Klasszikus

Kurtág operája a negyedik a legjobb 21. századi művek listáján – a Guardian szerint

2019.09.16. 22:10
Ajánlom
Habár úgy tűnt, soha nem készül el, végül Kurtág életművének eklatáns darabja lett A játszma vége – írja a Guardian. A tekintélyes brit lap összeszedte a 21. század legjobb kortárs klasszikus zenei alkotásait. Íme a lista.

Hans Abrahamsen, George Benjamin, Harrison Birtwistle – hazánkban alig ismert nevek szerepelnek a 21. század legjobb műveit felvonultató lista dobogóján.

A Guardian listája a szerkesztőség és a lap kritikusainak bevonásával készült, és tanulságos lehet azoknak, akik kíváncsiak, milyen kortárs zeneműveket helyeznek piedesztálra tőlünk nyugatabbra. A listán – nem meglepő módon – túlsúlyba kerültek a britek. Illetve az operák. S már csak ezért is figyelemre méltó, hogy Kurtág, közép-európai szerzőként, felkerült.

1. Hans Abrahamsen: Let Me Tell You (2013)

A dán zeneszerző, Hans Abrahamsen (1952) műve egy zenekari dalciklus, amely Paul Griffiths hasonló című regénye alapján született, a kortárs zene avatott énekesnője, Barbara Hannigan kezdeményezésére. A szöveg érdekessége, hogy csakis azokat a szavakat használja, amelyek Shakespeare Hamletjében is megtalálhatók, a történetet pedig Ophélia mondja el.

2. George Benjamin: Written on Skin (2012)

Az angol zeneszerző (1960) egész estés operája a Guardian szerint időtlen mestermű, amelyet ráadásul több színházban, sokféle rendezésben bemutattak. „Feszült, pontos és lángolóan gyönyörű zene” – írja a lap.

3. Harrison Birtwistle: The Minotaur (2008)

Szintén brit a lista harmadik helyezettjének alkotója: Harrison Birtwistle (1934) elismert operaszerző a szigetországban, ebben az operában pedig egy, a közönség szimpátiájára érdemes Minótauruszt látunk a színpadon, akinek haldoklási jelenete egyike a kortárs opera legnagyobb pillanatainak. A Guardian szerint legalábbis biztosan.

4. Kurtág György: Fin de Partie (2018)

Kurtág György egyetlen operájáról sokat írtunk a Fidelión is. A zeneszerző több, mint egy évtizeden át dolgozott a művön, amely Samuel Beckett azonos című drámájának adaptációja. „Aszketikus, teljesen hű átdolgozása az eredetinek” – írja a Guardian. – „Vegytisztán az a kompromisszummentes, őszinte zene, amilyet Kurtág egész karrierje során komponált.” (Itt lehet meghallgatni a hangfelvételét.)

„Ez a mi végjátékunk” – Új operájáról beszélt Kurtág György

Kapcsolódó

„Ez a mi végjátékunk” – Új operájáról beszélt Kurtág György

Hamarosan bemutatják Kurtág György első operáját, a Samuel Beckett-dráma alapján készült Végjátékot. Ebből az alkalomból a New York Times portrét közölt a 92 éves zeneszerzőről.

5. Thomas Adès: The Tempest (2003)

Thomas Adès az a zeneszerző, akinek neve hozzánk is eljutott – sőt, ő maga is, karmesterként. A vihar című operáját a Magyar Állami Operaház is bemutatta. Ez nem csoda: 2004-ben hangzott fel először a brit Királyi Operaházban, azóta pedig folyamatosan játsszák szerte a világban. „A vihar katalizátora annak a zenei nyelvnek, amely egyszerre gazdag, ismerős, és fondorlatosan furcsa.”

6. Kaija Saariaho: L’Amour de Loin (2000)

A finn zeneszerző első operáját Salzburgban mutatták be. A XII. századi Franciaországban játszódik, a cselekmény megenged egyfajta kontemplációt az életről, a sóvárgásról és a halálról. Ahogy a helyszín, úgy a zenei inspiráció is középkori.

