Klasszikus

Lehet, hogy hiába gyakorolsz, minden a genetikán múlik

2019.03.19. 09:15
Ajánlom
Sokan úgy tartják, hogy a kimagasló eredményekhez gyakorlás, gyakorlás és gyakorlás kell. Nos, ez nem igaz, sokkal több múlik a genetikán.

superhuman-144020.jpg

Rowan Hooper, Superhuman: Life at the Extremes of Mental and Physical Ability

Legalábbis ezt állítja Rowan Hooper evolúcióbiológus, a Superhumans: Life at the Extremes of Mental and Physical Ability c. könyv szerzője. Hooper szerint tehetségeinket nagyrészt örökölt génállományunknak köszönhetjük, még akkor is, ha az emberek általában sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a gyakorlásnak. „Ha megkérdezzük a világ legjobb operaénekeseit, mit gondolnak, minek köszönhetik a képességeiket, azt fogják mondani, hogy 90 százalékban kemény munkának.” A kutatások azonban mást mutatnak. „Jó lenne úgy gondolni, hogy mindannyian mesterei lehetünk egy területnek”, de hiába gyakorol az ember 10 ezer órát, ha nincs mögötte a megfelelő genetika, nem lesz világszínvonalú művelője szenvedélyének.”

A Superhumans szerzője szeretné, ha elfelejtenénk a Malcolm Gladwell újságíró által popularizált „10 ezer órás szabály”-t. Ez a teória, amely Anders Ericcson pszichológus tanulmányára alapozva lett népszerű, arról szól, hogy bárki világszintű művelője lehet egy tevékenységnek, ha tíz éven át hetente 20 órát gyakorolja azt.

Hoopert különösen érdeklik az operaénekesek, könyvében egész fejezetet szentel nekik (illetve a zenei tehetségnek). Úgy véli, hogy

operába járni azért van lenyűgöző hatással a hallgatóra, mert tanúja lehet, hogy egy művész az emberi teljesítőképesség határáig merészkedik.

Ez a fajta éneklés teljes kontrollt kíván, hatalmas fizikai állóképességet és fegyelmet.

A szerző több operaénekessel is beszélgetett a művészetükről, köztünk Matthew Rose-zal, a londoni Royal Opera basszistájával és Barbara Hannigannel, a kortárs operarepertoár utolérhetetlen tolmácsolójával. A beszélgetésekből hamar kiderül, hogy mindketten rendkívül keményen és sokat gyakoroltak azért, hogy elsőosztályú énekesek legyenek, de a zenei pálya természetes volt számukra. Rose énektanára, Mikael Eliasen szerint azonban az emberrel született adottságoknak meg kell lenniük ahhoz, hogy valaki világszínvonalú énekes legyen. „Néhány ember olyan hanggal születik, amit mások hallani akarnak. Ezért nem lehet tenni, ez vagy megvan, vagy nincs.” Az énektanár példaként Renée Fleminget említi, aki mindig keményen dolgozott hangja fejlesztéséért, de már ragyogó, természetes hanggal kezdte.

person-music-black-and-white-people-photography-guitar-5384-pxherecom-123648.jpg

Gyakorlás a gitáron

Több kutatás is azt mutatja, hogy egy művész genetikája azt is befolyásolja, hogy mennyire hajlandó keményen dolgozni.

A gének fontos szerepére világít rá Miriam Mosing, a Karolinska Institute neurológusa, aki egy hatalmas, az 1959-85 között született ikrek génjeinek adatbázisát vizsgálva kimutatta, hogy a zenei tehetség kérdésében a genetika 70 százalékban meghatározó, sőt abban is a genetika a döntő, hogy valaki mennyi gyakorlásra hajlandó. Az egypetéjű ikrek körében végzett kutatás szerint pedig a gyakorlás sokkal kevésbé járult hozzá a zenei tehetséghez – magyarul ha egy ikerpár egyik tagja sokkal többet gyakorol, mint a másik, nem lesz „tehetségesebb”.

A fejlődésre, gyakorlásra való hajlandóság egyik feltétele, hogy az ember örömét lelje abban, amit csinál – tehát sikerélménye legyen benne, jó esetben minél hamarabb.

Barbara Hannigan a világ egyik legelismertebb operaénekese, ha kortárs művekről van szó. Nem is lenne meg a kivételes tehetség nélkül, tekintve, hogy Ligeti György, George Benjamin és Alban Berg alkotásai nagyobb igénybevételt jelentenek, mint a klasszikus repertoárdarabok. Hanniganben viszont gyerekkora óta megvolt az az örömteli attitűd, ami az énekléshez kell. „Keményen dolgoztam, zongoráztam, énekeltem kórusokban” – mesélte. „De az alapvető képesség… Születésem óta megvan bennem az az energia, amely lehetővé teszi a fegyelmet ahhoz, amit csinálok. A másik dolog a kíváncsiság.”

prairie-784332_1920-154150.jpg

Mongólia

Egy gén már megvan.

Mongólia különleges ország Kína és Oroszország közé préselődve; hogy miért ad annyi nagyszerű operaénekest a világnak, arról már korábban írtunk. A ritkásan lakott, etnikailag homogén terület tökéletes hely a génkutatóknak. Itt derült fény a UGT8 elnevezésű gén és a zenei tehetség kapcsolatára. Ez a gén a 4. kromoszómán helyezkedik el, minden gerincesben megtalálható, és beindítja az UDP-glükózil-transzferáz-8 nevű enzim termelését, amely viszont a galaktozil-ceramid létrehozásáért felelős. Ez a komplex lipid különösen fontos a központi és a perifériális idegrendszer kifejlődésében. Az a génvariáns, amelyre az SNP rs4148254 jelzéssel hivatkoznak, sokkal nagyobb mértékben volt megfigyelhető a zeneileg jó képességekkel rendelkező mongol populációban.

