Klasszikus

Lehet, hogy hiába gyakorolsz, minden a genetikán múlik

2019.03.19. 09:15
Ajánlom
Sokan úgy tartják, hogy a kimagasló eredményekhez gyakorlás, gyakorlás és gyakorlás kell. Nos, ez nem igaz, sokkal több múlik a genetikán.

superhuman-144020.jpg

Rowan Hooper, Superhuman: Life at the Extremes of Mental and Physical Ability

Legalábbis ezt állítja Rowan Hooper evolúcióbiológus, a Superhumans: Life at the Extremes of Mental and Physical Ability c. könyv szerzője. Hooper szerint tehetségeinket nagyrészt örökölt génállományunknak köszönhetjük, még akkor is, ha az emberek általában sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a gyakorlásnak. „Ha megkérdezzük a világ legjobb operaénekeseit, mit gondolnak, minek köszönhetik a képességeiket, azt fogják mondani, hogy 90 százalékban kemény munkának.” A kutatások azonban mást mutatnak. „Jó lenne úgy gondolni, hogy mindannyian mesterei lehetünk egy területnek”, de hiába gyakorol az ember 10 ezer órát, ha nincs mögötte a megfelelő genetika, nem lesz világszínvonalú művelője szenvedélyének.”

A Superhumans szerzője szeretné, ha elfelejtenénk a Malcolm Gladwell újságíró által popularizált „10 ezer órás szabály”-t. Ez a teória, amely Anders Ericcson pszichológus tanulmányára alapozva lett népszerű, arról szól, hogy bárki világszintű művelője lehet egy tevékenységnek, ha tíz éven át hetente 20 órát gyakorolja azt.

Hoopert különösen érdeklik az operaénekesek, könyvében egész fejezetet szentel nekik (illetve a zenei tehetségnek). Úgy véli, hogy

operába járni azért van lenyűgöző hatással a hallgatóra, mert tanúja lehet, hogy egy művész az emberi teljesítőképesség határáig merészkedik.

Ez a fajta éneklés teljes kontrollt kíván, hatalmas fizikai állóképességet és fegyelmet.

A szerző több operaénekessel is beszélgetett a művészetükről, köztünk Matthew Rose-zal, a londoni Royal Opera basszistájával és Barbara Hannigannel, a kortárs operarepertoár utolérhetetlen tolmácsolójával. A beszélgetésekből hamar kiderül, hogy mindketten rendkívül keményen és sokat gyakoroltak azért, hogy elsőosztályú énekesek legyenek, de a zenei pálya természetes volt számukra. Rose énektanára, Mikael Eliasen szerint azonban az emberrel született adottságoknak meg kell lenniük ahhoz, hogy valaki világszínvonalú énekes legyen. „Néhány ember olyan hanggal születik, amit mások hallani akarnak. Ezért nem lehet tenni, ez vagy megvan, vagy nincs.” Az énektanár példaként Renée Fleminget említi, aki mindig keményen dolgozott hangja fejlesztéséért, de már ragyogó, természetes hanggal kezdte.

person-music-black-and-white-people-photography-guitar-5384-pxherecom-123648.jpg

Gyakorlás a gitáron

Több kutatás is azt mutatja, hogy egy művész genetikája azt is befolyásolja, hogy mennyire hajlandó keményen dolgozni.

A gének fontos szerepére világít rá Miriam Mosing, a Karolinska Institute neurológusa, aki egy hatalmas, az 1959-85 között született ikrek génjeinek adatbázisát vizsgálva kimutatta, hogy a zenei tehetség kérdésében a genetika 70 százalékban meghatározó, sőt abban is a genetika a döntő, hogy valaki mennyi gyakorlásra hajlandó. Az egypetéjű ikrek körében végzett kutatás szerint pedig a gyakorlás sokkal kevésbé járult hozzá a zenei tehetséghez – magyarul ha egy ikerpár egyik tagja sokkal többet gyakorol, mint a másik, nem lesz „tehetségesebb”.

A fejlődésre, gyakorlásra való hajlandóság egyik feltétele, hogy az ember örömét lelje abban, amit csinál – tehát sikerélménye legyen benne, jó esetben minél hamarabb.

