Klasszikus

„Legyenek hangosabbak a jók” – Beszélgetés Keller Andrással

2022.10.07. 12:05
Ajánlom
A Concerto Budapestnek tizenöt éve zeneigazgatója és vezető karmestere. A Kossuth-díjas hegedűművészt, Keller Andrást a jubileum kapcsán kérdeztük. Felidézte a kezdeteket, a küzdelmet a fennmaradásért, beszélt az új misszióikról, és arról is, hogyan sikerült másfél évtized alatt tradíciót teremteni a Concertóval és elérni a világhírig.

Keller Andrást 2022 októberében Prima Díjjal tüntették ki magyar zeneművészet kategóriában. A rangos kitüntetés birtokosaként egyúttal a decemberben kihirdetésre kerülő Prima Primissima Díj jelöltjévé is vált. „A klasszikus zene építi az ember szellemét, ezáltal gazdaggá teszi az életét. Célom, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy ha érzelmileg intelligensebbé tudjuk tenni az elkövetkező nemzedéket, akkor megalapozhatjuk az ország jövőjét” – nyilatkozta Keller András a díj kapcsán.

Mesélte egyszer: hegedűsként idővel azt érezte, szűk önnek ez a művészi keret, létrehozta hát a Keller Quartetet. Aztán a „négyest” is szélesítette tovább, karmester lett és tizenöt évvel ezelőtt nemzetközi pályázattal a Concerto Budapest szimfonikusok vezetője. Ez már elég tágas alkotói tér?

Igen, és boldog is vagyok vele. Egyébként mindig ugyanaz a szándék, ugyanaz a szenvedély visz tovább: rátalálni a zene igazságára. Most kilencven zenésszel közösen teszünk erre próbát. Ez a felfedező út – a képzelőerőnkkel, a szívünk jóakaratával, a szépre való törekvéssel – tulajdonképpen maga a szabadság, amit el kell érnünk minden egyes próbán, minden egyes előadáson. Másrészt persze folyton jár az agyam, mi jót lehetne még adni másoknak a zenével, több dologba is belevágnék párhuzamosan, aztán szembesülök a valósággal, hogy tisztességesen, ugyanolyan felkészültséggel, odaadással nem lehet egyszerre annyifélét csinálni. Nálam a Concerto az első. De vallom:

szükséges a vízió, amely hajtóereje is a művészetnek, ugyanakkor tett is kell ahhoz, hogy ne maradjon pusztán álom a vízió.

Mi volt a víziója, amikor átvette a Concerto zenekarát?

Határozott célom volt. A zenekar fennállásának 100. évfordulóján kerültem ide. Komoly múlt ez, de én épp egy krízishelyzetben érkeztem. Úgy gondoltam, a közös jövőnk tétje az, hogy el tudom-e fogadtatni a zenészekkel, amit én képviselek, amire az én mestereim tanítottak, vagy sem. Azt, hogy egy klasszikus szimfonikus zenekar megújulásához valamilyen módon vissza kell térni a klasszikus alapokhoz. Visszatekintve a tizenöt évre azt mondom: helyesen döntöttem, hogy a bécsi klasszikus zene „újratanulásával” szándékoztam elindítani a közös zenélésünket.

Keller_Andras_c_Cseke_Csilla-103716.jpg

Keller András (Fotó/Forrás: Cseke Csilla / Concerto Budapest)

Haydn, Mozart, Beethoven.

Pontosan. Velük lehet megalapozni a tudást és a tradíciót.

Egy százéves zenekar nem maga a tradíció?

Ha valakinek múltja van, nem biztos, hogy tradíciója is van, az nem az évek számán múlik.

Hanem?

A tradícióhoz kell mondandó, valamifajta zenészség kifejezése. A tradíció közös tudást, minőséget jelent. Ha a világ legjobb zenekarait, mondjuk, a Berlini Filharmonikusokat véletlenül egy dilettáns dirigálná, akkor is világszínvonalúan koncerteznének, mert a tradíciójuk – a mestereikkel, a szólistáikkal, a repertoárjaikkal, és még sorolhatnám – nem engedi megcsúszni a zenélést.  A tradíció a zenélésben is kikezdhetetlen.  Ez hosszú távú építkezéssel érhető el. A Concerto másfél évtizede ebben a folyamatban első lépcsőnek tekinthető.

Egy régebbi televíziós interjúban még a Keller Quartet kapcsán megkérdezték öntől, mi a legfőbb mércéje az együttesnek…

Biztosan azt válaszoltam, hogy a zene, mert az önmagában már a morált is magába foglalja.

