A kétszeres Kossuth- és háromszoros Erkel Ferenc-díjas Kurtág György, akit Ligeti György és Eötvös Péter mellett a legjelentősebb kortárs magyar komponistaként jegyez a zenetörténet, február 19-én lesz 100 éves. A tiszteletbeli doktori oklevelet Farkas Gábor, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora adta át neki.
Köszöntőjében a rektor arról beszélt, hogy Kurtág György tanárként a kezdetektől nemcsak zongorát, kamarazenét tanított, hanem művészi fegyelmet, szerény alázatot, figyelmet, elemzőkészséget és örök szellemi nyitottságot. Hozzátette: mindeközben az élet példájára is nevelt több nemzedéknyi tanítványt.
Ez a doktori cím üzenet, hogy hálásak vagyunk, amiért Kurtág György 1945-től 2026-ig mindvégig jelen volt a Zeneakadémia életében.
Kezdetben diákként, később tanárként, aztán műveinek nagytermi előadása révén, vagy pusztán csak a szellemével, amely végérvényesen beivódott ezekbe a történelmi falakba” – mondta laudációjában Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia docense. Mint kifejtette, Kurtág György ma is munkaképes, pénteken is tanított, emellett pedig továbbra is komponál, hiszen a kettő számára szétválaszthatatlan. „Számára az oktatás nem más, mint megértés. Ahogy felesége, Márta megfogalmazta, Kurtág belebújik a zenébe, és belülről kivilágítja”.
Kurtág György átveszi a díszdoktori címet Farkas Gábortól, a Zeneakadémia rektorától (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea / Zeneakadémia)
Felidézte, hogy Kurtág élete rengeteg kanyaron, lejtőn és szakadékon át vezetett, ezek között volt a második világháború, a kommunista időszak, az 1956-os forradalom sokkja, a párizsi emigrációs kísérlet, az élet és a művészet újragondolása, a Kádár-korszak szellemi magányában létrejött nagy művek és az ezeket kísérő alkotói válságok sora. A világhír a nyolcvanas évektől fokozatosan találta meg, innentől újabb remekművek következtek. Elhangzott, hogy a komponista 1945 szeptemberében a zeneszerzés szakra együtt felvételizett Ligeti Györggyel a Zeneakadémián, és életre szóló barátságot kötöttek.
Hosszú útjának csúcspontja a milánói Scalában 2018-ban bemutatott operája, a Fin de partie volt.
Ezt már a BMC épületében lévő lakásában írta, akárcsak legújabb művét, a tavaly befejezett egyfelvonásos operáját, a Die Stechardint”
– tette hozzá Fazekas Gergely.
Szólt arról, hogy előadói szempontból nem egyszerű Kurtág zenéje, bizonyos művei a kompozíciós struktúra szempontjából rendkívül komplexek, ám ez a kifejezés szolgálatában áll. Gyakran nevezik a miniatűr formák mesterének. Nem egyszerűen megzenésítette számos költő, köztük Pilinszky János, Tandori Dezső, József Attila, Franz Kafka, Samuel Beckett sorait, hanem a szavak mögé húz be magával bennünket, oda, ahol rátalálhatunk valamire, amire azt mondhatjuk, ez az igazság – fogalmazott a zenetörténész.
Fazekas Gergely elmondta, hogy 150 éves története során a Zeneakadémia keveseknek adományozott tiszteletbeli doktori címet, Kurtág György előtt Yehudi Menuhin, Kadosa Pál és Sir John Eliot Gardiner, aki 1995-ben Kurtág talán legmegrázóbb műve, A csüggedés és keserűség dalai világpremierjén vezényelt Amszterdamban.
A díszdoktorrá avatáson Kemenes András zongoraművész játszott Kurtág György műveiből.
Fejléckép: Kurtág György (fotó/forrás: Felvégi Andrea / Zeneakadémia)
hírlevél