Barbara Hannigan a világ egyik legelismertebb operaénekese, ha kortárs művekről van szó. Nem is lenne meg a kivételes tehetség nélkül, tekintve, hogy Ligeti György, George Benjamin és Alban Berg alkotásai nagyobb igénybevételt jelentenek, mint a klasszikus repertoárdarabok. Hanniganben viszont gyerekkora óta megvolt az az örömteli attitűd, ami az énekléshez kell. „Keményen dolgoztam, zongoráztam, énekeltem kórusokban” – mesélte. „De az alapvető képesség… Születésem óta megvan bennem az az energia, amely lehetővé teszi a fegyelmet ahhoz, amit csinálok. A másik dolog a kíváncsiság.”

prairie-784332_1920-154150.jpg

Mongólia

Egy gén már megvan.

Mongólia különleges ország Kína és Oroszország közé préselődve; hogy miért ad annyi nagyszerű operaénekest a világnak, arról már korábban írtunk. A ritkásan lakott, etnikailag homogén terület tökéletes hely a génkutatóknak. Itt derült fény a UGT8 elnevezésű gén és a zenei tehetség kapcsolatára. Ez a gén a 4. kromoszómán helyezkedik el, minden gerincesben megtalálható, és beindítja az UDP-glükózil-transzferáz-8 nevű enzim termelését, amely viszont a galaktozil-ceramid létrehozásáért felelős. Ez a komplex lipid különösen fontos a központi és a perifériális idegrendszer kifejlődésében. Az a génvariáns, amelyre az SNP rs4148254 jelzéssel hivatkoznak, sokkal nagyobb mértékben volt megfigyelhető a zeneileg jó képességekkel rendelkező mongol populációban.

Ennek ellenére nem kell mindent elhinni a géntudománynak sem. A kutatások mintái még mindig kicsik ahhoz, hogy komolyan támaszkodni tudjunk rájuk. Egyelőre elképzelhetetlen, hogy csupán a génállománya alapján azt mondjuk egy emberre, hogy nagy zenei pálya áll előtte. Ahogy több száz génvariánsnak van köze az intelligenciához, úgy sok-sok variáns befolyásolja a zenei tehetséget is.

De mit tanácsol egy génkutató annak, aki már nagyon sokat gyakorolt a zongoránál, de még mindig nem jutott semmire? Próbáljunk ki minél több dolgot! Ha a génjeink határozzák meg, hogy miben vagyunk eredményesek, a nagy számok törvénye alapján egyszer rá kell találnunk arra, ami a leginkább passzol hozzánk.

Jobb dicsérni a zenésznövendéket, mint a hiányosságait emlegetni

Kapcsolódó

Jobb dicsérni a zenésznövendéket, mint a hiányosságait emlegetni

Hiába tudjuk, hogy a dicsérettel jobb eredményeket lehet elérni, még mindig nem merjük kinyitni a szívünket, ezáltal nem adunk teret eredendően jóindulatú és szeretetteljes kifejezésmódunknak – írja Gál Katica véleménycikkében. A Figaro magazin írása.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.
Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Zenés színház

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Jazz/World

Budapesten játszik John McLaughlin, a gitárlegenda

John McLaughlin, olyan zenészóriásokkal játszott együtt, mint Miles Davis, Jimi Hendrix, vagy Jaco Pastorius, az ő nevéhez fűződik az első jazz-rock album, és a szimfonikus zene, a jazz és az indiai zene legelső fúziója. Ezúttal a The 4th Dimension nevű zenekarával lép fel április 20-án.
Tánc

Így fog kinézni a kibővített Trafó előtere és kávézója!

A szeptemberben induló évadban új terekkel, kávézóval, pénztárral, ruhatárral várja látogatóit az intézmény. A tavaszi időszakban pedig a Liliom utca felől tudják megközelíteni a házat az érdeklődők.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Klasszikus magazin

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Klasszikus hír

Kínába vitte Balázs János Bartók III. zongoraversenyét

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar nyitotta a Csiangszui Nemzetközi Zenei Fesztivál programját a kínai Nankingban Balázs János zongoraművész közreműködésével, Hamar Zsolt vezényletével.
Klasszikus london

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Klasszikus interjú

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.