Saint-Saëns, Pablo de Sarasate, Manuel de Falla - garantáltan autentikus mesterei a latin varázsnak, és hogy némiképp a magyar virtus is fűszerezze ezt a vérpezsdítő télelőt, Hubay Jenő Carmen-fantáziáját is hallhatjuk az egyik legkiválóbb hegedűművész, a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas Kelemen Barnabás előadásában.

Korosztályának egyik legkiemelkedőbb, legsokoldalúbb művésze Kelemen Barnabás, aki a világ minden táján szerepelt már szólistaként, a New York-i Carnegie Halltól, a Berlini Filharmónia, vagy a tokiói Suntory Hall koncerttermein át az amszterdami Concertgebouw-ig. Hegedűművészként és brácsistaként is rendszeresen lép fel, és járja a világot kvartettjével, az általa alapított Kelemen Vonósnégyessel is. Az utóbbi években egyre többször vezényel is. Számos versenydíj és kitüntetés birtokosa. Kelemen Barnabás a magyar államtól kapott 1742-es "Ex-Kovács Dénes" Guarneri del Gesú mesterhegedűn játszik, ezen csendülnek majd fel Debrecenben Hubay Jenő Carmen-fantáziájának, Saint-Saëns La Havanaise című alkotásának és Sarasate cigánydalainak vérbő latin futamai.

A klasszikus koncerttermi repertoár ismert darabja Camille Saint-Saëns hegedűre és zenekarra írott e-dúr La Havanaise című műve (op. 83). A havannai ritmusok inspirálta kompozíció 1887-ban keletkezett. Érdekesség, hogy ez a darab, illetve a zenei téma variációja A kilencedik ajtó című Roman Polanski-filmben is szerepelt. Sarasate azért írta zongora- vagy zenekari kíséretes, spanyolos hangulatú darabjait, hogy be tudja mutatni fölényes hegedűtudását, virtuóz technikáját. Ezek közül talán a legismertebb a zenekari kíséretes, Op. 20-as Cigánymelódiák (Zigeunerweisen), vagy az ugyancsak zenekarral játszott, Op. 25-ös Carmen-fantázia, amelyet Bizet Carmen című operájának témáira írt. Sarasate szívesen használta mások témáit, így több operatémára komponált fantáziát (például Mozarttól a Don Giovanni és A varázsfuvola, vagy Gounod-tól a Faust és a Rómeó és Júlia témáit is feldolgozta). Szerzeményeit ma is szívesen játsszák a hegedűsök, bár gyakran inkább csak ráadásdarabként.

A műsor második felében Manuel de Falla talán legnépszerűbb műve az 1919-es El sombrero de tres picos (A háromszögletű kalap) című balettje hangzik el. A ritmikus, lírai, humorral teli ugyanakkor drámai hatású darab jellemzője a finom és szellemes hangszerelés, aminek eredményeként a zenekar úgy szól, mint egy óriási gitár. A művet Szergej Gyagilev Orosz Balettje mutatta be a londoni Alhambra színházban, a koreográfus Léonide Massine volt, a díszletet és a kosztümöt Pablo Picasso tervezte. A koncerten Kollár Imre vezényel.