Láttam egy videót egy fiatal karmesterről, aki épp a születésnapján állt a pulpitusra. Beintette a zenekart, akik azonban mást kezdtek játszani: a Happy Birthday jól ismert dallamát. A Budapesti Fesztiválzenekar próbatermében vagyunk, a karmesteri irodában, és ez a fiatalember, Lahav Shani ül velem szemben, aki november 7-én, 8-án és 9-én Csajkovszkij és Prokofjev műveit vezényli a Fesztiválzenekar élén.
Jókedv nélkül nem lehet
– feleli a kérdésre, miszerint ilyen barátságos-e a viszonya az általa dirigált zenekarokkal, hogy a Happy Birthday is belefér. Ugyan előfordult már, hogy fiatal kora miatt fenntartásokkal viseltetnek iránta, de ez alig jellemző. „Ha küzdened kell a tiszteletért, akkor küzdeni kell akkor is, ha fiatal vagy, és akkor is, ha idős. Valakinek vagy van tekintélye, vagy nincs. Nem számít a kor.”
2013-ban, mindössze huszonnégy évesen figyelt fel rá a világ, miután megnyerte a bambergi Gustav Mahler Karmesterversenyt, két évvel később a Bécsi Filharmonikusok hívta vezényelni. 2018-ban Yannick Nézet-Séguintől vette át a Rotterdami Filharmonikus Zenekart, de első vendégkarmestere a Bécsi Szimfonikusoknak is. 2010 óta asszisztens Zubin Mehta mellett az Izraeli Filharmonikusoknál, az együttesnél, amelyet az idős maestro nyugdíjazása után megörököl.
„Nem emlékszem arra, hogy nem zenével foglalkoztam volna” – mondja. Apja, Michael Shani karnagy, aki fiát már babakorában elvitte próbákra, és ő épphogy felérte a zongorát, már ütötte a billentyűket. „Az óvodában én ültem a zongoránál, a többiek énekeltek. Hat-hét éves voltam, amikor órákat kezdtem venni.” Nagymamája, Edith Shalev egyébként magyar származású, és most csak azért jött Budapestre, hogy lássa unokáját a városban vezényelni.
Nem volt kérdés, hogy Lahav Shani hivatásos zenész lesz, csak azt nem tudta, pontosan mihez kezdjen. Illetve kezdett mindenhez: próbálkozott zeneszerzéssel, és 2007-ben már bemutatkozott zongoraszólistaként az izraeliekkel – Csajkovszkij örök b-mollját adta elő. De nagybőgőn is játszott a zenekarban. „Csak azt tudtam, hogy zenét akarok csinálni – ha lehet, a legjobb, a legtehetségesebb emberekkel.”
Hasznosnak érzi, hogy nagybőgősként részt vett egy együttes életében. „Tudom, miről pletykálnak a zenekarban, milyen különböző karmesterek irányításával játszani. De ahhoz, hogy karmester legyél, a legjobb kezdés zongorán játszani. Ha hegedűs vagy fuvolista vagy, egyetlen kottasort olvasol, ha zongorista, rögtön kettőt.” Onnan már csak egy lépés partitúrával dolgozni.
Így, amikor először álltam pulpitusra, kényelmesen éreztem magam, előttem a partitúrával, és azt hiszem, tisztában voltam, hogyan működik egy zenekar lelke.
Leonard Bernstein 25 éves volt, amikor debütált a New York-i Filharmonikusok élén, Zubin Mehta karrierje szintén feltűnően hamar ívelt fel, de Shani szerint ma már nem olyan nagy hír egy fiatal karmester. „Megváltoztak az idők. Persze ez nem jelenti, hogy a tapasztalat nem számít. Egyáltalán nem érzem úgy, hogy tegnap kezdtem volna.”
Amikor arról kérdezem, hogy milyen előnye van a fiatalságnak a szakmájában, kitér a válasz elől: „Csak azt tudom, hogy tele vagyok motivációval és energiával.”
Tíz éve él Berlinben, itt ismerkedett meg Fischer Ivánnal (aki egyébként 2012 és 2018 között állt a Konzerthausorchester élén). „Sokszor láttam már őt próbálni, koncerteken, és mindig rengeteget tanultam tőle. Nem csak a zenéről, hanem a koncertezésről, a »zenecsinálás«-ról.” Shani úgy véli,
manapság fontos arról is beszélünk, hogyan szervezünk meg egy koncertet, hogyan állítunk össze egy műsort, hogyan kommunikálunk a közönséggel.
„Ha majd visszatekintünk, Fischer Ivánt ezen a téren is a legnagyobb hatású zenészek között fogjuk számon tartani.”
„Ezek a zenészek azért vannak itt, mert jól érzik magukat, fontos nekik, hogy együtt legyenek, zenéljenek, és sokkal fontosabb számukra a zenében megélt élmény, mint az, hogy produktumot tegyenek le az asztalra. Kiváló karakterű zenekar, igazán örömteli velük dolgozni” – mondja a Fesztiválzenekarról. „Nincsen jókedv zene nélkül, nincsen zene jókedv nélkül.”




hírlevél












