Klasszikus

Lehet-e halálos a kortárs zene?

2016.02.21. 13:17
Ajánlom
Tűzriadó miatt szakadt félbe a Kurtág György 90. születésnapja alkalmából rendezett február 19-i ünnepi hangverseny a Zeneakadémián.

A Zeneakadémia nagytermében tartott gálakoncert második felében, néhány perccel a szünet után az Új üzenetek című darab tételszünetében szólalt meg a tűzjelző a Liszt Ferenc téri épületben. A hangverseny közönsége percekig zavartalanul ült a helyén, feltehetően azt gondolván, hogy - ahogy Bősze Ádám fogalmazott a Bartók Rádió élő adásában - ezzel az „érdekes zenei eseménnyel” folytatódik a mű. Néhány perc elteltével lekapcsolták a tűzjelzőt, a koncertet folytatták, Keller András és együttese elölről kezdték a darabot. Az épületben valódi tűz nem ütött ki, az okokat még vizsgálják.

Kurtág György

Kurtág György

Megölhet a kortárs zene?

Ha az esetnek van valami tanulsága, akkor az az, hogy a műalkotás és a közönség, a 20. század fordulója óta egyébként sem harmonikus viszonya, egy újabb dimenzióval bővülhet. Bizarr belegondolni, mi történhetett volna, ha tényleg tűz üt ki a Zeneakadémián, a közönség pedig tényleg nem lép ki a zene által nyújtott komfortzónájából, és akkor is bent marad a teremben. Ha adott esetben például Mozart Figaro házassága című operájának előadása közben szólal meg egy tűzjelző, vagyis egy klasszikus, általunk megszokott hangzásélményt nyújtó darabot zavar meg egy vészcsengő, a közönség minden bizonnyal oda nem illőnek ítélné a jelzést, és menekülőre fogná.

Kevés bosszantóbb dolog van annál, mint mikor egy színházi előadás, vallási szertartás vagy épp komolyzenei koncert alatt csörren meg egy mobil. Mégis számtalanszor megtörténik, de lássuk mit tett a művész?

Ez a tulajdonképpen teljesen érthető pánikreakció egy kortárs zenemű esetében nem feltétlenül lép életbe, hiszen a 20. századi zeneművészet, köztük a zajzenével, rendszeresen nem várt hangzásélmények elé állítja a hallgatóságot, így immár nem, vagy csak nagyon nehezen tudunk különbséget tenni valóság és művészet között. Természetes, odaillő zenei jelenségnek gondolunk egy valódi veszélyre figyelmeztető jelzést is. Amint az a Zeneakadémián is megtörtént, senkinek sem volt egy pillanatra sem veszélyérzete.

Peskó Zoltán

Peskó Zoltán

Hogy születik a kortárs darab?

Ismeretes, hogy Kurtág György Grabstein für Stephant, op. 15c című darabját egy milánói koncertélmény hatására írta. Peskó Zoltán karmester egy interjúban beszélt arról, hogy 1989-ben egy vasárnap délután Kurtág Györggyel hallgatta meg Verdi Luisa Miller című operáját a Scalában. Az opera fináléjának halk, finom kicsengése után az épületből kilépve az AC Milan óriási szurkoló tömegébe botlottak bele, akik éppen győzelmüket ünnepelték. A sípok és dudák zaja a dómtól egészen a Scaláig zengett. Kurtágnak az az ötlete támadt, hogy a hangzavart szívesen beleépítené egyik kompozíciójába. Mivel később maga Peskó Zoltán ajándékozta meg a zeneszerzőt három szurkolói dudával, a hangszer hivatalos elnevezése Peskó-duda lett.

Grabstein  für Stephant, op. 15c 
A gitárral mint szólóhangszerrel a pianino, a hárfa, a harmónium, majd a cseleszta, a cimbalom, a vibrafon, a csőharangok, végül a különböző gongok, tamtamok állnak kapcsolatban a színpadon. A fafúvók, két rezes csoport és a vonósok pedig a terem különböző pontjain, a közönség körül helyezkednek el. A zenekar harmadik rétege a fütyülők és a gázdudák („Peskó-duda”); ezek teljesen szétszórva találhatók, kizárólag a darab leghangosabb és legkeményebb részén szerepelnek, ezzel nem csak a zenei hatást, de a teret is növelve.

