Klasszikus

Kurtág operája a negyedik a legjobb 21. századi művek listáján – a Guardian szerint

2019.09.16. 22:10
Ajánlom
Habár úgy tűnt, soha nem készül el, végül Kurtág életművének eklatáns darabja lett A játszma vége – írja a Guardian. A tekintélyes brit lap összeszedte a 21. század legjobb kortárs klasszikus zenei alkotásait. Íme a lista.

Hans Abrahamsen, George Benjamin, Harrison Birtwistle – hazánkban alig ismert nevek szerepelnek a 21. század legjobb műveit felvonultató lista dobogóján.

A Guardian listája a szerkesztőség és a lap kritikusainak bevonásával készült, és tanulságos lehet azoknak, akik kíváncsiak, milyen kortárs zeneműveket helyeznek piedesztálra tőlünk nyugatabbra. A listán – nem meglepő módon – túlsúlyba kerültek a britek. Illetve az operák. S már csak ezért is figyelemre méltó, hogy Kurtág, közép-európai szerzőként, felkerült.

1. Hans Abrahamsen: Let Me Tell You (2013)

A dán zeneszerző, Hans Abrahamsen (1952) műve egy zenekari dalciklus, amely Paul Griffiths hasonló című regénye alapján született, a kortárs zene avatott énekesnője, Barbara Hannigan kezdeményezésére. A szöveg érdekessége, hogy csakis azokat a szavakat használja, amelyek Shakespeare Hamletjében is megtalálhatók, a történetet pedig Ophélia mondja el.

2. George Benjamin: Written on Skin (2012)

Az angol zeneszerző (1960) egész estés operája a Guardian szerint időtlen mestermű, amelyet ráadásul több színházban, sokféle rendezésben bemutattak. „Feszült, pontos és lángolóan gyönyörű zene” – írja a lap.

3. Harrison Birtwistle: The Minotaur (2008)

Szintén brit a lista harmadik helyezettjének alkotója: Harrison Birtwistle (1934) elismert operaszerző a szigetországban, ebben az operában pedig egy, a közönség szimpátiájára érdemes Minótauruszt látunk a színpadon, akinek haldoklási jelenete egyike a kortárs opera legnagyobb pillanatainak. A Guardian szerint legalábbis biztosan.

4. Kurtág György: Fin de Partie (2018)

Kurtág György egyetlen operájáról sokat írtunk a Fidelión is. A zeneszerző több, mint egy évtizeden át dolgozott a művön, amely Samuel Beckett azonos című drámájának adaptációja. „Aszketikus, teljesen hű átdolgozása az eredetinek” – írja a Guardian. – „Vegytisztán az a kompromisszummentes, őszinte zene, amilyet Kurtág egész karrierje során komponált.” (Itt lehet meghallgatni a hangfelvételét.)

„Ez a mi végjátékunk” – Új operájáról beszélt Kurtág György

Kapcsolódó

„Ez a mi végjátékunk” – Új operájáról beszélt Kurtág György

Hamarosan bemutatják Kurtág György első operáját, a Samuel Beckett-dráma alapján készült Végjátékot. Ebből az alkalomból a New York Times portrét közölt a 92 éves zeneszerzőről.

5. Thomas Adès: The Tempest (2003)

Thomas Adès az a zeneszerző, akinek neve hozzánk is eljutott – sőt, ő maga is, karmesterként. A vihar című operáját a Magyar Állami Operaház is bemutatta. Ez nem csoda: 2004-ben hangzott fel először a brit Királyi Operaházban, azóta pedig folyamatosan játsszák szerte a világban. „A vihar katalizátora annak a zenei nyelvnek, amely egyszerre gazdag, ismerős, és fondorlatosan furcsa.”

6. Kaija Saariaho: L’Amour de Loin (2000)

A finn zeneszerző első operáját Salzburgban mutatták be. A XII. századi Franciaországban játszódik, a cselekmény megenged egyfajta kontemplációt az életről, a sóvárgásról és a halálról. Ahogy a helyszín, úgy a zenei inspiráció is középkori.

7. Louis Andriessen: La Commedia (2009)

A zeneszerző, aki Robert Wilsonnal és Peter Greenaway-jel dolgozott együtt korábbi színpadi műveiben, Hal Hartley filmrendezőhöz fordult, hogy  közösen elkészítsék ezt az epizódokból álló „filmoperát” Dante Isteni színjátéka nyomán.

8. Jonathan Harvey: String Quartet No 4 (2003)

Élő elektronikára és vonósnégyesre készült a brit Harvey (1939-2012) alkotása, amely a műfaj összes lehetséges határvonalát megsérti. Tételek helyett a mű ciklusokra tagolódik, amelyeket újra és újra lehet ismételni, az elektronikával kiegészülő hangzás pedig egészen sajátos. A mű az Arditti Quartet számára készült.

