Valóságos tömegsporttá vált a kutatók között, hogy megmagyarázhatatlan vagy annak vélt kultúrtörténeti jelenségek meg- és kimagyarázásának álljanak neki. A legtöbb ilyen kutatás valójában vállalhatatlanul kínos belemagyarázás, de mivel nem ezek azok a tudósok, akik a covid-vakcinát fejlesztik vagy embert küldenek az űrbe, igazából az életben semmi sem múlik rajta, milyen eredményre jutnak. Viszonylag következmények nélkül diagnosztizálhatnak Ravelnél agyi elváltozást, Beethovennél szívritmus-zavart, vagy alacsony tesztoszteronszintet a komolyzene-kedvelőknél.

Laza Eötvös Gábor-i gesztussal rántjuk elő az újabb hasonszőrű kutatócsapatot, akik ezúttal Beethoven metronómját vizslatták meg alaposan.

Egy korábbi cikkünkben, amelyben Beethoven Kilencedik szimfóniájának helyes ideális vagy történetileg megfelelő tempójáról írtunk, már szó esett a zeneszerző metronómjáról. A Johann Nepomuk Mälzel által 1815-ben kifejlesztett metronóm elsőként tette lehetővé a pontos tempómegjelölést, Beethoven lehetett az egyik első zeneszerző, aki alkalmazta az eszközt.

A Mälzel-féle metronóm. Ilyen volt Beethovennek is. (Fotó/Forrás: Andreas Praefcke)

A spanyol kutatócsapat a vizsgálat során Beethoven szimfóniáinak 36 különböző karmester vezényletével készült felvételeit elemezték ki. A felvételeken a karmesterek következetesen az előírtnál lassabban adták meg a zeneművek tempóját.

– mondta Almudena Martin-Castro, egy, a PLOS One tudományos lapban megjelent tanulmány szerzője. A kutatáshoz a szakértők egy matematikai modellt dolgoztak ki.

A zeneszerző bizonytalan lehetett abban, hogyan kell használni a metronómot, erre utal a IX. szimfónia kéziratának első oldalán látható megjegyzés: 108 vagy 120 Mälzel. A korai metronómok súlya ugyanis háromszögalakú volt, melynek csúcsa lefelé mutatott. Ez megtéveszthette Beethovent, aki emiatt a súly alatti értéket olvasta le. Ebben az esetben Beethoven 12 ütésnyivel gyorsabb ütemeket adott meg, mint az szándékában állt.

Egy angol lapban ekkoriban használati utasítást is kiadtak a metronómokról. Ez is azt jelzi, hogy igény volt a magyarázatra – mondta Christine Siegert, a Bonni Beethoven Archívum és a Beethoven-ház Kiadó vezetője. A metronóm inkább csak irányértéket ad meg, nem abszolút értéket – tette hozzá. Beethoven Siegert szerint nem is kedvelte különösebben a metronómot, de a műveiben precízen jelölte a tempóértékeket.

A kutatók arra a magyarázatra nem tértek ki, amely legalább ilyen banális és igen valószínűnek tűnik: mivel Beethoven hallása rohamosan romlott az 1800-as évektől kezdve, lehet, hogy az általa elképzelt tempók meghatározásánál nem számolt a hang akusztikai tulajdonságaival. Nevezetesen azzal, hogy egy frázis sokkal lassabbnak tűnik „fejben elképzelve” vagy egy néma zongorán blattolva, mint amikor térben meg is szólal. És még az sem kizárt, hogy a mester valóban az általa feltüntetett tempókkal képzelte el a szimfóniáit. 

Kapcsolódó

Milyen tempóban játsszuk a Kilencedik szimfóniát?

Őrületesen gyors Kilencediket játszott az Óbudai Danubia Zenekar a Zeneakadémián, egy órán belül végeztek a szimfóniával. Beethoven nem forog a sírjában, sőt, valószínűleg ezzel lenne elégedett.