Lehet, hogy a mostani eset is megihleti majd a művészt?

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„A politika félelmetes szinten átszőtt mindent” – Vecsei H. Miklós is megszólalt a Junior Prima-közlemény kapcsán

A Junior Prima Díj átadóján Vilmányi Benett nem vette át a kitüntetést, amelyre a korábbi díjazottak közös közleményben reagáltak. Az aláírók között volt Vecsei H. Miklós is, aki közösségi oldalán fejtette ki véleményét az ügyről.
Színház

„Elkötelezett hívei vagyunk a vélemény- és szólásszabadságnak” – közleményt adtak ki a Junior Prima Díj birtokosai

A Junior Prima szeptember 20-án tartott díjátadó ünnepségén az egyik díjazott, Vilmányi Benett személyes nézeteire hivatkozva nem vette át a kitüntetést. Az elismerés birtokosai most közleményben reagáltak az esetre – adta hírül a Színház Online.
Színház

A Candide és a Szólít a szörny nyerte az eSzínház Fesztivál fődíját

Második alkalommal rendezték meg a virtuális térben az eSzínház Fesztivált, melynek keretében szeptember 16. és 25. között 18 színház 19 produkcióját láthatta a közönség. Az online szemlét négy kontinens 23 országából követték a nézők, a fesztivál végével a zsűri és a közönség döntött a legjobb produkciókról és alkotókról.
Klasszikus

Időutazás Anna Netrebkóval

Különösen személyes hangvételű estet adott Anna Netrebko szeptember 25-én este a Magyar Állami Operaházban, a mostanában a hírekben politikai állásfoglalása (vagy annak hiánya) miatt szereplő orosz szoprán néhány órára visszarepítette a nézőket a boldog békeidőkbe.
Színház

„Nem a csönd, a némaság jelzi a díj függetlenségét” – újabb reakciók Vilmányi Benett visszautasított elismerése kapcsán

A korábbi Junior Prima díjasok közleménye után Tompa Andrea, Gábor György és Kovács Bálint is közzétette gondolatait a véleményszabadságról, a díjak függetlenségéről és a színészszakma összefogásáról.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Hiány két hang között – Nádas Péter és Haydn a BMC-ben

Az író nyolcvanadik születésnapja alkalmából rendezett Nádas Péter Budapestje programsorozat egyik különleges összművészeti eseménye lesz a BMC-ben rendezett koncert.
Klasszikus ajánló

Négy fesztivál vendége volt szeptemberben az Anima Musicae

Gazdag programmal indította 2022/23-as évadát az Anima Musicae Kamarazenekar. A zene lelkéről elnevezett együttes négy rangos fesztivál meghívottjaként lépett fel.
Klasszikus interjú

„Wagner zenéje úgy hat rám, mint a drog, a mai napig függő vagyok” – Exkluzív interjú Michael Volléval

Budapesten Bachot és Lisztet énekelt korábban, de a világ legnagyobb operaházai elsősorban Wagner-szerepeiről ismerik. Michael Volle október 10-én a Müpába érkezik, ennek kapcsán kedvenc szerepe mellett a zeneszerző iránti rajongásáról is mesélt.
Klasszikus kritika

Időutazás Anna Netrebkóval

Különösen személyes hangvételű estet adott Anna Netrebko szeptember 25-én este a Magyar Állami Operaházban, a mostanában a hírekben politikai állásfoglalása (vagy annak hiánya) miatt szereplő orosz szoprán néhány órára visszarepítette a nézőket a boldog békeidőkbe.
Klasszikus ajánló

A klón, aki túlontúl emberi − Interjú Jörg Widmann-nal

Rafináltan újraértelmezett, szerelmi sokszögtörténetté transzformált modern Pygmalion-parafrázissal érkezik a budapesti Liszt Ünnepre a Neue Oper Wien. A húsz éve, Münchenben bemutatott opera – Das Gesicht im Spiegel (Arc a tükörben) szerzője, Jörg Widmann a darab keletkezéstörténetéről is nyilatkozott.