7. Louis Andriessen: La Commedia (2009)

A zeneszerző, aki Robert Wilsonnal és Peter Greenaway-jel dolgozott együtt korábbi színpadi műveiben, Hal Hartley filmrendezőhöz fordult, hogy  közösen elkészítsék ezt az epizódokból álló „filmoperát” Dante Isteni színjátéka nyomán.

8. Jonathan Harvey: String Quartet No 4 (2003)

Élő elektronikára és vonósnégyesre készült a brit Harvey (1939-2012) alkotása, amely a műfaj összes lehetséges határvonalát megsérti. Tételek helyett a mű ciklusokra tagolódik, amelyeket újra és újra lehet ismételni, az elektronikával kiegészülő hangzás pedig egészen sajátos. A mű az Arditti Quartet számára készült.

9. Heiner Goebbels: Hashirigaki (2000)

Getrude Stein regénye, a japán népzene és a Beach Boys Pet Sounds című albuma egyaránt forrása Goebbels (1952) operájának, amelynek atmoszférája a mágikus realizmus irányzatára emlékeztet, és létre nem jött volna a hatvanas évek zenéje nélkül.

10. John Luther Adams: Become Ocean (2013)

„Monumentális zenekari palindrom” – így jellemzi a Guardian az amerikai szerző, John Luther Adams (1952) művét, amelynek nyelve egyaránt magában hordja Wagner, Debussy és Sibelius örökségét. A téma A tengerhez hasonlóan – a víz, de nem csak ennyi. Az is benne van, hogy mi történhet élővizeinkkel, hanem vigyázunk rájuk.

A huszonötös listában találunk csellóversenyt (Unsuk Chin műve), David Lynch-film operaváltozatát (Olga Neuwirth: Lost Highway) és egy különleges Orfeusz-adaptációt (Pascal Dusapin: Passion) is. A népszerű David Lang Little Match Girl Passion című oratóriumával szerepel a sorban, amely Hans Christian Andersen gyufaárus lányáról szól. Steve Reich WTC 9/11 című műve a 17., Max Richter Blue Notebooks című ciklusa a 21. John Adams 2009-es operája, a City Noir a 24., ezt pedig egy bátor darab követi, Jennifer Walshe zeneszerző XXX Live Nude Girls című operája. Annyit talán elmondunk róla, hogy Barbie babákról szóló szadisztikus történet a szexualitás sötét oldaláról.

A teljes listát itt lehet böngészni.

A fejlécképen Kurtág György. Fotó: Mudra László / Zeneakadémia.

Ezeket a kortárs zenéket kell hallgatni az olvasóink szerint

Kapcsolódó

Ezeket a kortárs zenéket kell hallgatni az olvasóink szerint

Arvo Pärt, Philip Glass és Ola Gjeilo a legnépszerűbb kortárs komponisták között a Fidelio olvasói szerint. Van még egy-két meglepetés is a listában.

5 zene, amivel elkezdhetsz klasszikus műfajt hallgatni – Max Richter ajánlása

5 zene, amivel elkezdhetsz klasszikus műfajt hallgatni – Max Richter ajánlása

A Tabu, a Vivaldi Recomposed és a Sleep zeneszerzője összeszedett egy lejátszási listát azoknak, akik még újak a műfajban.

10 kortárs zenemű, amit hallanod kell, miután meghalsz

10 kortárs zenemű, amit hallanod kell, miután meghalsz

„Az életben nem akarok többet ilyen zagyvaságot hallgatni!” – Tiszteletben tartjuk, ha mondtál már valaha valami hasonlót, ezért készítettünk egy listát azokról a kihagyhatatlan zenékről, amiket soha nem akarsz hallani ebben az életben… de talán érdemes visszatérni rájuk, miután meghaltál.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Napokon belül eldőlhet, hogy ki kapja a Nemzet Színésze címet

Törőcsik Mari halálával nem csupán egy kivételes művész távozott, a Nemzet Színészei is kevesebben lettek. Az új tag személyéről várhatóan május 11-én döntenek majd.
Színház