Azt mondta, igen.

Legalább következetes vagyok. Máskülönben nem szeretem a méricskéléseket.

Pedig pont az érdekel: a Concerto sikereit sosem szokta viszonyítani a Keller Quartet világhírnevéhez?

Nem.

Ha jól szólal meg a zene, annyi pontosan elég nekem,

azt nem kell magyarázni, nem kell viszonyítani máshoz, az a helyén van. De nyilván nem csinálok úgy, mintha nem érdekelne a siker, az nem lenne igaz. Csak a sikerhez való viszony sokszor keserű felismerést hoz. Valóban világsikereket ért el a Keller Quartet. Itthon azonban sokáig azt sem tudták, hogy létezünk. Kint álló vastapssal ünnepeltek minket a Carnegie Hallban, vagy a milánói Scalában, Magyarországon be kellett mutatkoznunk, ha hazajöttünk. Azért ez bántotta a hiúságunkat. Belegondolva a Concerto eddigi történetébe, vélhetően sokkal hamarabb megkaptuk volna az úgynevezett „rendkívül sikeres zenekar” címkét, ha már kezdetben specializálódunk valamire.

Keller_Concerto_c_Benko_Sandor_DSC4818_small-103715.jpg

Keller András a Conterto Budapest élén (Fotó/Forrás: Benkő Sándor / Concerto Budapest)

Például a kortárs zenére?

Akár. Hiszen én köztudottan szenvedélyesen képviselem a kortárs zenét, szerintem

a kortárs zene nélkül a klasszikus zenei hagyomány nem értelmezhető.

Csakhogy én nem a gyors sikert céloztam meg a Concertóval, hanem azt, hogy legyen egy nagyon jó és hiteles zenekar, ehhez alulról kellett építkezni és nem a közepén kezdeni a kortárs zenével. Ma is abban hiszek, hogy aki jól oda tud tenni egy Beethoven-szimfóniát, az már igazán tud valamit, mert nincs annál nehezebb. A Concertónál az volt az első programpontom, hogy eljátsszuk Haydn londoni szimfóniáit, Mozart összes zongoraversenyét, ez több szezonon keresztül ment, akkoriban még jóval kevesebbet koncerteztünk, és utána jutottunk el az összes Beethoven-szimfóniáig. Akkor bővítettem a repertoárt, amikor már biztosnak éreztem a zenekar jelenlétét, felkészültségét, bizalmát. Az alapvető és könyörtelen igényességet. Mert ha ez kialakul, utána már ezzel az attitűddel nyúl az ember bármihez. A kortárs zenéhez is. Nem tudom, van-e jelenleg olyan magyar zenekar, amelyik a Concertónál szélesebb kortárs repertoárt játszik. Mindenesetre minél jobb lett a zenekar, annál jobban utáltak minket itthon más zenekarok, főleg engem. Pedig azt feltételeztem: a minőségre természetes reakció lesz az elismerés. Az ellenkezőjét vonta maga után.

Érdekelte ez akkor?

Már túlléptünk ezen, haragtartó sem vagyok. Lényegesebb volt számomra az a küzdelem, amelyet a zenekar élétéért vívtam. Ma már mindenütt, külföldön is, ugyanazt veszik észre, hogy nemcsak nagyon jól szól a Concerto, hanem hatalmas szíve is van a zenekarnak. Mi tudjuk igazán, hogy ehhez a maximális odaadáshoz a nélkülözésen keresztül is vezetett az út.

Emlékszem a kezdetekre. A Telekom volt az akkori fenntartó. Önt kinevezték, a cég pedig bejelentette, nem támogatja tovább a zenekart. Akkor üzente ön a telekommunikációs multinak – elhíresültek a szavai –, hogy a „torkotokon fogok akadni”. Jelezte ezzel: a végsőkig harcolni fog a zenekar támogatásáért.

Igen, és az az igazság, respektálták is a küzdelmemet a zenekarért, egy kulturális érték fennmaradásáért és átmentéséért. Még majdnem négy évig segítettek minket. Miután profilt váltottak, nem kívánták tovább támogatni a klasszikus zenét, ez szívük joga volt. Létrehoztam egy céget, hogy legálisan fönnmaradhasson a zenekar, minden magánpénzemet beletoltam, ameddig csak bírtam. Megmenekült a Concerto, de a pénz elfogyott, és tíz hónapig semmit sem tudtam fizetni a zenészeknek, egy fillért sem.

