És ha unatkozol, hát tele van az újságunk Beethovenről szóló írásokkal (itt, itt, itt, itt és itt)!
Kapcsolódó
A háromszor is megírt opera
A mai nap különleges a szerkesztőségünk számára, hiszen 1805-ben éppen november 20-án hallhatta először a nagyközönség Beethoven egyetlen operáját. Hallgasson bele velünk Plácido Domingo előadásában!
Kapcsolódó
Beethoven Kilencedikje annyira túlértékelt!
Ezt nem mi mondjuk, hanem Giuseppe Verdi. Egy zenetörténész azt a kérdést is felvetette, hogy vajon akkor is imádnánk-e ezt a szimfóniát, ha nem a bonni mester írja.
Kapcsolódó
Létezik-e a kilencedik szimfónia átka?
Beethoven örökre megváltoztatta a zenetörténetet, ráadásul egy átkot is hagyott a későbbi zeneszerzőkre, amelyben leginkább Mahler hitt. Ennek a lényege – Schönberg megfogalmazásában – így hangzik: „A kilencedik a határ. Aki ezt túl akarja lépni, annak távoznia kell.”
Kapcsolódó
Beethoven a géniusz és a tehetség különbségéről
A bécsi mester a zseni egyik archetípusa: az öntörvényű, zabolátlan művész, aki tisztában saját végességével. Hogyan ismerünk fel egy lángelmét? Erre a kérdésre keresünk választ.
Kapcsolódó
Tolsztoj sem rajongott Beethovenért
1770. december 16-án Bonnban született Ludwig van Beethoven, a bécsi klasszika harmadik nagy alakja, akinek művei alapjaiban határozták meg a zenetörténet további alakulását.
hírlevél