9. Heiner Goebbels: Hashirigaki (2000)

Getrude Stein regénye, a japán népzene és a Beach Boys Pet Sounds című albuma egyaránt forrása Goebbels (1952) operájának, amelynek atmoszférája a mágikus realizmus irányzatára emlékeztet, és létre nem jött volna a hatvanas évek zenéje nélkül.

10. John Luther Adams: Become Ocean (2013)

„Monumentális zenekari palindrom” – így jellemzi a Guardian az amerikai szerző, John Luther Adams (1952) művét, amelynek nyelve egyaránt magában hordja Wagner, Debussy és Sibelius örökségét. A téma A tengerhez hasonlóan – a víz, de nem csak ennyi. Az is benne van, hogy mi történhet élővizeinkkel, hanem vigyázunk rájuk.

A huszonötös listában találunk csellóversenyt (Unsuk Chin műve), David Lynch-film operaváltozatát (Olga Neuwirth: Lost Highway) és egy különleges Orfeusz-adaptációt (Pascal Dusapin: Passion) is. A népszerű David Lang Little Match Girl Passion című oratóriumával szerepel a sorban, amely Hans Christian Andersen gyufaárus lányáról szól. Steve Reich WTC 9/11 című műve a 17., Max Richter Blue Notebooks című ciklusa a 21. John Adams 2009-es operája, a City Noir a 24., ezt pedig egy bátor darab követi, Jennifer Walshe zeneszerző XXX Live Nude Girls című operája. Annyit talán elmondunk róla, hogy Barbie babákról szóló szadisztikus történet a szexualitás sötét oldaláról.

A teljes listát itt lehet böngészni.

A fejlécképen Kurtág György. Fotó: Mudra László / Zeneakadémia.

Ezeket a kortárs zenéket kell hallgatni az olvasóink szerint

Kapcsolódó

Ezeket a kortárs zenéket kell hallgatni az olvasóink szerint

Arvo Pärt, Philip Glass és Ola Gjeilo a legnépszerűbb kortárs komponisták között a Fidelio olvasói szerint. Van még egy-két meglepetés is a listában.

5 zene, amivel elkezdhetsz klasszikus műfajt hallgatni – Max Richter szerint

5 zene, amivel elkezdhetsz klasszikus műfajt hallgatni – Max Richter szerint

A Tabu, a Vivaldi Recomposed és a Sleep zeneszerzője összeszedett egy lejátszási listát azoknak, akik még újak a műfajban.

10 kortárs zenemű, amit hallanod kell, miután meghalsz

10 kortárs zenemű, amit hallanod kell, miután meghalsz

„Az életben nem akarok többet ilyen zagyvaságot hallgatni!” – Tiszteletben tartjuk, ha mondtál már valaha valami hasonlót, ezért készítettünk egy listát azokról a kihagyhatatlan zenékről, amiket soha nem akarsz hallani ebben az életben… de talán érdemes visszatérni rájuk, miután meghaltál.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Modigliani napi száz rajzot is készített, de ugyanilyen tempóban meg is semmisítette műveit

1920. január 24-én, alig 36 évesen hunyt el Amedeo Modigliani olasz festő, szobrász. A szegénységben élő művész jellegzetes elnyújtott alakjai ma már csillagászati összegekért kelnek el az árveréseken.
Vizuál

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Klasszikus

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.
Könyv

A Tüskevár írója volt gazdatiszt, de uszálykísérő, patkányirtó és napszámos is

Bár elsősorban ifjúsági és "állatregényíróként" emlegetik, még utóbbi köteteiben is - csak úgy mellékes könnyedséggel - zseniális emberábrázoló. 1900. január 25-én született Fekete István író.
Jazz/World

Visszakapta az ellopott hegedűjét Lajkó Félix

Sajtónyilvánosság előtt kapta vissza ellopott hegedűjét Lajkó Félix január 23-án, csütörtökön, Újvidéken.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Itt a lehetőség: felvételt hirdet a Magyar Rádió Gyermekkórusa

Nagycsoportos óvodások és általános iskolás gyermekek jelentkezését várja a magyar és külföldi zeneélet elismert énekkara.
Klasszikus portré

Generációk csellista példaképe: 75 éves lenne Jacqueline du Pré

Tragikusan fiatalon hunyt el, de egyetlen évtized alatt beírta nevét a legfontosabb modern előadóművészek közé. Jacqueline du Pré inspiráció sokak számára ma is, egykori hangszerén pedig magyar művész játszik.
Klasszikus lemez

Nicola Benedetti is fellép a Grammy-átadón

A skót hegedűművész is ott lesz január 26-án az egyik legnagyobb zenei díj átadóján. Az is lehet, hogy kap valamit.
Klasszikus hír

Bionikus kesztyűben újra képes zongorázni a brazil zongoraművész

Több mint 20 év után ismét képes mindkét kezével zongorázni Joao Carlos Martins brazil zongoraművész, Johann Sebastian Bach zenéjének egyik legnevesebb előadója.
Klasszikus hír

Tabea Zimmermann brácsaművész az idei Siemens-díj nyertese

Az elismerés nem csekély, negyedmillió eurós pénzjutalommal is jár.