Klasszikus

Kultusz és rítus

2010.11.01. 07:38
Ajánlom
A szentimentális természetszeretet szimfonikus főműve és az ősi vegetációs kultuszokig visszanyúló, hajdan oly botrányos Tavaszi áldozat alkotta a francia élzenekar pesti koncertjének programját. A komolyzenei alaprepertoár két törzsököse – szokatlan párosításban, egy csupán a naptár szerint hétköznapi estén.

A zenetörténetből ismeretes a tény, hogy francia földön sokáig meglehetős tartózkodással viszonyultak Beethoven szimfóniáihoz, amelyeket utóbb részint Liszt Ferenc zongoraátiratai hoztak valamelyest közelebb a párizsi közönséghez. A leginkább kedveltté éppenséggel a VI. szimfónia vált azon a tájékon, tán mert a Pastorale - némiképp rácáfolva a zeneszerzői állításra ("Inkább az érzelem kifejezése, semmint festészet.") - számos képszerű, festői pillanatot kínál, s hozzá még programszerű tételfeliratai is közelítették a romantika berliozi ideáihoz.

A méltán jó hírű francia rádiózenekar, az Orchestre National de France és vezető karnagya, az olasz Daniele Gatti budapesti hangversenyét is ez a Beethoven-mű nyitotta, s habár a fent említett nemzeti tartózkodás már bizonnyal a múlté, azért a koncert első felét mégis ez a valahai távolságtartás tette olyannyira felvillanyozóvá. Úgy tetszett ugyanis, hogy - dacára a zenekari kultúrákat is egyneműsítő globalizációnak! - a francia szimfonikusok félig-meddig kívülről közelítenek ahhoz az évszázados hagyományhoz, amely a német és a közép-európai zenekarok számára máig a legismerősebb közeg, s ez egyszerre üdévé és karakteressé avatta Beethoven-interpretációjukat. Finom elegancia és derűs érzelmesség jellemezte ezt az előadást, (Szabolcsi Bence szavaival) az "időtlen Európa erdős tájain" barangoló szimfónia megszólaltatását. Ilyesformán a harmadik tétel, a Vidám paraszti mulatság humora ezúttal kicsit sem vált vaskossá, inkább az összemosolygás gesztusát tette élményszerűvé, míg a második tétel oly kényes, egykönnyen közhelyessé fakuló Patakparti jelenete egészen sugallatos természetélményt rajzolt elénk. Ragyogó szólóteljesítményekkel, hiszen a fuvola, a klarinét és az oboa hármasa itt éppoly szép pillanatokat teremtett, akár a harmadik tételben humorisztikus szerephez juttatott fagott vagy mondjuk a harmadik és az ötödik tétel során egyaránt örömmel nyugtázott remek kürtjáték.

A zenekar és a vezetői tisztét letisztult mozdulatokkal, igen mértéktartóan betöltő Gatti már az első rész végén zajos ünneplésben részesült, ám a valódi bombasikert a szünet után megszólaltatott Tavaszi áldozat előadása hozta el számukra. A bombasiker zsurnalisztikus fordulatát talántán mentheti valamelyest, hogy - amint azt Kovács Sándornak ehelyütt is publikált beharangozója idézte - Stravinsky e művét "a zene atombombájának" nevezte az idős Arthur Honegger. Az 1913-as ősbemutatón kirobbant zenetörténeti jelentőségű patália (amelynek nagyjából hű és érzékletes rekonstrukcióját adja a Coco Chanel és Igor Stravinsky - Egy titkos szerelem története című, amúgy kevéssé hiteles filmalkotás) színhelye az a Théatre des Champs-Elysées volt, ahol 1944 óta a Radio France zenekara tartja rendes koncertjeit. Így hát korántsem meglepő, de azért persze bőven csodálnivaló, hogy Stravinsky teremtés- és rítustörténete pogányul vad, ám mindvégig lenyűgözően kontrollált előadásban hangzott fel: a legelső pillanatban archaikus légkört teremtő fagottszólóval, csúcsteljesítményt nyújtó ütősökkel s jószerint minden ponton perfekt zenekari játékkal.  

Gatti e második koncertrészre vezénylési stílust váltott, részint hogy a néhai Leonard Bernstein mozgáskultúráját idéző felsőtestringatását csodáltassa, részint hogy aktívabbra váltott pálcatechnikájával mindvégig parancsolón formálhassa a dinamikai és egyéb váltásokban feszélyezően gazdag zenemű hangzásképét. A végeredmény ritka kitartó ovációra lelkesítette a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem közönségét, mely szűnni nem akaró ünneplést a Wagner-dirigensnek sem utolsó Gatti egy szokatlan ráadásszámmal, A nürnbergi mesterdalnokok III. felvonásának előjátékával hálálta meg.

2010. október 28. 19:30 - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Daniele Gatti és az Orchestre National de France 

Beethoven: VI. (F-dúr, "Pastorale") szimfónia, op. 68
Stravinsky: Tavaszi áldozat

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Könyv

Nyerd meg a nyári könyvtáradat!

Egy könyvcsomag hat szóért vagy ötven kötet egyetlen vásárlásért. Júliusban több kiadó is segít, hogy akár egész évre elég olvasnivalónk legyen.
Könyv

Ausztrália kedvenc krimiírója a természetet is szereplővé emelte

Jane Harper Ausztrália talán legsikeresebb krimiírója, aki magyarul a Gabo Kiadónál megjelent három regényében (Aszály, A természet ereje, Az elveszett férfi) úgy mutatja be a könyörtelen ausztrál környezetet, ahogyan korábban senki; zűrös családokról és kisközösségekről szóló történetei a hazai olvasókat is lebilincselték. A szerzőt fordítója, Roboz Gábor kérdezte.
Színház

Télig tart a nyár Szentendrén

A Szentendrei Teátrum augusztusban két ősbemutatóval indul és a nyár végével sem zárul. A kőszínházi évadban további bemutatók és előadások várják a közönséget Szentendrén.
Klasszikus

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Klasszikus hír

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Klasszikus hír

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Klasszikus magazin

„Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester” – vallotta a ma 160 éve született Gustav Mahler

160 éve született a budapesti Operaház egykori igazgatója, a későromantikus zene utolsó nagy mestere, Gustav Mahler.
Klasszikus hír

Ennio Morriconénak szentelte a járvány utáni első koncertjét a milánói Scala

A 91 évesen elhunyt olasz zeneszerzőnek, karmesternek szentelte az újranyitás utáni első, közönség előtt tartott koncertjét a milánói Scala operaház hétfő este.