Klasszikus

Kutatók szerint Beethoven nem jól használta a metronómját

2021.01.27. 09:10
Ajánlom
Újabb világrengető felfedezés, s ráadásul nem a brit tudósok az elkövetők. Spanyol kutatók állítják, hogy megfejtették Ludwig van Beethoven szimfóniáinak gyors tempómegjelöléseinek titkát. Egy új vizsgálat szerint a zeneszerző rosszul olvashatta le a metronómot. A fene gondolta volna!

Valóságos tömegsporttá vált a kutatók között, hogy megmagyarázhatatlan vagy annak vélt kultúrtörténeti jelenségek meg- és kimagyarázásának álljanak neki. A legtöbb ilyen kutatás valójában vállalhatatlanul kínos belemagyarázás, de mivel nem ezek azok a tudósok, akik a covid-vakcinát fejlesztik vagy embert küldenek az űrbe, igazából az életben semmi sem múlik rajta, milyen eredményre jutnak. Viszonylag következmények nélkül diagnosztizálhatnak Ravelnél agyi elváltozást, Beethovennél szívritmus-zavart, vagy alacsony tesztoszteronszintet a komolyzene-kedvelőknél.

Laza Eötvös Gábor-i gesztussal rántjuk elő az újabb hasonszőrű kutatócsapatot, akik ezúttal Beethoven metronómját vizslatták meg alaposan.

Van másik!

Egy korábbi cikkünkben, amelyben Beethoven Kilencedik szimfóniájának helyes ideális vagy történetileg megfelelő tempójáról írtunk, már szó esett a zeneszerző metronómjáról. A Johann Nepomuk Mälzel által 1815-ben kifejlesztett metronóm elsőként tette lehetővé a pontos tempómegjelölést, Beethoven lehetett az egyik első zeneszerző, aki alkalmazta az eszközt.

800px-Metronom_Malzel_1815-150255.jpg

A Mälzel-féle metronóm. Ilyen volt Beethovennek is. (Fotó/Forrás: Andreas Praefcke / Wikipedia)

A spanyol kutatócsapat a vizsgálat során Beethoven szimfóniáinak 36 különböző karmester vezényletével készült felvételeit elemezték ki. A felvételeken a karmesterek következetesen az előírtnál lassabban adták meg a zeneművek tempóját.

Ennek magyarázata lehet, hogy a zeneszerző metronómját a műszer mutatójának súlyánál olvasta le, nem pedig a mutató felett

– mondta Almudena Martin-Castro, egy, a PLOS One tudományos lapban megjelent tanulmány szerzője. A kutatáshoz a szakértők egy matematikai modellt dolgoztak ki.

A zeneszerző bizonytalan lehetett abban, hogyan kell használni a metronómot, erre utal a IX. szimfónia kéziratának első oldalán látható megjegyzés: 108 vagy 120 Mälzel. A korai metronómok súlya ugyanis háromszögalakú volt, melynek csúcsa lefelé mutatott. Ez megtéveszthette Beethovent, aki emiatt a súly alatti értéket olvasta le. Ebben az esetben Beethoven 12 ütésnyivel gyorsabb ütemeket adott meg, mint az szándékában állt.

Egy angol lapban ekkoriban használati utasítást is kiadtak a metronómokról. Ez is azt jelzi, hogy igény volt a magyarázatra – mondta Christine Siegert, a Bonni Beethoven Archívum és a Beethoven-ház Kiadó vezetője. A metronóm inkább csak irányértéket ad meg, nem abszolút értéket – tette hozzá. Beethoven Siegert szerint nem is kedvelte különösebben a metronómot, de a műveiben precízen jelölte a tempóértékeket.

A kutatók arra a magyarázatra nem tértek ki, amely legalább ilyen banális és igen valószínűnek tűnik: mivel Beethoven hallása rohamosan romlott az 1800-as évektől kezdve, lehet, hogy az általa elképzelt tempók meghatározásánál nem számolt a hang akusztikai tulajdonságaival. Nevezetesen azzal, hogy egy frázis sokkal lassabbnak tűnik „fejben elképzelve” vagy egy néma zongorán blattolva, mint amikor térben meg is szólal. És még az sem kizárt, hogy a mester valóban az általa feltüntetett tempókkal képzelte el a szimfóniáit. 

