Klasszikus

Lant és hagyomány

2003.01.17. 00:00
Ajánlom
Ma este a Pesti Vigadóban ad hangversenyt Omar Bashir iraki művész, a világhírű Munir Bashir fia, aki a francia kritikusoktól megkapta a „lant hercege” címet. A különlegesnek ígérkező világzenei estén más neves hangszeres művészek is fellépnek, többek között Szakcsi Lakatos Béla. A Budapesten született muzsikussal édesapjáról s az elmúlt évtizedek magyar–iraki kulturális kapcsolatairól is beszélgettünk.

Miért most, két évvel előző nagy sikerű budapesti koncertje után lép a Vigadó közönsége elé?
– Úgy döntöttünk testvéremmel, Saad Bashirral, és a Munir Bashir Lant és Tradicionális Zeneművészeti Nemzetközi Alapítvány többi tagjával, hogy rendszeresen rendezünk egy-két koncertet öt éve Budapesten elhunyt édesapánk emlékére.
– A családjukban mindenki beszél magyarul. Hogyan kerültek a magyar fővárosba, ahol jelenleg is laknak?
– Édesapám a hatvanas években látogatott ide, elsősorban azért, hogy megismerkedjen az európai kultúrával, a magyar népzenével. Ő akkor már az oud, az arab lant ismert művésze volt, tizenöt évesen iskolában tanította a hangszeres játékot. Beíratkozott a Zeneakadémiára, ahol Kodály Zoltánnal is találkozott.
Munir Bashirt érdekelte a hasonlóság a régi magyar népdalok és a keleti zene között, Kodályt pedig foglalkoztatták a makámok (az arab skálák), amelyek Bartók figyelmét már a harmincas években felkeltették, amikor Kairóban járt az arab zenei világkongresszuson. Édesapám annyira megkedvelte a magyar népzenét, hogy attól kezdve az improvizációba gyakran beletett magyar motívumokat. Sőt nemcsak a magyar zenét kedvelte meg itt, Budapesten, meg is házasodott. Édesanyánk magyar, bátyám is, jómagam is itt születtünk. A családunk azután Bejrútba költözött, majd Bagdadba, ahol húsz esztendőt töltöttünk. Az öbölháború kitörésekor jöttünk vissza Budapestre.
– Ekkor nyugdíjaztatta magát Munir Bashir az iraki kultuszminiszteri posztból. Tehát nem kizárólag művészként tevékenykedett.
– Rengeteget tett az arab tradicionális zene felvirágoztatásáért. Művelte, tanította a lantot, fél évig még Szaddám Huszein is tőle tanult, szervezte az iraki zenei életet, fejlesztette a magyar–iraki kulturális kapcsolatokat. Ahol megfordult, az arab folklór mellett a magyar zenét is népszerűsítette. Az iraki zeneiskolába magyar tanárokat hívott. A bagdadi Balett- és Zeneiskola keleti tanszékét ő alapította. Őelőtte ott csak európai hangszereket tanítottak. Nem furcsa? A keleti szakra jártam én is.
– Mikor ismerkedett meg a lanttal?
– Ötévesen. A mesterem mindvégig édesapám volt, akit az egész világon ismertek, tiszteltek, negyven kitüntetést kapott, köztük magyar elismeréseket is, a Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjat, Liszt-díjat. A kilencedik születésnapomon adtam az első oudkoncertet. Később apám vitt magával a koncertjeire, együtt is játszottunk.
– Milyen zenét játszik?
– Amit édesapám. Világzenét szólóban. Keleten és másutt, Nyugat-Európában így ismernek. A magyar közönségnek ez elég szokatlan, így itt vegyes koncertet adok más zenészekkel közösen. Az én zeném alapja a meditáció és az iraki tradicionális muzsika. Ötvennél is több makámot használok, egyébként száznál is több ilyen skála létezik. Zenélés, vagyis meditáció közben utazok, bejárom Indiát, Japánt, Kínát vagy a flamenco hazáját. A Bashir-stílust művelem, amit édesapám, azzal a különbséggel, hogy engem modernebb hatások is értek. Úgyhogy ez immáron az Omar Bashir-stílus.
– Lejegyzi a kompozíciót?
– Az én zeném improvizáció, semmi nincs lejegyezve. A lemezeimen szereplő számok is megismételhetetlenek, hiszen ott, a felvétel helyszínén születnek. A tizenkét eddig megjelent albumom között találhatók lantszóló-CD-k, vettem fel indiai dobosokkal, magyar cigányzenekarral lemezeket, vannak dzsesszfelvételeim, flamencóval és európai popzenével elegyített számaim.
– Mit adnak elő Szakcsi Lakatos Bélával a Pesti Vigadóban?
– Izgalmas dologra vállalkozunk, a koncertteremben fog megszületni a produkció. Én nem tudom, hogy ő mit fog játszani és fordítva. Egy biztos, én arab és ázsiai zenét fogok improvizálni. Az ütőhangszereken (kongán, tablán) megint más kultúrák ritmusai szólnak majd, elhangoznak török és spanyol motívumok.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Elhunyt Fenyves Márk mozdulatművész

