a nagy Johann Sebastian mellett ők szükségképpen háttérbe szorulnak, főképp a régizenével kevésbé ismerős magyar publikum köztudatában. Hasonló okokból hiányolhatjuk – csak példaként – Michael Haydn jelenlétét is, főképp ha tekintetbe vesszük, hogy olyan nevek, mint Purcell vagy Telemann viszont szerepelnek a kötetben. Nem, nem kevésbé ismert rokonok: maga Henry és Georg Philipp.

Ezzel el is érkeztünk a kötet legfontosabb problémájához: úgy tűnik, a válogatás lényegében mindenfajta koncepciót nélkülöz, meglehetősen esetleges, hogy ki szerepel a kötetben és ki nem. A meglehetősen tömör előszó is erről győz meg. Mint értesülünk, az adatok a szerző Ritkán hallott remekművek című, valóban hiánypótló (és a kiadás óta sajnos megszűnt) rádióműsorának szerkesztése közben kerültek összegyűjtésre. A műsorban felhangzó műveket viszont leginkább a véletlen szerkesztette egymás után. Szalóczy Péter, mint a fülszövegből is kiderül, amatőr zenerajongó, aki antikváriumokban, lemezboltokban való búvárkodásai során tett szert ritkaságokból álló lemezgyűjteményére; ily módon nem annyira koncepcionális kutatómunka eredményét, mintsem inkább egy tiszteletre méltó szabadidős tevékenység forgácsait kapjuk itt kézhez.

Ez persze nem lenne baj, ha a kivitelezés egységes színvonalú és igényes lenne. Sajnos azonban hiányosságok mindkét tekintetben akadnak. Teljesen esetleges, hogy a szerző melyik komponistával kapcsolatban szorítkozik száraz életrajzi adatokra, mikor ejt pár szót egy-egy zeneműről is, illetve mikor megy át anekdotázásba. Mindez nyilván a rendelkezésre álló források bőségétől is függ. E tekintetben sem állítható, hogy a szerző a maximumra törekedett volna: a mindössze nyolc tételt felsoroló bibliográfia lényegében a sztenderd hazai szakirodalom egy szűk rétegéből való, csak általános, összefoglaló jellegű művek találhatók köztük, és mindössze egyetlenegy nem magyar nyelvű lexikon (az is 1980-as kiadású). Feltűnően hiányoznak az egyes szerzőkre vonatkozó részletesebb könyvek, tanulmányok, cikkek – ily módon mintha csak a Brockhaus–Riemann és még néhány más lexikon egy bizonyos szempont szerint, önkényesen kimazsolázott szócikkeit olvasnánk.

Kedvünket tovább rontja a rengeteg nyelvi pongyolaság és helyesírási hiba. Az idegen nevek helyesírása rendkívül következetlen: egyrészt Rachmaninovot és Scrjabint, másrészt Sztravinszkijt olvasunk. Általában hiányoznak a szláv és a latin nyelvek mellékjelei, beleértve az olyan, magyarban is használatos karaktereket, mint az é (pl. a Pathétique szonáta esetében, ld. 51. old.), noha tudjuk, hogy ezek alapvetően befolyásolják a nevek kiejtését, pl. a francia Boïeldieu nevében (28. old.). A megszámlálhatatlan magyar helyesírási hiba közül csak a legbántóbbat, az Országos Széchényi Könyvtár következetesen helytelen írásmódját említem meg – a szerző, úgy tűnik, minden áron Istvánra óhajtja ruházni az alapítás dicsőségét Ferenc helyett.

A pongyolaság, a lektorálás hiánya aztán szakmai szempontból mulatságos mondatokat is eredményez. Megtudhatjuk például, hogy Danzi „kifejezetten vonzódott a kortárs zenéhez” – igaz, ezzel a Bachot újrafelfedező Mendelssohn előtt nagyjából mindenki így volt (53. old.). A porosz udvar foglalkoztatáspolitikájának megismerésében egészen új távlatokat nyithat az az információ, hogy Nagy Frigyes király az ifjabb Graunt „mint kantátát és operaszerzőt alkalmazta” (69. old.). S végül a felhasznált irodalom ismeretének alaposságát kérdőjelezi meg, hogy a bibliográfiában Brockhaus és Riemann neve vesszővel elválasztva, fordított sorrendben szerepel – mintha az előbbi az utóbbi keresztneve volna…

A kötet tehát elpuskázott lehetőség. Alapvető információkat megtudhatunk belőle, de a rengeteg hiba kérdésessé teszi azok hitelességét is. Mint ahogy azt is, hogy – a címlapon olvasható Claves ad musicam sorozatcímre utalva – valójában mihez is nyújt kulcsot e zseblexikon.

(Szalóczy Péter: Elfeledett zeneszerzők - Typotex, 2007; 2500 Ft)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Így telt Vásáry Tamás 85. születésnapja

A torta egy zongorát mintázott, számtalan zenerajongó köszöntötte, este pedig a Fővárosi Nagycirkusz is meglátogatta. Vásáry Tamás augusztus 11-én ünnepelte a 85. születésnapját.
Tánc

Elhunyt Fenyves Márk mozdulatművész

A táncos-koreográfus, a magyar mozdulatművészet jelenkori képviselőinek egyike 45 évesen tragikusan fiatalon távozott. Úttörő munkásságával és az Orkesztika Alapítvánnyal élő örökséget hagyott maga után.
Zenés színház

Decemberig nem lesz opera az Operában, de azért vannak jó híreink is

Szeptemberben Billy Elliotot játszanak az Erkel Színházban, a társulat vidéken, Székelyföldön, New Yorkban turnézik. Kihirdették a 2019/20-as évadot. Alighanem az Erkel Színház is be fog zárni két évre. Mutatunk néhány fotót az Eiffel Műhelyház és az Ybl-palota felújításáról is.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg augusztusban!

Júliusban indult sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent vagy megjelenés előtt álló magyar és külföldi kiadványok közül. Augusztusi válogatásunk már jellemzően az őszi hangulatra készít fel bennünket.
Jazz/World

Elhunyt Aretha Franklin

76 éves korában elhunyt Aretha Franklin, a soul legendás királynője, akinél nyolc éve állapítottak meg rákot.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Így telt Vásáry Tamás 85. születésnapja

A torta egy zongorát mintázott, számtalan zenerajongó köszöntötte, este pedig a Fővárosi Nagycirkusz is meglátogatta. Vásáry Tamás augusztus 11-én ünnepelte a 85. születésnapját.
Klasszikus kotta

Ez a francia zenekar iPad-re cseréli a nyomtatott kottákat

Az Orchestre National d’Île-de-France a következő évadtól elfelejtheti a nyomtatott kottákat, 120 muzsikusuk ugyanis iPad-eket kap. De nem ők az egyetlen zenekar, akik lépést tartanak a technológiával.
Klasszikus bencze máté

Bencze Mátéért szurkolhatunk a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén

A Virtuózokban megismert fiatal szaxofonos augusztus 18-án, a verseny elődöntőjében elsőként áll színpadra Edinburghben.
Klasszikus ajánló

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Klasszikus kulissza

Előkerült még egy hangfelvétel, amelyen Rahmanyinov játszik Rahmanyinovot

A Szimfonikus táncok című művének zenekari próbái idején a zeneszerző a zongorához ült, hogy demonstrálja, hogyan képzeli a darabot. Ennek a felvétele jelent most meg.