KocsisZoltannal_c_FelvegiAndrea-103715.jpg

Keller András Kocsis Zoltánnal (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea / Concerto Budapest)

Felfoghatatlan.

Az a felfoghatatlan, hogy a zenészek mellettem maradtak a teljes kilátástalanságban. Bíztak bennem, hogy nem adom fel. Ez a kölcsönös kiállás egymásért megsokszorozta a közösség erejét és hitét, még ma is megvan ennek a hatása.

Azokban a hónapokban megtanultam, hogy a felelősséghez is fel kell nőni.

Ezek után a kormánytól kaptunk egy mentőövet, majd 2013-tól állami fenntartásba került a Concerto, 2019-ben végre méltó állami támogatáshoz jutottunk, amelyből munkahelyeket tudunk teremteni – 12 év elteltével. A zenénkben valószínűleg az is benne van, hogy együtt voltunk lent is, nem csak fent. Amikor megkaptuk a pénzt a létezéshez, a feleségem megjegyezte: most, hogy biztonságban lehetünk, csak ne vesszen el az, ami nekünk a Concerto, vagyis az a felszabadult öröm, amit mi sosem tudunk szavakkal kifejezni, csak zenével. A kezdetektől – itthon és külföldön – azt mondta ránk a közönség, hogy mindig mosolyogva és boldogan játszunk.

Ma is?

Ma is. Minden nap megharcolunk azért, hogy méltóak legyünk a zenéhez, hogy önmagunkat átadjuk a hangjainknak. A Concerto számomra több mint egy zenekar – egy zenei műhely. Biztos vagyok benne, hogy ma már más magyarországi zenekarokra is hat az a munka, amit itt folytatunk.

Időközben nemzetközi komolyzenei brand is lett a Concerto Budapest. Egymást érik a világsikereik. Nyáron az Egyesült Királyságban turnéztak, mérvadó hangversenytermekben léptek fel. Átütő fogadtatása volt a zenekarnak. De mondhatom a Concerto Budapest és Gidon Kremer közös hangversenyét megörökítő koncertfilmet is, amely Arany Oroszlán-díjat nyert Velencében. Egy másik koncertfilmjük, a Kárpát Rapszódia a New York-i Filmfesztivál Silver Tower-díját hozta el. A világ komolyzenei élmezőnyében emlegetik a Concertót. Tizenöt év alatt értek el ide. Elégedett?

Igen, bár az elégedettség nem nagyon visz sehova. Ha jól sikerül valami, az másnap nem lesz magától újra jó. Azért ismét ugyanúgy meg kell küzdeni. Amúgy már sokkal előbb világhírű zenekarrá vált volna a Concerto Budapest, ha ennek a tizenöt évnek a kétharmada nem a létünkért való küzdelemről szólt volna.

Önnek mit adott a Concerto ebben a tizenöt évben?

Most udvaroljak a zenekaromnak?

Miért is ne?

Nem akarok másokkal zenélni, csak a Concertóval, ennél nagyobb bókot nem tudok mondani.

Vagy talán mégis. Gazdaggá tette a szívemet ez a társaság, és végtelenül hálás vagyok azért is, hogy türelemmel és szeretettel elviselnek, hiszen nem vagyok egy könnyű ember. Büszke vagyok a zenekar emberi-művészi moráljára is, ez a közösség nem tűri el, ha valaki felkészületlen, akkor annak nincs helye köztünk. Mindenki a legmagasabb szinten a legjobbat hozza ki magából. Nemcsak a kilencven muzsikus, hanem a Concerto Budapest minden munkatársa.

Keller_Andras_Kornyei_Zsofia_2009_c_ConcertoBudapest-103716.jpg

Keller András Környei Zsófia oldalán 2009-ben (Fotó/Forrás: Concerto Budapest)

Plusz fontos önnek a morál.

Segít tisztán látni. De amúgy is foglalkoztat, mi az, amivel jobbá tehető a világ. Idealista hozzáállás?

Ha az, akkor én is idealista vagyok.

Nem szeretem, hogy mindig csak a rosszak a hangosak. Legyenek hangosabbak a jók. Én például harcot indítok azért, hogy a mindennapi zene – az éneklés, a hangszerjáték, a tánc – az oktatás része legyen minimálisan öt- és tízéves kor között. A zene fegyelmet ad, fejleszti a koncentrációt, az empátiát, a nyitottságot, a morált, a kreativitást, az érzelmet, az intuíciót. Gondolkodni tanít. Segíti a párbeszédet. Formálja az embert. Erősíti a közösséget. Demokráciához szoktat. A „haszna” egy műveltebb társadalom.