Kulka Jánossal látható online A nép ellensége

A Katona József Színház 2013-ban bemutatott Ibsen-darabját Zsámbéki Gábor rendezte, az előadás felvétele megtekinthető május 6. 19 órától május 8. 23 óráig az eszinhaz.hu-n.
Zenés színház

Sába a mikrofon előtt

Lemezfelvétel készült Goldmark Károly legismertebb operájából, a Sába királynőjéből, az Eiffel Műhelyház Fricsay stúdiójában. A munkáról és az új helyszínről Csurgó Tamás zenei rendezőt, Kondás Ferenc hangmérnököt, valamint Gál Erika operaénekest, Sába megformálóját kérdeztük.
Vizuál

A mentális egészség megőrzéséről szól az újranyíló Capa Központ csoportos kiállítása

Hat hónap után új kiállításokkal nyitja meg kiállítótereit a Capa Központ, ahol május 4-től látható Halász Dániel Budapest Ösztöndíjas sorozata, a Pécsi József Fotóművészeti Ösztöndíjasok fotográfiái és természetesen Robert Capa képei.
Plusz

Időutazás Rómában: újjáépítik a Colosseum arénáját

A Római Colosseum eredeti fapadlózatát még a 19. században szedték fel, amikor régészeti munkálatokat végeztek az arénában. A felújítás után a látogatók lehetőségük nyílik arra is, hogy beléphessenek a föld alatti tárnákba.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

5+1 kihagyhatatlan cikk a Bartók Tavasz friss-ropogós magazinjából

Kíváncsi vagy, hogy a színpadi művészek hogyan élik meg, ha üres nézőtér előtt játszanak? Mindig is érdekelt, hogyan készülnek a közvetítések vagy mit csinál egy online stream rendezője? Tudni szeretnéd, miért olyan egyedülálló és fontos Bartók Béla népzenegyűjtői munkássága? Mi az a világzene, és mit csinál Vaszilij Petrenko, amikor nem vezényel? A hamarosan kezdődő Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek frissen elkészült magazinjából most minden kiderül!
Klasszikus hír

Kihirdették a 2021-es Artisjus-díjazottak névsorát

Könnyű- és komolyzenei alkotókat díjazott idén is az Artisjus. Fábri Pétert zenei munkásságáért életműdíjjal tüntették ki, az év zeneszerzője a világhírű dobos Borlai Gergő lett, míg a tragikusan fiatalon elhunyt Siklósi Örs előtt, posztumusz Junior Artisjus-díjjal tisztelegtek.
Klasszikus hír

Bartók-kotta, Wagner-album, akár egy órán belül! – Házhoz jön a Rózsavölgyi kínálata

Mostantól még kényelmesebben juthatunk hozzá a Rózsavölgyi Zenemű- és Könyvesboltban fellelhető zenei kiadványokhoz és sikerkönyvekhez, ugyanis a Wolt futárai szállítják azokat házhoz, akár a rendeléstől számított egy órán belül.
Klasszikus ajánló

Bartók és a tavasz – mindent egy új fesztiválról

Hogyan hat ránk Bartók Béla példaértékű kulturális öröksége 2021-ben, miben érhető tetten a zeneszerző szellemisége, és miért az ő nevét viseli a Müpa új, összművészeti fesztiválja? Hogy jön ide a világ végtelensége, hogyan kapcsolódhatunk össze Európa nagyvárosaival, és egyáltalán: mi az a Bartók Tavasz? Itt az ideje, hogy minden kiderüljön!
Klasszikus ajánló

Notte Magica – Online vetítés az Il Volo együttes és Plácido Domingo Három Tenor-emlékkoncertjéről

Luciano Pavarotti, José Carreras és Plácido Domingo legendás triója, a Három Tenor 1990. júliusában adta első koncertjét a római Caracalla termákban. 26 évvel később, 2016. nyarán a fiatal olasz tenor csillagokból álló, nemzetközi platinalemezes Il Volo együttes Plácido Domingo zenei rendezésében emlékkoncertet adott a 20. század egyik legkiemelkedőbb komolyzenei kezdeményezése előtt tisztelegve. A koncertről készült mozifilm május 1-2-án online elérhető.