Milyen tempóban játsszuk a Kilencedik szimfóniát?

Kapcsolódó

Milyen tempóban játsszuk a Kilencedik szimfóniát?

Őrületesen gyors Kilencediket játszott az Óbudai Danubia Zenekar a Zeneakadémián, egy órán belül végeztek a szimfóniával. Beethoven nem forog a sírjában, sőt, valószínűleg ezzel lenne elégedett.

A Beethoven emlékévben számos cikkünk született a mesterről.
Böngésszen tovább sorozatunk írásai között!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Megtalálni az emberit – három fiatal karmester a Magyar Állami Operaházban

Három olyan fiatal karmestert szólítunk meg, akikben egy dolog biztosan közös, az OPERA művészeti vezetése látja bennük a tehetséget, a lehetőséget, ezért kellően komoly feladatokat is rájuk bíz.
Színház

Két hét múlva megnyílik Budapest legújabb magánszínháza, a Bástya Színház

Február 20-án megnyitja kapuit a Bástya Színház. A hetedik kerületi, az egykori Bástya mozi épületében működő, 90 férőhelyes stúdiószínház célja, hogy friss előadásokkal és különböző műfajokkal gazdagítsa Budapest kulturális kínálatát.
Jazz/World

Ajtai Péter: „Édesanyám kinyitotta a telefonkönyvet, és másnap már mentem bőgőórára”

Improvizációesztétikából doktorált, tanult klasszikus zenét, hagyományos jazzt, ma már legfőképpen free jazzt vagy szabad improvizációs zenét játszik. Tanít, számos zenekarban muzsikál, egy százhúsz éves bőgőt nyüstöl. Ajtai Péter bőgőssel beszélgettünk.
Színház

Hatott az összefogás: 80 milliós támogatást ad a minisztérium Gobbi Hilda nyaralójának helyreállítására

Alkotóházként újul meg Gobbi Hilda visegrádi villája, a Kulturális és Innovációs Minisztérium döntése alapján 80 millió forintos támogatásban részesül az épületet tulajdonló alapítvány.
Vizuál

Magyar filmesek Orbán Viktornak: „A független film Magyarországon nem választás, hanem kényszerpálya”

„A független film nálunk fillérenként összegereblyézett, minimális költségvetésű vállalkozás, amit a hivatásszeretet és a filmcsinálás féktelen vágya hoz létre a rendező, a producer, a színészek és a stáb többnyire ingyenes munkájával, méltatlan feltételek között” – olvasható a nyílt levélben.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Újabb világsztár tart kurzust fiatal magyar tehetségeknek a Concerto Mesteriskola keretében

Február 11-én a klasszikus zenei élet egyik kiválósága, Pierre-Laurent Aimard a zeneszerető közönség számára is ingyenesen látogatható mesterkurzust tart a Concerto Mesteriskola keretében kiemelkedően tehetséges magyar zongoraművész-növendékek számára.
Klasszikus ajánló

Mahler műve csendül fel az OMIKE következő koncertjén a Rumbach zsinagógában

Fischer Iván vezényli Gustav Mahler Dal a Földről című művét az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) március 5-i estjén, neves szólisták közreműködésével.
Klasszikus kritika

Egy kézfogás múlt és jövő között

Snétberger Ferenc és Tehetség Programjának négy növendéke adott koncertet január 26-án a berlini Collegium Hungaricumban az auschwitzi haláltábor felszabadításának nyolcvanadik évfordulója alkalmából, a holokauszt szinti és roma áldozataira emlékezve.
Klasszikus ajánló

Cseh ínyencségeket tálal februári műsorán a Budapesti Fesztiválzenekar

Közép-Európa gazdag zenei öröksége áll a Budapesti Fesztiválzenekar közelgő hangversenyének középpontjában, amelynek február 15-én, 16-án és 17-én a Müpa ad otthont. Az esemény három kiemelkedő cseh zeneszerző műveit mutatja be.
Klasszikus ajánló

Hangot a télnek – február 22-én rendezik meg a Kórusok Téli Éjszakáját

A már hagyománnyá vált eseménynek a Magyar Zene Háza az otthont, amelyet az ország minden tájáról érkező énekkarok töltenek meg. Az egynapos minifesztivál idén nyolcadik alkalommal megrendezett téli kiadását is a Csíkszerda kórus önkéntesei szervezik.