A táncos-koreográfus, a magyar mozdulatművészet jelenkori képviselőinek egyike 45 évesen tragikusan fiatalon távozott. Úttörő munkásságával és az Orkesztika Alapítvánnyal élő örökséget hagyott maga után.
Könyv

„Az irodalmi életrajzok poposítása tudatos volt, a reflektorfénybe kerülés nem” – Interjú Nyáry Krisztiánnal

A virtuális és a valódi közösségi terekről, a papíralapú könyv mai napig tartó létjogosultságáról és az egy éve nyitott Magvető Caféról is kérdeztük a KULT50 magazin hasábjain Nyáry Krisztiánt, a Líra kreatív igazgatóját.
Könyv

Könyvtáros osztag kutatja fel a könyveket, amikre csak halványan emlékeznek az olvasók

Előfordult már, hogy egyszerűen nem tudott kiverni a fejéből egy könyvet? Néhány részletére emlékezett, de a címre vagy a szerzőre egyáltalán nem. A New York-i Közkönyvtár a legképtelenebb esetekben is próbál segíteni.
Színház

„Egy fantasztikus korszaknak bukkantam a nyomára” – interjú Szikora Jánossal

Idén már hatodik alaklommal rendezi meg a Koronázási Szertartásjátékot a Vörösmarty Színház igazgatója. Az augusztus 18-i bemutató apropóján Szikora János beszélt a kezdetekről, az idei év újdonságairól és a darab nemzeti öntudatformáló szerepéről.
Vizuál

Banksy nem örült neki, hogy kiállítást rendeztek a műveiből az oroszok

A graffitiművész Banksy tudta és hozzájárulása nélkül rendeztek munkáiból kiállítást Moszkvában. A művész kifogásolta, hogy elveivel ellentétben a tárlat látogatóinak még fizetniük is kell, mint mondta, ő sohasem kérne pénzt az emberektől, akik látni akarják a képeit.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus cselló

Jelenleg ez a tizenkilenc éves fiú a világ legtöbbet hallgatott csellistája

Már ami a lemezeladási adatokat illeti. Sheku Kanneh-Mason fellépett a brit királyi esküvőn, és 100 ezer példányban adták el a debütáló lemezét. Még nem töltötte be a huszadik életévét.
Klasszikus hírek

Bencze Máté döntős a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyében

A Magyarországot képviselő fiatal szaxofonos az öt döntős közé jutott a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén Edinburghben.
Klasszikus jótékonyság

Érdi Tamás látássérültek javára koncertezik a Zeneakadémián

Harminc éves a „Szól a szív” Alapítvány, amely számos alkalommal segítette a Vakok Iskoláját, amelynek Érdi Tamás egykor tanulója volt. Szeptember 18-án jótékonysági koncertet rendeznek a Zeneakadémián, nem drága a belépőjegy, de jó célt szolgál.
Klasszikus magazin

Így telt Vásáry Tamás 85. születésnapja

A torta egy zongorát mintázott, számtalan zenerajongó köszöntötte, este pedig a Fővárosi Nagycirkusz is meglátogatta. Vásáry Tamás augusztus 11-én ünnepelte a 85. születésnapját.
Klasszikus kotta

Ez a francia zenekar iPad-re cseréli a nyomtatott kottákat

Az Orchestre National d’Île-de-France a következő évadtól elfelejtheti a nyomtatott kottákat, 120 muzsikusuk ugyanis iPad-eket kap. De nem ők az egyetlen zenekar, akik lépést tartanak a technológiával.