Kodály Zoltán azt mondta: zene nélkül nincs teljes ember.

Így van, és én Kodály szellemi örökségét szeretném a 21. századra adaptálni.

Az internetes elszigetelődés, az applikációs függőség korában? Amikor a közösségi média nárcisztikus közegét tekintik egyre többen való világnak?

Ezek átmeneti trendek. A kor gondolkodása azért nem egy befejezett tény. De megmondom őszintén, nem a „globális világ” érdekel, hanem – mint polgárt és mint művészt is – a mi közösségünk, a mi nemzetünk sorsa, hogy mit hagyunk a gyerekeinkre és az unokáinkra. És azért ennél jobbat is lehetne, mint ami most kinéz kulturális értelemben. Nagyon szeretném, ha a klasszikus zenének újra reneszánsza lenne Magyarországon.

KellerA_CB_c_Mudra_Laszlo-103715.jpg

Keller András vezényel (Fotó/Forrás: Mudra László / Concerto Budapest)

Ehhez is találta ki a Mozart Planet programot?

Igen. A Concerto „kerengő bolygóján” csak zene van, és csak Mozart. Mindenkihez eljutunk vele, ez Mozart missziója.

Kicsit magyarázzuk meg ezt a „Mozart-bolygót”: ingyenes koncertsorozatot indítottak, az ország különböző településein játszanak Mozartot. Korábban azt mondta, a kultúrát Beethovennel és Bartókkal fogja megvédeni. Hogy társult hozzájuk Mozart?

Beethoven az én mindennapi imádságom.

Bartók – a hazaszeretetem. Mozarttal – az az érzésem – mindannyian esélyt kapunk a túlélésre. Az egyre zaklatottabb világnak most Mozartra van a legnagyobb szüksége. Rengeteg Mozartot játszottam, de nagyon hosszú idő kellett ahhoz, hogy mélyen megérezzem a mozarti tökéletességet, a kristálytiszta egyszerűséget. Felülmúlhatatlanul egyszerű. Nincs benne semmi sem bonyolítva. És amikor mégis drámai Mozart, abban a drámaiságban is van valami kedvesség, valami feloldás, valami békesség. A „Mozart-bolygón” ebből a tiszta zenéből fakad az élet, amely gondtalannak tűnik, felidézi bennünk a gyerekkor őszinteségét, kíváncsiságát, érdeknélküliségét, s ha ezt akárcsak egy órára át tudjuk élni a Concerto koncertjein, már jobb lesz nekünk. Mozart egy kicsit vissza tud minket csempészni a Paradicsomba.

Az már a jubileumi évük egyik nagy vállalása. Részletesen foglalkozik a programfüzet az évad terveivel, köztük a hagyományos fesztiválmaratonokkal. De azért azt hadd emeljem ki itt: a zenei világ két legendája, Eötvös Péter és Mihail Pletnyov is csatlakozik a zenekarhoz a 2022/23-as évadban.

A világ legeslegjobb zenészei közé tartoznak. Pletnyov fenomenális zongoraművész, és ugyanolyan fenomenális karmester is. Eötvös Péter napjaink egyik legnagyobb komponistája és egyik legnagyobb dirigense. Mindkét minőségükben jönnek hozzánk. Azért ez óriási alkotói szövetséget jelent a Concerto életében, az intenzív együttműködés Eötvös Péterrel és Mihail Pletnyovval jelentősen szolgálja a zenekarépítő céljaimat. Mert zenekarvezetőként azt különösen szem előtt kell tartanom, mivel tudom a zenészeim zenei világát tovább gazdagítani.

Szerző: Karácsony Ágnes

A beszélgetés eredetileg a Concerto Budapest évados kiadványában jelent meg.

Fejléckép: Keller András (fotó: Emmer László / Concerto Budapest)

Ismét a legjobbak közé került Velencében a Concerto Budapest koncertfilmje

Kapcsolódó

Ismét a legjobbak közé került Velencében a Concerto Budapest koncertfilmje

A Velencei TV Fesztivál díjára jelölték Keller András és a Concerto Budapest koncertfilmjét, a Kárpát Rapszódiát. A film májusban már megnyerte a New York Festivals TV & Film Awards Ezüst Trófeáját, a Silver Towert, két éve pedig éppen a zenekar korábbi koncertfilmje hozta el a Velencei TV Fesztivál fődíját.

Concerto Budapest

Magyarország egyik vezető nagyzenekara, történelmi múlttal és a fiatal zenészek dinamizmusával. Nagy ívű és innovatív műsorszerkesztésével, egyéni hangzásával új színt hozott a magyar zeneéletbe.