Ennek ellenére nem kell mindent elhinni a géntudománynak sem. A kutatások mintái még mindig kicsik ahhoz, hogy komolyan támaszkodni tudjunk rájuk. Egyelőre elképzelhetetlen, hogy csupán a génállománya alapján azt mondjuk egy emberre, hogy nagy zenei pálya áll előtte. Ahogy több száz génvariánsnak van köze az intelligenciához, úgy sok-sok variáns befolyásolja a zenei tehetséget is.

De mit tanácsol egy génkutató annak, aki már nagyon sokat gyakorolt a zongoránál, de még mindig nem jutott semmire? Próbáljunk ki minél több dolgot! Ha a génjeink határozzák meg, hogy miben vagyunk eredményesek, a nagy számok törvénye alapján egyszer rá kell találnunk arra, ami a leginkább passzol hozzánk.

Jobb dicsérni a zenésznövendéket, mint a hiányosságait emlegetni

Kapcsolódó

Jobb dicsérni a zenésznövendéket, mint a hiányosságait emlegetni

Hiába tudjuk, hogy a dicsérettel jobb eredményeket lehet elérni, még mindig nem merjük kinyitni a szívünket, ezáltal nem adunk teret eredendően jóindulatú és szeretetteljes kifejezésmódunknak – írja Gál Katica véleménycikkében. A Figaro magazin írása.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Súlyosan megsérült a Budapesti Operettszínház egyik táncosa a terézvárosi házomlásnál

Június 27-én, a reggeli órákban leomlott egy ház tetőszerkezete a 6. kerületi az Aradi utca és Jókai utca sarkán. A leeső szerkezeti elemek a Jókai utcára zuhantak, maguk alá temetve a Budapesti Operettszínház egyik táncművészét, aki éppen próbára tartott.
Vizuál

Itt születik a zseni – Megnéztük Baz Luhrmann Elvis-filmjét

Ki volt Elvis? És miért lehet fontos nekünk, itt és most? Egyáltalán mit tudunk a Királyról – teszi fel a kérdést Baz Luhrmann rendező, aki hollywoodi szuperprodukcióban dolgozta fel Elvis Presley életét. A vibráló, feszítő, eksztatikus alkotást a nyár egyik legjobb filmjének tartjuk.
Klasszikus

Kihirdették a Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Verseny győzteseit

Hat fiatal vonós hangszeres művész jutott a június 17-26. között Debrecenben megrendezett Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Verseny döntőjébe, akik gálakoncerten mutatkozhattak be a közönség előtt.
Színház

„Kételyek és kétségek visznek előre” – Beszélgetés Blaskó Péterrel

Hamarosan a Nemzeti Színházban is látható lesz Blaskó Péter „családi előadása”, a GRANE – Képzelgések a Peer Gynt nyomán, amelyet lánya, Blaskó Borbála rendezett, és fia is szerepel a Bethlen Téri Színház produkciójában. A színművésszel ősztől Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című drámájában is találkozhatunk, Udvaros Dorottya oldalán.
Könyv

„Minden regényemmel egy tartozást rovok le” – Beszélgetés Vámos Miklóssal

Nekünk, íróknak nincs más teendőnk, mint hogy igazat mondjunk – állítja Vámos Miklós, akivel Ötvenhét lépés című kisregénye kapcsán női sorsokról és a férfiak helytelen viselkedéséről beszélgettünk. Az író lapunknak azt is elárulta, mi a leghőbb vágya, és mit kellene kihúznia Thomas Mann-nak A varázshegyből.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Július 2-án kezdődik a Régi Zenei Napok

Július 2. és 9. között ismét Vác szolgál helyszínül a 38. Régi Zenei Napoknak, amely során a fiatal zeneművészek számára francia barokk stílusra épülő mesterkurzusokat szerveznek, a hallgatóságot pedig ismeretlen zenei csemegék várják.
Klasszikus ajánló

Auer-emlékfesztivált tartanak Veszprémben

Nemzetközi zenei fesztivállal tiszteleg Auer Lipót (1845–1930) hegedűművész emléke előtt az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet elnyerő Veszprém. Az augusztus 2. és 7. között megrendezett esemény társszervezője a Mendelssohn Kamarazenekar.
Klasszikus hír

Fiatal muzsikusokat vár az Echo Nyári Akadémia

Hetedik alkalommal rendezik meg Fehérvárcsurgón az Echo Nyári Akadémiát, mely fiatal művészek számára kínál mesterkurzusokat, akik koncerteken is megmutathatják tudásukat. A július 17. és 24. között megrendezett esemény művészeti vezetője Fülei Balázs.
Klasszikus ajánló

Kilencedszerre rendezik meg Telkiben az Altalena Zenei Fesztivált

A fesztivál különlegessége, hogy a telki Kodolányi János Közösségi Ház mellett házi koncertekre is sor kerül, ahol szűkebb körű nézőközönség előtt, intimebb környezetben is hallhatók koncertek. A fesztivál művészeti vezetői Balog Alexandra és Berecz Mihály zongoraművészek.
Klasszikus interjú

A zene szigetén – Beszélgetés Baráti Kristóffal

Elismert hegedűművész, aki vezényel is, a Zeneakadémia Vonós Tanszékének élén áll, és a nagy sikerű Kaposfest egyik művészeti vezetője. Baráti Kristóffal a sokszínűségről, a különböző kulturális hatásokról és a népszerű fesztivál jövőjéről is beszélgettünk.