A Concerto Budapest karmestere, művészeti vezetője 2007 óta Keller András, aki szólistaként, koncertmesterként és kamarazenészként is világszerte elismert muzsikus.

A zenekar az elmúlt években számos nemzetközi fesztiválra, Európa, Amerika és a Távol-Kelet rangos koncerttermeibe is meghívást kapott. Visszatérő vendégei olyan világhírű művészek, mint Gidon Kremer, Boris Berezovsky, Heinz Holliger, Isabelle Faust, James Galway, Jevgenyij Koroljov. A klasszikus művekből álló repertoárt kortárs zeneművek, gyermek- és ifjúsági programok teszik még színesebbé.

A Concerto Budapest koncerteken, fellépéseken túl fontosnak tartja a tehetséges fiatalok képzését is: világszerte tarta mesterkurzusokat. Gyermek és ifjúsági sorozatokkal, valamint egy-egy eseményhez kötődő alkalmi ifjúsági koncerttel az egész család számára tartalmas és izgalmas szórakozási lehetőséget kínál.

Legolvasottabb

Zenés színház

Kettévágott Carmina Burana – reakciók az operaházi büfébotrányra

Bogányi Tibor karmester visszalépett az operaház Carmina Burana-produkciók vezénylésétől, mivel főigazgatói döntésre szünetet kell beiktatni az előadásba. Az ügy számos viharos reakciót váltott ki.
Vizuál

Elhunyt Koncz András festőművész

A Munkácsy-díjas festőművész, Koncz Zsuzsa énekesnő öccse hosszú, méltósággal viselt, súlyos betegség után hunyt el március 2-án hajnalban, életének hetvenegyedik évében.
Zenés színház

„Mindenkinek ajánlom, hogy menjen ki éjszaka az erdőbe!” – interjú Claus Guthtal

A világ egyik legjelentősebb operarendezője, Claus Guth nemrég Budapestre látogatott: számos neves színház után a Magyar Állami Operaház is átvette Don Giovanni-rendezését. Ebből az alkalomból kérdeztük az alkotót.
Vizuál

Elhunyt Vadász György építész

Életének 92. évében, március 3-án elhunyt Vadász György Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet művésze. A kilencvenes években készült épületeivel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bauhaus ismét népszerűvé vált a hazai építészetben.
Színház

Oidipusz a politika útvesztőjében – bemutatták Szikszai Rémusz rendezését a Radnóti Színházban

A Radnóti Színház legújabb előadásában Oidipusz egy idealista, ígéretes politikus, akinek szembe kell néznie a múlt terheivel. A produkció bemutatójára március 3-án került sor. A főszerepekben mások mellett Pál András, Kováts Adél és László Zsolt látható.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

A Moldván túl – Bedřich Smetana ritkábban játszott művei

1824. március 2-án született a cseh nemzeti zene egyik legnagyobb alakja, Bedřich Smetana. Hazám című ciklusának közkedvelt darabját, a Moldvát mindenki ismeri, de mit érdemes még meghallgatni a zeneszerzőtől?
Klasszikus hír

Meglett a Győri Filharmonikus Zenekar vadászkürtje

A rendőrség megtalálta azt a nagy értékű hangszert, amelyet januárban tulajdonított el valaki az együttestől. A kürt így visszakerülhetett jogos tulajdonosához.
Klasszikus interjú

„Ha az ember idős, már sokkal szabadabb” – születésnapi interjú a 80 éves Vidovszky Lászlóval

Nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, március 2-án pedig a Zeneakadémia is koncerttel köszönti Vidovszky László Kossuth-díjas zeneszerzőt. A jeles alkalom apropóján pályája indulásairól, zeneszerzői motivációiról és alapelveiről kérdeztük a komponistát.
Klasszikus ajánló

Nemzetközi színtérre lép az Orgonák éjszakája

A Magyarországon már évek óta népszerű programot idén három kontinens közel harminc országában rendezi meg a Filharmónia Magyarország, május 18-án, pünkösd szombatján.
Klasszikus interjú

„Egy álmom válik valóra” – interjú Mohai Bálint fagottművésszel

A Concerto Budapest szimfonikus zenekar március 3-i Mozart-napjának nyitókoncertjén csendül fel az örök érvényű mester Esz-dúr sinfonia concertantéja oboára, klarinétra, kürtre és fagottra (K. 297b). Ennek apropóján beszélgettünk az együttes szólamvezetőjével.